Historia domus


A hantosi Sarlós Boldogasszony plébánia története

 

[Kapitány Gyula plébános (1901-1906) bejegyzései:]

A múltakra való visszaemlékezés megédesíti az öregnek napjait. Onnét meríti tapasztalatokban gazdag lelke táplálékát, s szája nem szűnik dicsérni az utódok előtt rég letűnt ifjúságát. „Hej’ nem úgy van most, mint volt régen, nem az a nap süt az égen” – szokja mondogatni figyelmes hallgatóinak. S azok hiszik mind, mit az öreg mond, hisz hogy is ne volna úgy, mint az öreg mondja, és felbuzdulnak a rég történtek hallatán, szívük vággyal telik meg hasonló hős tettek s erényes cselekedetek gyakorlására.

Ez a kis családi kép vonul el lelki szemeim előtt, midőn a nagyhantosi római katolikus plébánia annalesét[1] megkezdem, hogy emléket hagyjak én is az utódok számára, melyből ők a múltak iránt érdeklődő lelköket kielégíthessék; s ami jót találnak a múltban azt kövessék, a rosszat pedig kerülhessék.

Sóvár lélekkel kutattam e plébánia múltját, történetét, de sajnos vajmi csekély adatok állnak a kutató rendelkezésére, s világos képet alkotni nem is tud magának. Csak itt, ott elszórva akadni egy-egy följegyzésre, mely némiképp megvilágítja e plébánia régebbi beléletét.

Az egyes anyakönyvek, számadási naplók, protocollumok[2] s a Canonica visitatio[3] könyveinek lapjaira van feljegyezve itt ott egy-egy esemény, melyeket röviden összefoglalni nem tartom feleslegesnek.

Legbővebb felvilágosítást nyújtanak a „Canonica visitatio” könyvei, melyekben a püspöki utasítás szerint az utolsó visitatio óta történteknek is benn kell foglaltatnia.

Ezekből olvasom, hogy a legrégibb időkben ezen plébánia a nagyperkátai Jézus társasági atyák vezetése alatt állt, kik időközönkint egy-egy áldozárt[4] küldtek ki a hívek lelki szükségleteinek kielégítésére. Midőn pedig e társaság eltöröltetett, helyi káplánság[5] lett s csak az 1807-ik évben emeltetett önálló plébániává. Az 1818. évi egyházlátogatás alkalmával felvett jegyzőkönyvben ugyanis ezeket olvassuk: „Haec Parochia est nova, primitus fuit statio Missionarii, pertineus ad Missionem Perkatensem ac posteaquam cura et sollicitudine P. Missionariorum Iesuitarum aedificari coepisset Ecclesia /: nam antea solitariae quaedam domus aderant :/ sensim fidelis populus augeri coepit, auctoque fidelium numero prima vice anno 1773. Parochiale munus et ius coepit exerceri per Iosephum Iesuitam Tann, et successu temporis Iosephum Ibellaker aeque Iesuitam, dein anno 1788 occasione primae regulationis Parochiarum de Benigna Ordinatione Regia in localem Capellaniam elevata est. Denique vi B. Resolutionis anno 1807 ddo 23 Ianuarii sub No 3075 in Parochiam novam regulatam conversa est.[6]

Az 1868. évi Canonica visitatióban Lajos József akkori plébános ismételve a most idézetteket így folytatja: „Filiales habuit ab antiquo sequentes: Kis-Hantos, Nagy és Kislók, anno vero 1774. 21 Februarii a Vicario Generali Praedia Felső Körtélyes, Alsó és Felső Töbörzsök ad nexa sunt; hinc octo praedia habuit pro filialibus, sed sicut coepit haec parochia regulari, ita sensim filiales ab ea avulsae sunt, et quidem Kis-Venyim et Sismánd auctoritate Exc. Episcopi 1799 parochiae Herczegfalvaensi, Körtélyes vero et Alsó- Felső-Töbörzsök parochiae Sárkeresztúr incorporatae fuere, de praesenti haec parochia habet sequentes filiales nimirum: Külmajor, Erdőmajor, Téglaház, Zichy Kishantos, Fiáth Kishantos, Nagylók, Józsefmajor, Kislók, Annamajor, Károlymajor, Középhantos universim 11 et horsum in hieme difficilis est accessus. Ab anno 1773 posteaquam numerus fidelium augeri coepit, primus parochiale munus exercuit Iosephus Tann, tardius Iosephus Ibellaker uterque e societate Iesu, elevata autem anno 1788 in localem capellaniam munere curatiali functus est Iosephus Korherr, qui tardius dum capellania haec anno 1807 in parochiam elevata fuisset etiam parochus denominatus fuit, quem in parochia excoepit Paulus Dulánszky anno 1830 cui in epidemia post annum defuncto plures successere Administratores, uti Ioannes Babotay, Iosephus Horváth, et Carolus Jankovics, sed horum gesta maneant in oblivione sempiterna. Eos in cura animarum excepit anno 1832 ARD. Ioannes Varga parochus, eo anno 1854 mortuo curam animarum qua installatus parochus excepit circa finem eiusdem anni Ioannes Pados, ast infelix, vir munus aggressus, iam iam idem propter sensationem patriotisticam, sic iubente Regimine civili resignare coactus est, quem in parochia circa initium Iunii anni 1855 secutus est Franciscus Benedek parochus Kozmaensis, qui transactis in Nagyhantos septem mensibus, parochiam Hantosensem cum parochia Csákvárensi permutavit. Sicque factum est, ut Illustrissimus Dominus Patronus Comes Carolus Zichy de Vásonkeő pro vacante parochia Iosephum Lajos capellanum aulicum polgardensem et haerulorum praefectum praesentare dignatus fuerit.[7]

Ezzel a plébánia régebbi érdemleges története be is van fejezve. Nem sok hozzáadnivaló van még, csak ami a nép beléletét illeti. Nagyobb országra szóló események itt nem fordultak elő. A lelki élet terén sem volt valami nagyobb mozgalom, mert ha lett volna, bizonyára feljegyzi boldogult elődöm, ki az egymás után (1830) következő adminisztrátorokról[8] fönnebb citált históriai összefoglalásában így ír: „sed horum gesta maneant in oblivione sempiterna.[9]

A plébánia híveit a legrégibb időben zsellérnép képezte, kik az uraságoktól földet kaptak bérbe, mely bért kézi munkával tartoztak leszolgálni. Helyzetök igen jó volt. Szabad marha-, ló-, sertés-tartásuk volt, melyek, Hantosnak dús legelőin kifejlődve, a lakosoknak bő anyagi forrást nyújtottak. Még a közelmúltban is keresett lovak voltak a hantosiak. Mióta azonban az emberi telhetetlenség még az utakat is felszántja, azóta az állattenyésztés természetesen megszűnt, mert a nyomorult kis legelőn, mely még megmaradt, 200 db állat nem fejlődhetik ki kellőképpen. Adót semmifélét nem fizetnek; földjeikre, minthogy azok csak bérföldek, adósságot nem vehetnek fel, és így a zsidó ki sem licitálhatja őket. Boldog állapot, mert szükséget nem szenvednek. Ebből is látszik, hogy a régi szabadjobbágyság nem volt a népnek valami rossz helyzete, mert ily viszonyok közt nem gondol a nép a vándorbotra s nem vitorlázik Amerikába, mint onnét, hol a jobbágyság megszűnt.

Számuk kezdetben meghaladta az 50-et, de ma már csak 19-en vannak, s ha az –mi közszájon forog– igaz, hogy Méltóságos Gróf úr halála után ezek is megszűnnek, úgy lesz, akkor egy minden évben változásnak alávetett cselédekből álló pusztai hitközség, melyben aztán a régi jó erkölcsök is meg fognak szűnni, mert a gyakori cselédváltozásnál fogva nem álland a plébános rendelkezésére egy homogén megbízható hitközség; s nem is lesz képes a lelkiekben őket kellőképp vezetni, mert minden évben munkáját előlről kezdheti. Adja Isten! hogy ez soha be ne következzék.

A lakosok jámbor, hitbuzgó nép, évenkint 3-szor gyónnak, áldoznak, sőt a buzgóbbak havonkint szoktak a szentségekhez járulni. A templomot buzgón látogatják. Sajnos! a cselédségről ezt általánosan nem lehet állítani. A lakosok munkálják a plébános és mester földeket s némi párpénzt fizetnek. A cselédek nem fizetnek semmit, sem szolgálmányokat nem teljesítenek; miért is a stólának kétszeresét fizetik. Egyátalán nyilvános bűnösök nincsenek, a nagyobb bűnöktől tartózkodnak. Korcsmát nem látogatnak, egyedüli mulatságuk a lakodalmak, melyeken az összes fiatalság mindig részt szokott venni.

Hogy az uraság a lakosokat meg akarja szüntetni, annak oka az 1897. évi nagy országos szocialista mozgalmakban keresendő. Élénk emlékezetben van mindenki előtt e borzasztó bérmozgalom, midőn az országnak úgyszólván minden községében az aratók zsidó agitátorok bujtogatására letették a kaszát, s így az Isten adta bő termést teljes megsemmisülésnek dobták oda. Az Isten áldása, a gabona kihullt, mert nem volt ki learassa. Az aratók felesben akartak aratni, minek vége az lett, hogy sem a gazdának sem az aratónak nem lett, mert ami ki nem hullt a kalászból, kicsírázott a bekövetkezett nagy esők miatt.

Ezen áldatlan mozgalom szele ide Hantosra is kihatott. Egy zsidó agitátor telebeszélte a jó lelkű lakosok fejét, hogy nekik a bérföldekhez jussuk van; mert az 1848. évi törvények eltörölték a jobbágyságot s az akkor bírt földek örök tulajdonukba mentek át. Ők tehát félrevezetve a bérben bírt földeket, mint jobbágyföldeket saját tulajdonuknak jelentették ki, s a Méltóságos Gróf úrral perbe szálltak, de a pört elveszítették, mert bebizonyosodott, hogy ők soha jobbágyok nem voltak, hanem mindig csak bérlők, s bérletök évről évre megújíttatott. Akkor a kegyes szívű Gróf úr idősebb Zichy Nepomuk János megkegyelmezett nekik, de utódjára már nem tette kötelezővé a lakosok megtartását. Ez azonban igen kellemetlen helyzetbe fogja hozni a plébánost és mestert, úgy a földmunkák és párbér megváltása miatt, valamint más okok miatt is, melyeknek leírását annak idején az annalesben fogom előadni.

A stólára vonatkozó contractus[10] az 1818. évi Canonica visitatio utolsó előtti lapjain olvasható és így szól: „Contractus. Mi alulírottak úgy mint a Tekintetes Nemes Székesfehér vármegyében helyheztetett Nagy-Hantosi Helységünkben, Római Catholicus lakosai, tudtára adjuk mindeneknek, akiknek illik: Hogy minekutánna a Felséges Fejedelmünknek a Fölséges Helytartó Tanács által, legközelebb múlt 1803-ik Esztendei Szeptember hónapnak 27-ik napján 20967.-dik szám alatt kiadott és az alul írt napon a Deputatus[11] Urak által velünk közöltetett, kegyes és egyszersmind hasznos Rendeletéből aztat nyilvánoságosan megértettük volna, hogy ennek utána a Tisztelendő Plébános Urunkban pár szám szerint pénzben és naturalékban[12] álló esztendőbeli adózásaink, úgy nem különben szokásban levő stóla[13] is, általunk ennek utána bizonyos és egyszersmind állandó summával általyában megváltassék.

Mely kegyes rendelések Fölséges Fejedelmünknek parancsa gyanánt vevén, aztat minden készséggel teljesíteni kívántuk volna, de mivel Helységünkben minden esztendőben az zselléreknek száma már szaporodnék, már kevesbednék, innend is ezen Kegyes rendelésnek tőlünk kitelhető móddal engedelmeskedni kívánván a Tisztelendő Plébános urunknak e következendőket állandósan ajánlottuk; úgymint:

1.-ször Minden pár a Tisztelendő Plébános urunknak esztendőnként fog fizetni 36 krajcárokat.

2.-szor Jól lehet az esztendei stóla az hat esztendőbeli extractus szerint a Deputatus urak által meghatároztatott légyen 14 forintban és 13 krajcárban, de mivel közülünk némelyeknek, akiknek több Esztendőknek elfolyása alatt semmi stólabeli szolgálatjuk nincsen, nehezen esnék mások helyett esztendőnként fizetni valamelyet, ugyanazért közül akarattal abban egyeztünk meg, hogy azután is a stólát csak azok fizessék, akik Tisztelendő Plébános urunknak szolgálatjával fognak élni.

Hogy pediglen mindezeket Tisztelendő Plébános úrnak minden fáradságos galiba és hiányosság nélkül annak idejében esztendőnként valósággal meg is nyerhesse, ugyanezen adónknak végbevitelére az említett kegyes rendeletnek értelme szerint Magunk közül olyas hiteles embert fogunk választani, akinek is kötelessége leszen ezen Pénzbeli adónkat fél Esztendőnként bészedni a Tisztelendő Plébános Urunknak által adni, és ugyan Tisztelendő Plébános Urunknak által adni meglett kielégítését annak quietantiájával[14] előttünk megmutatni és bizonyítani az hátralevőket pediglen (:ha szükséges:) a fölséges rendelések szerint a Méltóságos Uraságunktól kérendő assistentiával[15] is az elégtételre kénszeríteni.” – Ők munkálják a plébánia és kántor földeket is, mely kötelességüket pontosan, zúgolódás nélkül teljesítik.– A stóla ma következőképp fizettetik: Keresztelés 60 fillér, temetés 1 korona 5 fillér, esketés 2 korona 10 fillér, avatás 24 fillér. A cselédek mindezeknek dupláját fizetik. Párbért csak a lakosok fizetnek, melyből a plébánosnak jár 1 korona 26 fillér minden pár után. Ezt is pontosan fizetik.

A régi templomot körülbelül 1760-ban építették a hívek adakozásából. A torony külön állt és fából készült. Körülötte nem volt temető, mint általában a régi templomoknál szokás volt, hanem különálló helyen volt az kihasítva és felszentelve. Hogy ez a temető hol volt, annak nyomára nem lehet akadni. Annyi bizonyos, hogy a plébánia udvarán is volt egy temető, de amelybe nem sokáig temetkeztek s a terület a plébánia birtokába jutott. Ezt sem lehet biztosan megállapítani, de valószínűleg az udvar befásított területe lehetett, mert az 1847. évi Canonica visitatióban ez olvasható: „Azonban amily csekély a lak, oly derék ellenben a belső házi telek. Udvarával határos a kert, mely szinte harmadfél[16] hold, ennek végében vagyon egy jó darab föld, valaha temető volt, de a fenékvíz feljövése miatt, mivel igen lapos helyen fekszik, változtatni kellett, ez is a plébániakerthez csatoltatott az Uraság tudtával, melyet még Korherr József akkori plébános ültetett be fákkal és szőlővel.” De hogy hová került az új temető biztos feljegyzés arról sincs. Hihetőleg a grófi kastélytól keletre, de csakhamar onnét is áthelyezték valószínűleg a mostani temető helyére.

A temető fűjét, fáját ős időktől fogva a plébánosok használták. Boldogult elődöm is háborítlan birtokolta, míg nem a kishantosi (Fiáth-féle) temető miatt per támadt Fiáth István és becses elődöm között. A bíróság Fiáth javára döntött. Ennek következménye lett, hogy grófi kegyuram engem az összes temetők birtoklásától megfosztott, s csak azt engedte meg, hogy míg neki tetszik, addig kaszálhatok bennök, de a fákhoz nem nyúlhatok. Ez rettenetes csapás a plébánosra, kinek egy ág tűzrevalója sincs, s a legdrágább áron kell neki a tüzelőt megszerezni. Itt jegyzem meg azt a másik jogtalan dolgot is, hogy a Canonica visitatióban följegyzett s gróf Zichy Pál Ferenc kegyúri megbízott által is elismert 2 és ½ hold kukorica földet, melyet az uradalom tartoznék munkálni, nem adja ki az uradalom. Pedig ez nem grationale[17], hanem rendes jövedelmét képezi a plébánosnak. Elvette a grationale földeket is Méltóságos Kegyuram. Gazdagítsa vele a jó Isten. – Ezek elvevése természetesen nagyon érzékeny veszteség a plébánosra. De azért majd csak megél, csak az urak élhessenek. Az Úr pedig könyörüljön lelkükön mindazoknak, kik anyagi károkat okoztak a plébánosnak, az anyaföld legyen egykor könnyű nekik.

Nem erről kezdtem írni, hanem a templomról. A régi templom helyén épült 1863-től 1865-ig a jelenlegi, mindenkinek tetszését megnyerő, áhitatra gerjesztő csinos templom Nagyméltóságú Gróf Zichy Károly Kegyuraság nagylelkűsége folytán. A jó Isten adjon érte neki örök boldogságot.

A templom kellőképp fel van szerelve egyrészt a Kegyuraság jószívűségéből, de másrészt nem hiányoztak buzgó hívek sem, kik az Úr Jézus egyházát tehetségök szerint iparkodtak gazdagítani. Ezek közt említendő Ritter Jakab volt kishantosi bérlő, ki szent ruhákkal és edényekkel, s Papp János tiszttartó, ki egy gyönyörű Krisztus koporsójával gazdagította a templomot. Jelenleg pedig Méltóságos Fiáth Istvánné szül. Seldeneck Eugenia bárónő buzgólkodik a templom felszerelésében; mert nincs év, hogy újabb és újabb fehér ruhákat ne ajándékozna az Úr hajlékának. Ő vette a Boldogságos Szűz és Szent Antal szobrait is. Deus retribueret eis![18]

A plébános jövedelme kezdetben nagyon csekély volt s majdnem kizárólag csak a vallásalapból kiutalványozott 230 forintból kellett tengetni sanyarú életét, mígnem gróf Batthyány Tódor Kegyúr résztvevő szíve megesett lelkipásztora szomorú helyzetén, segített e nyomorúságos állapoton az által, hogy a plébánosnak és kántornak földeket ajándékozott a lóki útban, mely azonban 1862-ben egy tagban a perkátai út mentén szakíttatott ki és ugyan a plébánosnak 36 a mesternek pedig 18 hold, mely földek mint már említettem, a lakosok által munkáltatnak. Kap azonkívül 251 forintot a vallásalapból congrua[19] címén, melyért 60 misét tartozik mondani. Szabad legeltetése van mindenféle állatra vonatkozólag. Azonban itt sincs betartva a szerződés, mert pl. csikó és ló legeltetése is van a plébánosnak, csakhogy nem szabad kihajtani. 8 hold belsősége van kerttel és egy kis erdővel. Az előd tartozik fizetni utódjának egyik megváltás folytán 49 forint 2 krajcár, további két akó jó asztali bort hordóval, két mérő búzát, két mérő árpát, két mérő zabot.

A plébániaház kezdetben nagyon szűk és rossz volt. A jelenlegi iskola helyén állt s egy parasztházból alakíttatott át. 1848-ban Nagyméltóságú Gróf Zichy Károly Kegyúr építtette a jelenlegi igazán tágas és kényelmes plébánia lakot. Bír több melléképülettel.

A jelenlegi iskolát Nagyméltóságú Gróf Zichy Károly Kegyúr építtette, de már a legrégibb időtől fogva volt itt iskola, melyben mindkét nembeli gyermekek oktatást nyertek. A jelenlegi iskola a Kegyuraság jószívűsége folytán minden szükségesekkel fel van szerelve.

Ezek a dolgok mind fel vannak említve a Canonica visitatiókban, itt csak azért hozom fel mindezeket, hogy az olvasónak ne kelljen sokat kutatni a forrásokban. Lásd a fentieket 1847. évi Canonica visitatio 10. lapján.

Következik az annales:

Az 1773. évvel kezdődnek a matriculák[20], miként az ezen matricula első lapján olvasható: „Matricula antiquissima seu Matricula Ecclesiae Hostosiensis Anno 1773, quo Parochiali jure et munere curari capta est. Mater: Hontos; Filiales: Kis Hontos, Kis Venying, utrumque Lók, Sismánd. Universim Praedia sex. Duo posteriora (Kis Venying, Sismánd) a Rdsimo Vicario Generali pro filialibus perennaliter (ita sonant Litterae) Ecclesiae Hontosiensi adiecta sunt Die 21 Februarii 1774. post peractam a A.R.D. Vice ArchiDiacoro Districtus Huius Commissionem.

Anno vero 1775 die 29 Decembris Ab eodem RDissimo Generali Vicario Praedia Körtvélyes utrumque Töbörzsök adjecta sunt.[21]

Tánn József vezette a plébániát, mint missionarius[22] iure parochiali gaudens[23] először, 1773. évi november 29-től 1774. november 25-ig. 1774 novemberében Ibellaker József missionarius vette át plébánosi jogokkal a hívek vezetését, mígnem 1787. szeptember 23-án resignált.[24] Meghalt Székesfehérvárt 1791-ben mint nyugalmazott. Az I. matricula szerint meghalt 1787-ben s itt lett eltemetve. (utólagos bejegyzés: Ibellaker József meghalt 1787. szeptember 23-án. Lásd Matricula I. kötet 210 lap.)

1778. augusztus 26-án bérmált Séllyei Nagy Ignác székesfehérvári püspök Úr 21-et.

Mint adminisztrátor vezette a plébániát Pater Fehér Bernard Szent Ferenc rendi áldozár. Őt követte Pater Trabács Hiacintus, ki karmelita volt a székesfehérvári házban és secularisáltatott[25]. Adminisztrátor volt itt 1788. március 14-től 1801-ig. Innét Zámolyra került adminisztrálni.

A II. Matricula elején ezek olvashatók: „Matricula Ecclesiae Hantosiensis ab anno militari 1797 prima Novembris, in qua Parochiali jure gaudet. Mater: Nagyhantos cui Regia authoritate adjecta sunt Filialia praedia: Nagylók, Kislók, Kishantos, Kis Venyim. Cetera Filialia avulsa sunt.

Anno 1799-no Filiale Kis Venyim autoritate Excellentissimi Domini Episcopi Milassin est avulsum a Matre Nagyhantos, modo spectat ad Villam Novam i.e. Herczegfalva.[26]

Trabács adminisztrátor volt 1800. október 1-ig.

A localis[27] káplánság jövedelmét, fönnmaradásáért való folyamodást (lásd Diversák[28] 1.-5. számáig) tartalmazó iratokat, nem különben plébániává leendő emelésért való folyamodást lásd irattár D.1.-D.7. számáig.

1800. október 1-től Börzsöny Antal plébános 1803. december 20-ig. 1804. január elejétől Korherr József adminisztrátor, ki egyúttal az első valóságos plébános is volt, mert 1807-ben a plébánosi jogokkal bíró helyi káplánság plébániává alakíttatott s Korherr József addigi helyi káplán lett plébánossá kinevezve.

1812-ben november 2-án kezdtek temetkezni az új temetőbe, de hogy hol volt ez az új temető nem tudatik, mert temetkeztek már a grófi kerttől délkeletre is, és a plébánia belsőségén.

1816-ban április 12-én megint új temető létesült a hegyecskén, mint ezt a halottak anyakönyve nevezi, s ez a temető benedikáltatott[29].

1818. június 11-én bérmált Vurum József fehérvári püspök Canonica visitatio alkalmával 145 hantosit, 46 kishantosit, 33 nagylókit, 59 kislókit 3 idegent.

1823. április 23-án bérmált Kopácsy József püspök visitatio alkalmával 44 nagyhantosit, 19 kishantosit, 19 nagylókit és 22 kislókit.

A második számú anyakönyv 259. lapján a következő annales található: „Anno 1807 die 3-a Junii novum Cemeterium in Kis Hantos a P. Do. Josepho Redl arendatoro curatum, fuit benedictum per parochum loci Josephum Korherr facultatem habentem ab Excell. Eppo. Nicolao Milassin.

Anno 1816 die 12-a Aprilis novum Cemeterium in Nagy Hantos fuit benedictum per parochum Josephum Korherr facultatem habentem a Vicario Generali Rendissimo Do. Paulo Nagy.

Anno 1814 die 15-a Maii nova cemeteria in filialibus Praediis Nagy et Kis Lók fuerunt benedicta per parochum Josephum Korherr facultatem habentem a Vicario Generali Capitulari Rendissimo Do. Paulo Nagy.

Anno 1817 die 18-a Martii fuit benedictum novum Cemeterium Kishantosiense ab. A. R. Domino Joanne Dobos Parocho Dunapentelensi et Vice-Archi Diaconus.

Anno 1818 die 7-a Septembris Illustrissimus ac Rdissimus Dnus Josephus Vurum Eppus consecravit campanam neofusam in honorem s. Josephi.

Anno 1818 die 14-a Septembris Rdissimus Dnus Joannes Dobos V. Arch. Diaconus Adonyiensis benedixit crucem ligneam novam in Nagyhantos, cum eadem affixa imagine B. M. Virginis, item Crucem novam in auratam ligneam fioratilem.

Anno 1821 die 29-a Novembris Rdissimus Dnus Joannes Dobos V. Archidiaconus benedixit duas imagines pro altari Maiori et quidem unam de festo Annuntiationis BMV. et alteram de festo Nativitalis D. N. J. Xti.

Anno 1826 Jubilari die 4-a Junii Occasione primae processionis ad Kishantos in cemeterio benedicta fuit crux lapidem per Josephum Korherr parochum Nagyhantosiensem facultatem habentem a Reverendiss. Do. Paulo Simonyi Vicario Generali Capitulari. Illam imaginem erigi curavit P. D. Jacobus Ritter arendator Kishantosiensis.

Anno 1828 die 4-a Maii lapidea crux Nagylociensis et alia Kislokiensis erecta ab Illustrissimo D. Comite Carolo Zichy, benedicta fuit per Josephum Korherr parochum Nagyhantosensem facultatem habentem a Rdissimo Do Paulo Simonyi Vicario Capitulari.[30]

1829. március 3-án meghalt (utólagos bejegyzés: 1830. április 3-án még keresztelt!!) Korherr József plébános ki után több barát következett kisegítőképp; július 26-tól Babotay János mint adminisztrátor. November 19-től Dulánszky Pál plébános, ki kolerában halt el. De hogy hol van eltemetve Korherrel együtt, nem tudható. Sírjokat nem jelöli semmilyen emlék, hogy a hívek kegyeletöket leróhatnák volt plébánosaik iránt. Lehet, hogy a régi temetők valamelyike fogadta magába porhüvelyeiket s most az eke vasa tépdesi nyughelyeiket. Ezért igen nagy baj, hogy a temetők nincsenek még ma sem az egyházra táblázva. Majd jön egy zsidó árendás, később birtokos, s a kegyeletnek szentelt helyét gőzekével fogja turkálni, hogy elhunytjainknak drága hamvai trágyául szolgáljanak az ő vetéseiknek. – Nem akarják belátni jó uraink ezt, örök életűnek tartják magukat úgy, mint birtokaikat, pedig már Európa szerte meghúzták felettök a vész harangját s mint az általok kegyetlenül feldúlt sírhalmoknak még emléke sem él már a jelenlegi hívők szívében, úgy fog eltöröltetni az ő emlékük is. Mindezt tapasztalásból voltam bátor ide írni.

1830-ban úgy látszik nagy marhavész dühönghetett, mert a nagyhantosiak fogadalmat tettek, hogy Szent Vendel napját, mint a barmok patrónusának napját október 20-át félünnepként fogják megülni, miként ez a 10. számú protocollumba szóról szóra így olvasható: „Nagyhantosiak ájtatos fogadása. Mi Nagyhantosi lakosok: Horváth István, Kis Mátyás és Oláh György, mint magunk, mint az egész Nagyhantosi keresztény híveknek nevében fogadást teszünk és ígéretet az Élő Isten és Szentei előtt, kiben az Isten tiszteltessék, a mi marháinknak a dögtül és más veszedelmes nyavalyáknak megmentéséért és egészségben való megtartásáért szabad akaratbul és ájtatosságbul:

1a Szent Vendelinus mint marhák pátronusa napján, úgy mint október 20-ikán (ha pedig ez a nap vasárnapra esne, előtte való nap) félünnepet fogunk tartani, nemcsak mi, hanem cselédjeinkkel együtt.

2o Hogy minden nap, valahányszor a csordás hazahajt a mezőrül, a harangszóra akár halljuk akár nem, akármely dologban, s hol leendünk a pusztának határjában, Szent Vendelinus tiszteletére hajadon fővel egy Miatyánkot és egy Üdvözletet elmondunk; gyermekeinket s hozzánk tartozandó cselédjeinket erre fogjuk szoktatni és kötelezni minden maradékunkat örök időkre, még csak ez a Nagyhantos, mint most vagyon, ily lakos hely leszen.

3o Hogy ezen fogadásunk nagy okokra nézve (mely ugyan vétek alatt nem kötelez, de ha restségből, megvetésből s emberi tekintetből elmulasztjuk, a restségnek vétkét el nem kerülhetjük) melytül ha megmenekedni akarnánk, nem más, hanem csak a megyebeli Fő Pásztorunk oldozhasson, azaz szabadéthasson meg bennünket. Mely szent célozásunkat és ájtatos szándékunkat így erősítjük és lelkiismeret szerint meg is tartjuk. Signatura Nagyhantos die 10 Jánuárii 1830. sub me Josepho Korherr parocho Nagyhantosensi[31].

Szép volt e fogadásuk a nagyhantosi híveknek, de még szebb lett volna, ha cselekedettel be is töltik. Azonban semmi nyoma ennek, sem ezen fogadalmat megsemmisítő püspöki okiratnak. Napjainkban is nagy jó lenne Szent Vendel pártfogása, mert állatjaink hullanak, mint ősszel a legyek.

A III. protocollum utolsó lapján olvasható: „Anno 1804. Ex collecta fidelium Elemosina fuit curata Campana Pestini 340 libratum fusa per Henricum Eberhard, quae anno eodem die 23 Junii in vigilia S. Joannis Baptistue fuit benedicta apud P. P. Franciscanos Albae Regiae per Excellentissimum D. D. Eppum Albensem Nicolaum Milassin in honorem Sancti Antoniae Pádua.[32] Ezen protocollum 242. lapján van feljegyezve az 1805. évi Canonica visitatio.

1831-ben kolera dúlt. Ennek megörökítését lásd az 1832. évi halottak anyakönyvének első lapján, mely a következőképp szól: „Pro memoria et directione successorum. Anno Domini 1831 grassante exitiali fere per totam Europam cholerae morbo etiam in hac Parochia Nagyhantosensi signanter in filiali Nagylook erupit, dum s. c. 22 Julii hujus anni in quodam messore extraneo Palotensi Cottus Vesprimiensis Josepho Kaposi annorum 48. symptomata certa Cholerae apparuerint. Qui etiam intra paucas horas inter convulsiones horribiles penes omnem adhibitum curae modum expiravit. Post modum morbus hic terribilis se extendit per totam Parochiam absque discrimine et omnes Filiales ita, ut a 22 Julii incipiendo teste Libro Defunctorum in Matre et Filialibus usque 22 Septembris eiusdem anni 62 personae diversi sexus et aetatis in veris cholerae symptomatibus mortui sunt. In ipsa Matre 50 et una persona. Parochus huius temporis Paulus Dulánszky qua penultimus cholerae victima extitit.

Cholerae vulgo (Epe kórság, Gallen Ruhr) Patria portissimum esse solet India et Asia orientalis et per miasmaticam aeris infectionem transplantari solet. Una est causa, quod multi grassante cholera cum infirmis continuo ad agendum habentesa non corripiebantur, quia preservativis modis semet custodiebant, e contra hosce inter mittentes et secus etiam vehiculum huius mobi in corpore ferentes primi ceciderunt.

Cholerae causa proxima est nimia exundatio certae rancidae et acidae bilis et ideo coniuncta est cum vomitu et laxa. Attamen sub initium inflatum est ventis cum acerbo dolore coniunctis. Exoneratio est valde dolorosa vires apparentes deficiant. Pulsus initio saltem celer et febridu, ast paulo post evadit celerior et postmodum inaequalis, his semet associari solent cum intenso dolore coniunctae extremarum corporis partium convulsiones et si cito medela praestor non sit, sequitur collapsus convulsioque universalis, membra frigida et sudor frigidus morsque potissimum mora 24 horas comparet.

Morbus hic passim grassatur de aestate, ubi aura nimium calida repente refrigeratur.

Sub initium venae sectio apparet, sed laxantia et vomitora semper sunt nociva. Potius aciditus bilis per etc.[33] lásd folytatását az 1832. évi halottak könyvében.

1832. április 18-tól Varga János plébános. Alatta volt az első fundatio[34], Ritter féle.

Az 1780. évi számadási könyvben 1847-i kiadás után 1786-tól beszerzett egyházi szerek vannak évről évre feljegyezve. Ugyanitt olvasható 1836-ban történt templom javítás: „1836. Ecclesia Parochialis Nagyhantosensis ex integro fuit renovata ab intus et ab extus una cum tecto; accessit oratorium novum supra sacristiam et per hoc sacristia facta est amplior; porta prius fuit versus orientem, occasione renovationis translata est versus occidentem scilicet sacristiae porta; et hoc totum ex Munificentia Illustrissimorum Patronorum videlicet Gustavi et Casimiri Batthyani sub provisoratu D. Francisci Serf. Pintzker et sub prefectoratu Francisci Zombat. Parochus Joannes Varga. Ludirector Georgius Limbek. Frumentarius vulgo Kasznár Michael Pschik, scriba Michael Benedek. Hadnagy Michael Kis. Templom Atya Stephanus Horváth álias Gyöpös. 1836. Pro aqua lustrali ad magnam Portam extus in szegényekháza Vas Cupreum oblatum Josephi Vidiman. Ab eodem deauratio Crucis in apice turris existens etiam illius oblatum constat inauratio 50 florenos Viennenses.[35]

Az 1837. évi protocollum első lapján olvasható: „Millesimo octingentesimo quadragesimo secundo Anno ident: 1842. Ecclesia Parochialis Nagyhantosiensis inter nam renovationem et ornamentum obtinuit per sequentes pios et devotos benefactores; uti: Spectabilis Domina Vidua Jakobi Ritter Arendatoris in KisHantos Nobilis Rozalia Ritter nata Bauer: Aram principalem seu vulgo öreg oltár inaurationem incolorationem ad se resumsit et solvit pro hoc opere 120 florenos in argento seu in bona moneta idest 120 florenos, secundo pro renovatione S. Vendelini et septem dolorum B. Mariae imaginibus et pro Choro organo sicuti nunc est cum omnibus appertinentibus centum florenos in argento idest 100 florenos in argento, 3o pro renovatione Babtisterii keresztelő kút sex florenos in argento idest 6 fl., 4o dedit Ecclesiae unum pulchrum superpellicium pretiosis fimbriis circumdatum, 5o Velum amenum pretiosum sericum una pars caerulei coloris, altera rosei coloris fines dependentes cum argento ornamento circumdatis; 6o ad campanulam pones portam sacristiae ligulam veleream amfrigia pictam.

Dealbationem Ecclesiae et colore ornatum sanctuarium solvit spectabilis Dnus Gustavus Tekus Arendator Nagyhantosiensis Murarii diurnum et Materiales et alia subsidia praestitit item opificibus qui Ecclesiam ornarunt, vulgo Aranyozó szabadművesek his doubus opificibus victum Dominalem, bonum Gentaculum, lotionem, candelam uno verbo omnibus bene provisi, per 4or Menses laborarunt Ignatius Kliunert civis Viennensis et adiunctus eius Joannes Hauper etiam Viennensis. – Preterea amenum tobale ad aram Majorem, Cortinas ad fenestras, lotionem; ad campanam minorem pro dermo refusione solvit 60 florenos in Valutis in Navi Ecclesiae existentes fenestras novas curavit fieri.

Sacrum Ambonem albo splendido colore et auro ornari curavit zelozus et valde Religiosus Perillustris Dnus Joannes Evang. Papp frumentarius Illustrissimi Domini Comitis Caroli Zichy in NagyLók solvit pro hoc opere centum viginti florenos in argento idest 120 fl. Conven. Monetae; pro festivali ornamento et decore ad ambonem purum sericeas dependentias cum fimbriis aureis idem ille Dominus Papp curavit fieri; et etiam gradus ad ambonem ducenter ille curavit.

Aram minorem in latere sanctarii versus occidentem et meridiem constitutam misera communitas Nagyhantosiensis curavit renovari in eodem anno per eosdem opifices constitit 28 flor. conventionalis monetae ex tritulatione frumenti conposuerunt eandem summam. Crucificum majorem et sex lampades portatiles penes sanctuarium ex piis oblatis fidelium curavi renovari. Uti Salamon Hercz izraelita mercator Percatensis etiam duos florenos in argento dedit pro his munitatibus. Alter Judeus Bogardiensis certum debitum huiatis incolore tradidit Ecclesiae nimirum 2 fl. et 15 kr. in Valuto. – Parochus tunc temporis Joannis Varga Ludirector Georgius Limpek, Hadnagy Communitatis Emericus Kis. Praedium fuit in arenda apud D. Tekus Gustavum, hujus officialis Dominalis Josephus Miker pessimi cordis homo, et etiam infeliciter terminavit servitium suum etc. etc.[36]

1837. október 22-én kelt Fiáth Lázár földbirtokos engedélye, mely szerint Ritternének megengedi, hogy a kishantosi temetőbe sírboltot építsen. Ezen engedély feltalálható az 1841. évi protocollum 153. lapján s így hangzik: „Alulírott ezen rendjeimmel adom tudtára mindeneknek, akiket most vagy jövendőben e dolog illet, vagy illethetne: hogy Istenben boldogult Ritter Jakab úr halála után, az életben maradott özvegy asszonyság járulására, most érintett Férje utolsó akaratja következésében is: az Kis Hantosi birtokomon bizonyos sírbolt felépíttetésére – megegyezésemet, és ez iránt világos engedelmemet adtam légyen, – melyről Ritterné asszonyságnak nagyobb bátorságára kiadván ezen előpecsétemmel is megerősített oklevelet. Kelt Budán 22-o octobris 1837 (I. L.) Eörményesi Fiáth Péter m.k.

1845. október 29-én kelt Simonsits Károly a megyei kasszák adminisztrátorának nyugtája Méltóságos Gróf Zichy Károly kegyúr 500 forintos szentmise alapítványáról.

Az 1832-ik évi házasultak utolsó lapján van 1845-ben felvett jegyzék a temetőkápolnához tartozó ingóságokról. „A kishantosi kápolnához tartozó szentelt edények és ruhákról. Misemondó ruha szép selyem arany virágok és paszománttal minden velejáró hozzátartozó apróbb részekkel. Fekete misemondó ruha szinte aranypaszománttal minden hozzátartozóval. Két kivarrott oltárvánkos. Egy oltárterítő csipkés. Pacificale vagy feszület. Ezüst kupájú kehely és tányér. Cingulus[37], kis csengettyű, réztányér és két ampulla[38], réz szenteltvíztartó, evangeliumos könyv magyar és Rituale[39], hamvevő, egy karszék, kis almarion a ruhák tartására, egy Requiem[40] miséhez fekete könyv, térdeplő székek kétfelől. Fehér ruha, egy hosszú ing, alba[41], egy rövid superpellicium[42], törülő kis keszkenő 2, purificatorium[43] 3, corporale[44] 2, ministráló gyermekeknek két karing, de szoknya nincs hozzá.

1847. május 25-én bérmált báró Barkóczy László székesfehérvári püspök visitatio alkalmával. Ez alkalommal felvett Canonica visitatio jegyzőkönyvében a legtöbb adat található a plébánia történetét illetőleg. Ebben van feljegyezve a 2 és fél hold kukoricaföld, melyet jövedelemképp és nem grationale gyanánt adott Gróf Zichy Károly Kegyúr. Erről azonban ma már hallani sem akarnak. Legyenek vele gazdagok és boldogítsa érte őket a jó Isten.

Az 1847. évi protocollum utolsó lapjain feltalálható Ritter Rozália mise alapítványaira és kápolnaalapjára vonatkozó püspöki jóváhagyások másolata.

1848-ban épült a jelenlegi plébániaház melléképületeivel együtt Méltóságos Gróf Zichy Károly kegyúr bőkezűsége folytán.

1849-ben a régi plébániaházból lett átalakítva a jelenlegi iskola.

Az 1853-i kereszteltek anyakönyvében érintve van az 1848. évi szabadságharc, mely élénk világot vet az akkori plébánosnak állásfoglalására. Maga az egész szabadságharc itt nyomokat maga után nem hagyott, legfeljebb egy-két csapat átvonulás zavarta meg a hantosiak békés nyugalmát. Nevezett anyakönyvban ezeket írja Varga plébános: „1853-ik esztendőben megszüntettetett ezen anyakönyv foltatása a kormántul; és adatott egy más nyomtatott forma Deák nyelven azt föltalálod az 1-ső szám alatt. 1853-ik esztendő egyben vagyon kötve mind a három úgymint: kereszteltek, esküdtek és holtakéi, mert így volt rendelve, aki ezt olvasod kérd a jó Isteni Felséget, hogy oltalmazzon ezen nyomortul; melyeket mi szenvedtünk 1848-ik 15-ik márciustól fogva 1849-ik esztendő végéig a magyar forradalom vagy pártütés miatt, melyet Kossuth kezdett és az egész nemzetet majd bele sodorta, de igen szomorú szerencsétlen számítással 1-ső Ferenc József ausztriai császár és magyar király vetett véget ezen nyomornak 1849-ik esztendőben igazán mondva szeptember hónapban.

Ugyancsak az 1853. évből a halottak anyakönyvében ezeket írja: „Óh, óh, de sok nyomoruságot szenvedtünk a forradalom vagy pártütés alatt 1848-ik 15 márciustól fogva, még a fölséges ausztriai ház rendbe nem hozta az ügyet.” Erre a rendbe szedésre alaposan megadta a feleletet ugyancsak itt szegény Pados plébános, kit a mások jogait tiszteletben éppen nem tartó erőszakos és vérszomjas kormányrendszer más ezrekkel egyetemben üldözött és plébániájától megfosztott csak azért, mert hazáját ezt a szegény vér áztatta magyar földet szívből szerette. – Pados ugyanott így írja le szíve keservét: „Bizony szenvedtünk ám, még a forradalom után is! annak világos példája vagyok én, kit a kormány, - miután a méltóságos kegyuraság által plébánosnak kineveztettem és püspöki rendelet következtében az illető kerületi esperes[45] úr által hivatalomba nyilvánosan bevezettettem, - minden igaz ok nélkül, csupán csak azért, mert forradalom előtt a magyar ügyet pártolám, javadalmamtól megfosztott. Ah! Ah! kérdené boldogult elődöm, hol van az egyház kihirdetett szabadsága: ’hol a püspökök kormányzási joga?!…’

Varga János plébános meghalt 1854. november 23-án. Végrendeletében a maga valamint szülei lelki üdvéért hagyományozott 25 forintot egy kis misére. De hogy hol van ez a pénz, vagy egyáltalán az örökösök megfizették-e, arról sem írás sincs, még a mise sincs a táblás jegyzékbe felvéve. Egy iratka található a levéltárban, mely szerint Lajos József plébános vett volna fel 10 forintot az örökösöktől, de ez az összeg sem lett beküldve a káptalani[46] kegyalapítványi gondnoksághoz kezelés végett. Sok mulatságos eset maradt a nép között a boldogult életéből. Egy alkalommal ki is akarták rabolni s csakis gazdaasszonya leleményessége által menekült meg a bajból, aki ugyanis félreverette a harangokat s az ide sereglett nép láttára a rablók elmenekültek. Ez még a régi plébániaépületben történt.

Utána rövid ideig Saly Pál következett, mint ideiglenes adminisztrátor. Őróla tarja a fáma, hogy irigységből mert nem ő lehetett hantosi plébános, följelentette Padost a későbbi plébánost a kormánynál, hogy tevékeny részt vett a forradalomban. Minek következménye volt, hogy rövid pár hónapos áldásos működés után Pados János kénytelen volt elhagyni a plébániát. Pados János 1855. január 1-től március 17-ig volt plébános. Utána Benedek Ferenc vette át a plébánia vezetését, de már ugyanazon év végén Csákvárra költözött. Felváltotta őt Lajos József plébános, hogy áldásdús hosszú működését megkezdje. (Utólagos bejegyzés: Pados Kufsteinban raboskodott 7 évig. Fiáth István elbeszélése; rokona volt)

1856. július 23-án gróf Zichy Károly kegyelmes úr egy szép monstrantiát[47] ajándékozott a templomnak oly kikötéssel, miszerint az a család tulajdonát képezi, épp azért ha a család nagyhantosi birtokától megválna, ezen monstrantiát magukkal viszik. Az 1852-i protocollumban erre vonatkozólag 1856. július 3-i kelttel ezeket olvassuk: „Notatu dignum! Quod Anno Domini millesimo octingentesimo-quinquagesimo sexto i.e. 1856 die 23a Julii erga Reversales una monstrantia argentea lapidibus pretiosis vonata ab Illust: Domino Comite Carolo Zichy de Vásonkeő S. Caes. R. Apost. Majestatis Camerario et Equite Aurato ea sub conditione Ecclesiae parochiali Nagyhantosensi tradita fuerit, ut illa unice tantum in divinis uti, minime vero sive a concernentibus Dominis Parochis, sive ab aliis quibus vis saecularibus in fines profanos converti liceat.[48]

1858. május 1-én bérmált Farkas Imre püspök.

A rétföldek, melyek a temetőre dűltek 1862-ben a plébánia belsőségéhez csatoltatott s most szántóföld, mert rétnek egyáltalán nem alkalmas.

Lajos József plébános följegyzése szerint: „1862. év március 20-án nagy eső. A kellemes tavaszi idő kezdetét vette. Március 1-én is tartott folytonosan aratásig, mely okból a tavaszi vetés már március elején megkezdődött, azonban az említett esőn kívül június 19-ig 26 foknyi szárazság uralkodott, mely miatt különösen a zabhoz semmi remény sem volt, az őszi vetéseket a naphő hirtelen szárítani kezdé, mely ha még egy hétig tart, Péter Pálra az aratást jóformán el is végeztük volna, azonban a jó Isten meghallgatta buzgó imánkat, június 19-én délesti 5 órakor roppant szélvésszel megeredtek az ég csatornái, a föld ekejárásig átázott, a lég meghűvösödött, az őszi vetések feléledtek és így jó aratást reménylünk, árpa szép, kukorica páratlan szép, a zabból is közép termést várunk. Mindazonáltal, ami különös ritkaság vidékünkön, az árpa aratást június 21-én megkezdtük, de a búza is már annyira elkészült, hogy június 30-tól azt is folytonosan vághatjuk. Az esőzés után a légmérő 26-ról 12-re szállt és már 8 napja hogy így tart.

1863. év március 5-én nagy eső később szárazság folytonos szelekkel és mi hallatlan június 4-én olyan fagy és dér, hogy a laposabb helyeken a kukoricák és burgonyák de még a mohar is elfagyott. A kaszálók legelőknek felszabadíttattak és így széna nem lett semmi, marháink alig tengnek a kiaszott sárga réteken, ha Isten még két hétig esőt nem ad, habár búzánk lesz is, de takarmány hiányában marháinkat kiteleltetni lehetetlen lesz; és csakugyan szeptember derekáig elmaradt eső hiánya következtében a kutak kiapadtak, az alföldieknek minden marhájuk éhség és szomjúság miatt elveszett, sőt Szolnok, Debrecen, Szegeden , Békésben és több vármegyékben az emberek kezdtek halni éhség miatt, mert sem kenyérnek, sem vetni való maguk mind őszi, mind tavasziban nem termett. A magas kormány 20.000.000 forintot kölcsönzött számukra, melyen vetőmagot vehessenek, de az ország nagylelkű lakosaitól sem maradt el a nagy lelki áldozat, de 400.000 éhezőnek mindez csak csepp víz volt a tengerben. – Az 1864. feltűnte már már mindnyájunkat végveszéllyel készült fenyegetni, mert az 5 hétig tartó folytonos 16 foknyi fagy földeinket és vetéseinket végpusztulással fenyegette és még nagyobb szárazságra nyújtott reményt a tavalinál. Azonban a jó Isten február elején vagy két lábnyi magasságú havat küldött, mely két napi léte után szép csendesen elolvadván földeinket és vetéseinket megnedvesítette. Azóta április 2-ig midőn e sorokat írom mind harmadnap esik és így kutaink valamint kiapadt tavaink és árkaink megtelnek vízzel. Tegnapelőtt nagy mennydörgés és záporeső kevés jéggel, de estefelé kitisztult.

A 11. számú könyv, mely a hívek összeírását tartalmazza, némi plébániatörténetet is tartalmaz. Itt van feljegyezve az 1862-63-i rossz időjárás is. Ezt megelőzőleg Lajos József némi történeti összefoglalást csinál, melynek végén megemlékezik az 1864-ben épült új csinos templomról is a következőkben: „Ecclesia Nagyhantosensis probabilius per zelum Jesuitarum et munificentia plurius benefactorum aedificata 1743; pro capessenda illius temporis fidelium impopulatione sat ampla, et splendida ast post 120 annorum efflucum adeo angusto evasit, ut nequidem pro quarta parte fidelium complectenda sufficiens erat; quod plus iniuria vicissitudinibusque tot annorum parietes, rupti iam iam periculo minabantur, ut ades Illustrissimus Dominus Comes Carolus Zichy Dominus terrestris et Patronus Ecclesiae anno 1863-o ad locum antiquae Ecclesiae novam erigendam curavit, cuius lapis angularis 1863 1-a Martii deposities est, et 1864. 4a Novembris primo per Parochum localem Josephum Lajos interimaliter, anno vero 1868. 23 Junii per Ill. Dom. Episcopum Albenseni Vincentium Jekelfalussy in parochia Nagy Hantosiensi Canonice Visitantem, et Confirmantem realiter benedicta fuit.[49]

A templom szenteléséről kiadott püspöki oklevél így hangzik: „Vintentias Jekelfalussy Dei et Apostolicae Sedis gratia Episcopus Alba Regalensis etc. Memoriae commendamus praesentium tenore, quibus expedit universis Ecclesiam in Nagy Hantos honoribus B. M. Virginis Visitantis sacram, ex indultu Praesulis Dioecesani per respectivum Parochum ad interim iam benedictam, occasione Visitationis Canonicae ibidem sub 22a Junii 1868 asservatae per nos solemniter benedictam fuisse. Datum Albae Regiae in aedibus Residentiae Eppalis die 1 Julii 1868 Vincentius m. p. Eppus.[50] Ez alkalommal bérmált is.

Bő felvilágosítást nyújt az 1868. évi Canonica visitatio.

Neo aedificata schola cath. Nagyhantosensis per Josephum Lajos parochum localem benedicta fuit 1870. 4a Novembris Viventi Ill. D. Comite Francisci de paula Zichy tunc temporis patrono Ecclesiae, et Docente Sebastiano Stolmár eo autem defuncto ab anno 1877 docens est Carolus Herder.

Neo aedificata schola cath. In Jósef major per Josephum Lajos parochum Nagy Hantosiensem benedicta fuit 1876. 30 sept.[51]

1876. szeptember 7-én bérmált Dulánszky Nándor megyés püspök.

Domus ludirectoralis in locum antiquae nova aedicata est e munificentia Ill. Domini Caroli Zichy de Vásonkeő Patroni Ecclesiae 1856a.[52]

1878. március 18-án a plébánia és mesterföldek a lóki útból a perkátai út mellé helyeztettek át. Az erről szóló iratok a templom ládájában őriztetnek.

1886. szeptember 25-én bérmált Pauer János megyés püspök.

Schola elementaris in Józsefmajor anno 1890 cassata et in locum eius Illust. Dominus Comes Joannes Nep. Zichy de Vásonkeő, qua Patronus Ecclesiae in Nagylók novam elementarem scholam rom. Catholicam erigi curavit, quam Josephus Lajos parochus localis anno 1891o 20a Septembris solemniter benedicavit Docens Carolina Streit.

Anno 1890 per Ill. Dom. Comitem Franciscum de paulo Zichy Dominum terrestrem in suo praedio Kis Loók equae unam novam scholam elementarem erigi curavit, quae per Josephum Lajos parochum localem die 11a Octobris 1891 solemniter benedicta fuit Docens Domina vidua Bubreg.

Josephus Lajos parochus localis anno aetatis suae 71o per Ill. Dominum Philippem Steiner Episcopum Albaregalensem die 30a Maii 1891 in Surr. Vice Archidiaconum et per suam Regiam Apostolicam Majestatem Franc. Josephum die 11 Novembris eiusdem anni in titularem Canonicum Gratiose denominatus fuerat.[53]

1895. szeptember 26-án bérmált Méltóságos Steiner Fülöp megyés püspök úr.

1895. Méltóságos Zichy grófné szül. Kray Irma bárónő a nagyhantosi plébániának egy saját kezűleg hímzett selyem casulát[54] ajándékozott.

1895. évben szinte édes anyja Méltóságos Kray bárónő egy selyem casulát ajándékozott.

1895. Méltóságos Fiáth Istvánné szül. Seldeneck Eugenia bárónő egy művészi oltárterítővel, és egy fehér selyem casulával gazdagította szent Egyházamat.

1895. Méltóságos Vásonkeői id. Gróf Zichy Nepomuk János Kegyuraságom a bérmálás alkalmával 2 pár fehér selyem lobogót rendeltetett általam a templom számára. Mind a casulák, mind a zászlók Lajos József tiszteletbeli Kanonok[55] és helyettes Esperes Plébános által benedikáltattak.

1895. és 1896. években hallatlan sertésvész uralkodott, nem volt község de még ház sem, melyet megkerült volna.” Igaz nagy baj volt ez, de nem olyan mintha minket évről évre ne érne. Nincs év hogy ki ne pusztulnának a malacok. Innét az a hihetetlen magas ár, hogy egy pár egyéves malac 50-60 forint, a disznóknak pedig darabja 50 forint természetesen soványan. Az ország jólétével éppen nem törődő, sőt a szegény nép kizsákmányolását eszközlő kormányok piszkos szerződés kötései a külfölddel idézték elő a sertésvészt is. Ugyanis az országba megengedték behozni a betegségekkel tele szerb disznókat, melytől a mieink is elkapták a betegséget s most épp úgy dolgozik bennük és pusztít, amint a szőlőkben a filotera.

Ezzel végeztem is az anyaggyűjtéssel. Bocsánatot kérek a kedves olvasótól, ha az adatok összehalmozása nem nyújt neki oly élvezetet, melyet a szépirodalmi termékekből szokott meríteni, de az annaleseknek tulajdonsága az, hogy igen szárazak, s inkább csak a múlt idők titkainak feltárásaára szolgál. Hogy pedig ily csekély anyagot tudtam összehozni 130 év történetéből, az megint nem az én hibám, hanem azoké, kik alkalmat szolgáltattak nekem arra, hogy ezt az összefoglalást megtegyem.

Boldogult elődöm életének utolsó éveiben súlyos szembajba esett. Operálni kellett, de tiszta látását nem kapta vissza, miért is kisegítő lelkészek, később rendes káplánok teljesítették a hivatalos dolgokat. Ily kisegítő lelkész volt Kostyelik Ferenc ráckevei magyar káplán, ki 1897. szeptember 9-én jött Nagyhantosra s 1898. január végéig volt kisegítő. Majd ugyanezen év végén újabb szemoperáció vált szükségessé, mikor is engem volt dunapentelei káplánt bízott meg megyés Püspök Urunk a plébánia ideiglenes vezetésével. De a pentelei plébános erős idegbaja miatt nem végezhetvén egyházi funkciót ismét visszahelyeztettem Dunapentelére 1899. évi április hó 12-én. Utánam Nagy Károly Sárkeresztúrról már mint rendes káplán volt idehelyezve. Ő boldogult elődöm halála előtt már Ráckevébe helyeztetett és Schmall György későbbi ideiglenes adminisztrátor lett ide disponálva[56]. A nagy hideg miatt azonban a Dunán való átkelés a folytonos zajlás miatt lehetetlen volt s így csak Lajos József tiszteletbeli kanonok, esperes plébános úr halála után következő nap 1901. március 20-án következett be a változás.

1900. augusztus 11-én a mindnyájunk által szeretett jó Főpásztor Steiner Fülöp dr. székesfehérvári püspök Úr Őméltósága visszaadta lelkét az ő Teremtőjének. Egész élete valódi apostoli működés volt s ezen apostoli működés emésztette fel drága életét. Ama nagy munkában ugyanis, melyet a 900 éves katolikus Magyarország jubileumának minél fényesebbé tételére kifejtett, végkép kimerült teste és lelke s szívszélhűdés következtében megszűnt mindenkit testvérként szerető szíve dobogni. Bátran el lehet róla mondani: „Zelus domus tuae comedit me.[57] Requiescat in pace![58]

Az 1901. évi szent József napja gyászba borította a nagyhantosi római katolikus egyházat, mert e napon szeretett pásztorától – nagyságos és főtisztelendő Lajos József tiszteletbeli kanonos esperes plébános úrtól – fosztotta meg az irgalmában véghetetlen jó Isten. Magához szólította hosszas áldásteljes munka után életének 81., áldozárságának 52., nagyhantosi lelkészkedésének 46. évében. Szent Józsefet nagyon szerette épp azért is e nagy patrónusának ünnepén hivatott örök nyugalomra. A szíves magyar házigazdáknak egy igazi példaképe veszett el benne. Hogy a kerületi papság jó egyetértésben, igazi testvéri szeretetben élt egymással ezen szíves házigazdai szerepnek köszönhető. Az ő jószívűségét felhasználva igen gyakran keresték fel paptársai, kik őt csak „atyánk”-nak nevezték. Ő pedig minket csak „dzserekek”-nek szólított. Ez összetartás azonban halála után megszűnt. De nem is csoda. Hisz egy-két év a kerületet teljesen megváltoztatta, s azok közül, kik az ő „Atyai” jóságát élvezték már csak magam vagyok. A többiek egymás közt ismeretlenek, idegenek.

Azonban az ő igazi érdemét nem ezen most említett jó tulajdona képezte, hanem hivatásának buzgó teljesítése, melyek számára bizonyára kinyitották a mennyország ajtait. El lehet mondani, hogy nem volt a megyében még egy oly plébánia, mint az övé, hol a hívek a jó pásztor példáját annyira követték, mint az övéi. Az ő dícséretes buzgalmát, híveinek jámborságát eléggé jellemzi az a mondás, melyet egy fehérvári ügyvéd jegyzett meg temetése napján: „A judicaturában[59] mi nem ismerjuk Nagyhantost.” Mindez azt bizonyítja, hogy a hívő sereg megértette az ő lelkipásztorát s a szeretet és szelidség kapcsolta őket egybe. Az ellenségeskedést s a káromkodást nem ismerték.

Iskolái is mindig a legnagyobb rendben voltak, mert az ő atyai buzgalmában nem feledkezett meg soha azokról a kis gyermekekről, kik később a templomnak a buzgó hívők seregét adták. Mindezen érdemeiért jutalmul nyerje el az örök boldogságot. Végrendelkezésében is megmutatta atyai szeretetét; mert a szegények számára 200 koronát, az iskola számára 200 koronát tett le örök alapítvánnyal. Úgyszinte a plébános jövedelmének gyarapítására 8 vörösköröszt sorsjegyet hagyományozott. Igaz ugyan, hogy ezek mellett csak úgy gyarapszik a jövedelme, ha minden erejét megfeszíti a hasznos munkálkodásban. De azért szép volt szándéka, hogy az anyagilag gyenge lábon álló plébániát valaha a fortuna által a jobb javadalmazású plébániák sorába emelje. Dominus det retributionem ei![60] 600 koronát pedig szentmise alapokra hagyományozott.

Halála után Schmall György ráckevei volt káplán vette át a plébánia ideiglenes vezetését, kinek lánglelkű buzgalma csodás hatással volt a hantosi hívekre s még a késő unokák is áldani fogják jó szívét. A jó Isten jutalmazza ezért őt hosszú áldásteljes boldog élettel e földön, a síron túl pedig örök boldogsággal. Alatta tartatott meg a pápai jubileum, mely alkalommal körmenetet vezetett szentmise után nagy hívő sereg részvételével Kishantosra és Nagylókra. Számosan járultak a szent gyónás és áldozáshoz.

Ily lánglelkű elődök örökét, munkájának folytatását vettem át július 8-án, miután Méltóságos idősebb Gróf Zichy Nepomuk János Kegyúr június 16-án a nagyhantosi plébániára praesentált[61] s Nagy- és Főtisztelendő Károly János káptalani helynök[62] úr a praesentát elfogadta. Mondhatom, méltatlanságom és gyengeségem tudatában félelem és rettegés közt vettem át a plébánia vezetését. Hogy fogok nyomdokaiba léphetni Jézus azon lelkes katonáinak, kiknek tehetségtelenségemmel nem vagyok érdemes lábuk nyomát sem csókkal illetni. Küzdenem kell a hívek hidegsége ellen, mellyel fogadtak; le kell győznöm az ellenszenvet, mellyel irántam viseltetnek, hisz szemembe mondták, hogy nem szívesen látnak a plébánián, de el kell tűrniök, mert a Gróf úr parancsol. Az Úr Jézus szent nevében megkezdem a munkát, s ha fáradtságom sikertelenségét látom, szívesen megválok a hívősereg érdekében plébániámtól, hogy avatottabb kezekre bízassék Uram Jézus a Te híveidnek örök üdve.

Július 8-án volt az átvétel főtisztelendő Posits Mihály helyettes esperes plébános jelenlétében. Minden rendben találtatott. Július 10-én hurcolkodtam a plébániába.

Szeptember 1-én Méltóságos gróf Zichy Nepomuk János Kegyúr az előző évi 81 korona 19 fillér túlkiadást saját pénztárából szíves volt kiegyenlíteni. A jó Isten fizesse meg.

Szeptember 10-én a jó királyné Erzsébet iránti kegyeletből 200 koronás szentmise alapítványt tett le, hogy a gyilkosság évfordulóján liberás[63] requiem mondassék lelke üdvéért. A hívek a szószékről hívandók fel, hogy minél számosabban legyenek jelen a szentmisén s a magyaroknak az elnyomatás alatti igazi pártfogójáért szívből imádkozzanak.

Adamecz Elek végrendeleti végrehajtó szeptember 15-én 300 koronát fizetett le Lajos József síremlékének fenntartására oly kikötéssel, hogy a tőke ha 800 koronára növekszik a kamatok kamatjával, a kamat a templomot illeti.

A boldogult plébános iránti kegyeletből Méltóságos Gróf Kegyúr szép síremléket állíttatott s azt vasráccsal vétette körül.

Fligler Teréz boldogult elődöm gazdaasszonya 2 kis misére 200 koronát tett le.

Szeptember 23-án az őszi corona[64] itt tartatott, melynek egyik fő tárgyát az országgyűlési képviselőválasztáson való összműködés képezte. Néppárti képviselőjelölt volt Szentiványi Károly bodajki plébános, Kossuthpárti pedig Koller Tivadar, kit a kerület nagy szótöbbséggel választott meg képviselőnek. A papság néppárti volt.

E napon ajándékozott méltóságos Fiáth Istvánné egy szép albát. A jó Isten áldja meg.

Enyhe tél. Termés közepes, mely osztozkodás tárgyát képezte.

1902. év

Elárvult egyházmegyénk a jó Isten kegyelméből és az apostoli szentszék jóvoltából egy buzgó lelkű főpásztort nyert főtisztelendő dr. Városy Gyula központi szemináriumi igazgató személyében, kit január 19-én Jézus szent neve ünnepén szenteltek püspökké.

Január 28-án iskolaszéki ülés. Lásd iskolaszéki jegyzőkönyvet.

Április 23-án Szent György napján tettem le a plébánosi esküt és kaptam investiturát[65].

Május 19-én szentelte meg főtisztelendő Posits Mihály helyettes esperes és perkátai plébános Szent Antal szobrát, melyet méltóságos Fiáth Istvánné szül. Seldeneck Eugenia bárónő ajándékozott a templomnak oly kikötéssel, hogy a bejövő pénzt azon öreg emberek és asszonyok kapják, kik keresni nem tudnak s gyermekeik sem szívesen tartják. A szegények iránt érző szívét a jó Isten áldása kísérje.

Június 6-án búcsú alkalmával installáltattam magam nagy hívősereg jelenlétében nagyságos és főtisztelendő Posits Mihály székesfehérvári kanonok úr által. Az installatión[66] megjelent Méltóságos gróf Zichy Nepomuk János is, ki megjegyezte, hogy 10 plébániának patrónusa, de még nem látott ily szép ünnepélyt. Természetesen a vége ebéd volt, melyre a különféle borokat méltóságos Kegyuram ajándékozta. Késő estig tartott a vidám hangulat. A jó Isten irgalma legyen velem s áldja meg munkámat.

Nagy nap volt a jó hantosi hívőkre szeptember 13-a. Ezen a napon osztotta ki a bérmálás szentségét méltóságos és főtisztelendő dr. Városy Gyula püspök úr. Öröm töltötte el a hívek szívét, hogy az áldott lelkű főpásztort körükben láthatták és gyújtó beszédjét hallhatták. Szeptember 12-én érkezett Nagyperkátáról, hol a zárda kápolnát szentelte fel. A hívő sereg apraja nagyja tüntető lelkesedéssel fogadta. Szép rendbe állt fel a diadalkaputól a kastélyig. Püspök úr Őméltósága a templomban rövid imát mondott s azután körmenetileg vonult a kastélyba, hol gróf Kegyúrnak volt a vendége. Másnap reggel 8 órakor hasonló körmenettel vonult a templomba harangzúgás és mozsárágyuzás közt. Csendes szentmisét mondott, melynek végén gyújtó beszédben buzdította úgy a megbérmálandókat, mint a megbérmáltakat szent hitök rendületlen magvallására és gyakorlására. A könnyekig megindító beszéd elhangzása után 220-an részesültek a bérmálás szentségében. Körmenetileg visszatért a kastélyba, hol a számos vendég fényes ebédben részesült méltóságos Kegyurunk jóvoltából. Bérmálás után megnyíltak az ég csatornái is, hogy Isten áldását hullassa a kiszáradt szomjas földre, de elmosta egyúttal a délutáni ünnepséget is. ½ 4 órakor Méltóságos Püspök úr csendben vonult Rácalmásra. A hantosiaknál talált szép rend, s különösen a buzgó ének mély hatást tett püspök úrra.

Szeptember 15-én Méltóságos Grófnő egy szép lila misemondó ruhával ajándékozta meg templomunkat. Ezzel is hathatós jelét adta az Úr Jézus iránt érzett forró szeretetének. Az Úr Jézus szent szíve tegye boldoggá érte.

Megjegyzendő, hogy a hívek október hóban szentmise alatt mondják a rózsafűzért.

Termés közepes. Gyenge a tél kezdete. Karácsonyi ünnepek alatt szakadt az eső.

1903. év

Január 28-án iskolaszéki ülés. Lásd az erről szóló jegyzőkönyvet.

Február 10-én méltóságos Fiáth Istvánné ajándékozott a templomnak 5 oltárterítőt. Isten áldja.

Május 13-án a papi és tanítói gyónás itt tartatott. Kiszámíthatatlan jó hatással van a hívő népre, mikor látja papjait és tanítóit a szent gyónáshoz járulni. Ily hatással volt ezen papi gyónás az én híveimre is, midőn főtisztelendő Pater Tomcsányi Lajos Societas Iesu[67] szent beszédje után kivétel nélkül minden kerületi pap és tanító gyónt és áldozott. Ez jó előkészület volt az ez évben tartandó szent misszióra.

Medárd napjától szakadt az eső augusztus 20-ig. Alig bírtunk aratni és takarodni. De volt is olyan termés, minőre a legöregebbek sem emlékeznek.

Isten kegyelmének különös nyilvánulása volt a november 14-én kezdődött szent misszió. Ez hozta közelebb a hívő sereget papjához. A jég meg van törve s csak építeni kell rá, hogy hasznos lelki gyümölcsök fejlődjenek. A szent missziót főtisztelendő Pater Péchy Arnold és főtisztelendő Pater Midlinszky József Societas Iesu vezették. Lelkes beszédjöket a mindvégig zsúfolt templomban figyelemmel hallgatták, dacára a szakadó esőnek, mely 12-én kezdődött s soha szűnni nem akart. A szent gyónás és áldozáshoz összesen 730-an járultak. A misszió kereszt szentelése, mely a hívők adakozásából lett felállítva, november 22-én volt, mely napon évenkint mindig lehet misszió búcsút nyerni.

Fiáth Istvánné Őméltósága 12 db kehelytörlő ruhát adott a templomnak.

December 16-án Méltóságos Gróf Kegyurunk a dombóvár-gyönki állomáson történt vonatösszeütközéskor a gyorsvonaton utazott Abbáziába, de Isten különös kegyelméből semmi baja sem történt. Azonban a 2 órai késés alatt annyira meghűlt, hogy a legerősebb tüdőgyulladást kapta. Általános imát rendeltünk el a jó Gróf úr felgyógyulásáért.

Tél gyenge, folyton esik az eső.

1904. év

A tél egy kissé keményebb. Jég is van már. Január 10-én.

Január 23-án gyűlés. Megjegyzendő, hogy itt a templom számadásokat az iskolaszéki gyűlésen erre felkért 4 iskolaszéki tag átvizsgálja s azután írják alá a templom gondnokok s a kegyúri megbízott. Utána rendesen áldomás ebéddel egybekötve. A gyűlés lefolyását lásd iskolaszéki jegyzőkönyvben.

Január 31-én jött az örvendetes hír, hogy Gróf urunk teljesen felgyógyult.

Május 5-én Méltóságos Gróf Kegyurunkat egy merénylő a Margitszigeten, hol sétáit egyedül szokta végezni, megtámadta s félholtra verte. Igen sok vért vesztett. Operálták. Isten kegyelméből felgyógyult.

Június 10. Rettenetes a szárazság. Április elseje óta nem esik az eső. Csak Pünkösd másnapján volt egy kis jótékony eső. Ha sokáig így tart nem aratunk. A kukoricák elszáradnak. Legelő nincs. A marhák az éhségtől majd elvesznek.

Augusztus 8-án még mindig nem esett eső. A kutak kiszáradnak.Az aratás korán megvolt. A legöregebb gazdák sem emlékeznek ily rossz eztendőre. Az 1864-i év is különb volt ennél, mert akkor volt egy kis takarmány, de most az sem termett. Gabona nem termett. Ha nyolc mérő termett egyiknek másiknak esetleg holdján az már gazdag ebben az évben. Igaz ugyan, hogy az általános európai rossz termés dacára a gabona árak alig emelkednek, mert a züllő félben levő politikai viszonyok miatt a kereskedők nem mernek vásárolni. A kukoricák alig hoztak csévét. A legtöbben már meg is etették marháikkal az összes termést. Siralom nézni. Ma augusztus nyolcadikán már úgy le vannak tarolva a kukoricaföldek, mintha október vége lenne. Mi lesz belőlünk?

Szeptember 10. Még mindig nem esett eső. A felhők felettünk rohannak s az áldás nem hullik a magasból. A krumplit felszedtük már. Holdján 15-20 zsák termett. Alig elég jövő évi vetésre. Ha eső nem esik nem vethetünk egy szem őszit sem, mert oly kemény a föld, mint a vas. 2 méter mélységben is porzik oly helyeken, hol már 3 ásónyira is felbuggyant a víz máskor.

Szeptember 12. Jótékony eső esik. Egyszeri szántásba mégis vethetünk.

Szeptember 30. A vetések egyszeri szántásban szépen kelnek. Az eső esik.

Megjegyzendő, hogy már két éven át méltóságos Fiáth István csépelte el ingyért a gabonámat.

Október 23. Méltóságos Gróf úr megtiltotta a tiszteknek, hogy a plébánosnak valamit kölcsön adjanak. Szegény plébános! Jobb lett volna nem születned. Nem elég, hogy az 55 azaz ötvenöt hold gracionale földeket nem adja meg, nem elég, hogy a Canonica visitatióban megígért s nem gracionaléként, hanem rendes jövedelemként előírt 2 ½ hold kukorica földet nem adja meg, nem elég hogy a Canonica visitatióban biztosított ló és csikólegeltetésről tudni nem akar, s a temetők használatát letiltotta, hanem még azt az igazán csekély szívességet is megtagadja. Welche Wendung?!![68]

November 18-a gyászos nap a magyar történelemben. A hazaáruló Tisza kormány alkotmányunk megsemmisítését akarja, midőn az úgynevezett Lex Dánielt gazemberek módjára belelopták mintegy a képviselőház törvényei közé, melynek alapján bármely alkotmányellenes törvényt megszavaztathat gazemberekből álló többségével.

December 13-án az újra megnyílt országgyűlés hazafias ellenzéke, miután a hazaáruló kormány ellen ellen mint egy ember állottak fel, iszonyú verekedés és rombolás által megtisztították az országgyűlés termét a berendelt drabantoktól, kiknek az lett volna hivatásuk, hogy az ellenzék szónokait, ha az ország érdekében beszélni mernek, rögtön dobják ki. Ezen lélekemelő hazafias cselekedete az ellenzéknek hihetőleg el fogja seperni a hazaáruló Tisza kormányt.

1905. év

Január 1. Tegnap este erős hideg szél kezdett fújni, mely meghozta a telet.

Január 4. Őfelsége az országgyűlést feloszlatta, hogy a nemzet ítéletét kikérje a múlt évi szomorú politikai események felett.

Január 20. Rettenetes hideg tél 20-24 Celsius-fok hideg állandóan. Hó nem esik, a szárazság nagy. Gabonáink alighanem ki fognak fagyni. A földnek semmi nedvessége sincs.

Január 27. A nemzet tegnap ítélt. Egyhangúlag választotta majd mindenütt meg az ellenzék régi képviselőit. A hazaáruló kormány többségét elseperte. Mi lesz most, senki sem tudja elképzelni, mert senki sem számított erre, hogy a nemzet így ítél. A nemzet mindenkor megmutatta, ha alkotmányáról volt szó, hogy vérét és életét is kész feláldozni. Éljen soká a jó magyar nép.

Február 7-én iskolaszéki ülés. Lásd jegyzőkönyvet. Az idén a számadásokat bírálat nélkül kellett beadni. Nagyon megkésnek a bírálatok szétküldésével. A tél mindig erős, kevés havazás.

Február 28. Meleg napok. A tavaszi vetések megkezdődtek. Némi esőzések.

Március 8. A böjti szent időt megkezdettük. A jó Isten legyen irgalmas nekünk bűnösöknek.

Március 27. A tavalyi rossz termés kezd kínosan érezhetővé válni. Különösen a krumpli az, mi az embereket aggodalomba ejti: Nincs, vetni meg kell. Vagy nem eszünk és vetünk, s az igazi éhség csak ezután áll be, vagy nem vetünk s a nyomort jövőre is érezni leszünk kénytelen. A takarmányhiány is óriási s még több egy hónapnál van még hátra, hogy kihajthassuk barmainkat.

Április 3-án és 4-én eleven királyi és császári tanfelügyelőt láttunk. Megvizsgálta iskoláinkat, az eredményt kielégítőnek találta. Fölszerelve az iskolák jól vannak, kivéve a kislókit, melynek úgy építése, mint felszerelése ellen több kifogást tett. Különösen a padlózat és világítás ellen. Mindegyik iskolánál takarítónői állást kíván, ismétlő iskolát és V. s VI. osztály felállítását.

Zord fagyos az időjárás. Eső nem esik. Úgy látszik a tavali száraz esztendő fog ismétlődni. A húsvéti gyónás megkezdődött, de nagyon gyéren potyognak a gyónók. – Kormány még mindig nincs.

Május 11-én a Méltóságos Gróf Kegyúr és plébános között szerződés jött létre a plébánia jövedelmét illetőleg. A 2 ½ hold kukorica földet és ½ hold kenderföldet 180 koronában váltottuk meg, mely összeget év negyedenkint utólagosan a nagyhantosi uradalmi pénztár fogja fizetni. A ló és csikó legeltetést 160 koronában váltottuk meg, mely szintén évnegyedenkint lesz felveendő az illető plébános által. 6 tehenet és 6 borjút hajthat ki a legelőre és pedig úgy, hogy 8 db-ot a gazdatiszti legelőre és 4 a cseléd marhalegelőre. 6 anyadisznót 30 malaccal és 5 két évessel. Mindennek felét a kántortanító élvezi. Természetes, hogy mindez csak akkor lesz érvényes, ha megyés Püspök Úr Őméltósága jóváhagyja.

Ne gondold kedves olvasóm, hogy mindez egész simán ment keresztül. Sok megpróbáltatás és megaláztatáson mentem keresztül, míg a Canonica visitatióban biztosított ezen jövedelmeket méltóságos Kegyuraságom és a gazdatisztek elismerték, mint jogos követeléseimet. Még szeretett kántorom, a jó Herder bácsi is ellenem írkált a Gróf úrnak, miáltal még inkább elvesztettem az ő kegyeit, sőt egyenesen felszólított, hogy nem tennék neki rossz szolgálatot, ha jobb plébániára távoznék. Én azonban nem vagyok hajlandó neki ezen vigasztalást és örömet meghozni. Majd ha teljesen meg lesz győződve arról, hogy igazságtalanul cselekedett velem, fogom csak helyemet elhagyni. A jó Isten adjon bocsánatot mindazoknak, kik engem megaláztak.

Május 30. Egész május hó gyönyörű volt. Minden héten esett a jótékony eső, közben pedig kellemes napos idő volt. A vetések gyönyörűen fejlődtek. Jó aratásra van kilátás.

Húsvéti gyónók és áldozók száma ez évben 655 volt. Még mindig elég kevés.

Június 30. A vetések szépen érnek. A hőség rettenetes. Lesz szorult gabona. Kukorica gyönyörű.

Július 2. Búcsú napja ez évben napjára esett. Jubileum is volt. A jó öreg Herder kántortanító ülte 40 éves tanítói működésének jubileumát. Az iskolában volt az ünnepség, hol beszéd kíséretében egy ezüst serleget adtam át neki, melyet tanítványai és tisztelői közadakozásból vettek neki. Gróf Úr pedig egy 300 korona értékű arany órát ajándékozott. Volt utána nagy evés és mulatság, mely másnap reggeli 4 óráig tartott.

Július 3. Az aratás megkezdődött. Nagyszerű termésre van kilátás.

Július 6. Ember tervez, Isten végez. Egy rövid 10 perc tönkretette a gazdák minden reménységét. Oly jégeső volt, milyenre még a legöregebb emberek sem emlékeznek. Lúdtojás nagyságú jegek estek, melyek kicsépelték a gazda reménységét. Különösen az árpában és zabban óriási a kár. Nem volt semmi sem biztosítva. A kukoricát összetörte. Gyümölcs nem lesz. Általában igen nagy a kár, de erősen hisszük, hogy az a jó Isten, ki elvette mindezt tőlünk, meg fog bennünket segíteni. Az ég madarai nem vetnek, hát így gondoskodott róluk a jó Isten, hogyne gondoskodnék mirólunk is, kik többek vagyunk, mint ezek. Ember! Sohase bízz önerődben, hanem csak az Istenben.

Július 9-én kiütött a szájfájás a marhák között, határunkat lezárta a hatóság. Disznaink is hullanak, mint a legyek októberben, de csak az ősziek.

Július 11-én hagyta helyben (1364/1905.) méltóságos megyés Püspök úr a legelő és kukoricaföld váltságra vonatkozó szerződést.

Szeptember 20. Hosszas szárazság után ma először esett. Vetésekkel nagyon meg leszünk késve; mert még őszi alá nem is szánthattunk. Egyszeri szántásba kerül a mag.

Szeptember 21. Az új esperes főtisztelendő Csöngedy Gyula visitatio alkalmával a következő észrevételeket tette: Az oltárok legalsó tobaliáját[69] ki kell cserélni s jövőre nem szabad leszegelni. Új oltárterítők, gyertyatartók, szőnyegek, melyek igen rongyosak, új baldachium[70] fehér, egy kis asztalka az ampolnák[71] részére, egy térdeplő a sekrestyébe, egy oltárkő[72] a Szent Vendel oltárára, melynek pecsétje fel volt törve, az olajos és egyéb edényeket üvegből kell beszerezni, egy missale[73], a miseruhák javítása, egy zöld ruha beszerzése, a piscina[74] fölé fedél, koporsótakaró, egy velum[75], cancellus[76] készítése, törülőruhák stb. beszerzése. A tőkék elismervényei nem teszik ki a tényleges tőke összegeket, miért is beszerzendő. – Az anyakönyvek: először a másodpéldányokba kell vezetni az egyes eseteket, akkor nem lesz hiba az anyakönyvekben, mint most.

Szeptember 23-án a nemzetet nagy megaláztatás érte. A nemzet legjobbjait ő felsége a legudvariatlanabbul fogadta, s a parlamentarizmus mellőzésével a magyar alkotmányt semmibe sem véve, avval lényegileg ellenkező 5 pont elfogadására szólította fel őket, ellen esetben a magyarokat érendő szerencsétlenség és nyomorral fenyegetett meg bennünket. Természetesen ez öt nemes férfi a haza ilyetén elárulására nem válalkozott, miért is a hazaáruló Fejérváry kormányt újból kinevezte, mely válalkozott a királyi parancs keresztülvitelére, ha kell erőszak és karhatalommal is. De elszámították magukat Bécsben, mert a magyar nép még ma is kész életével is alkotmányát megvédelmezni. Isten óvd meg nagy bajoktól szép Magyar hazánkat.

Október 8-án báró Fiáth Pál Fejér megye főispánja Herder Károly kántortanítónak személyesen adta át a koronás ezüst érdemkeresztet érdemei elismeréséül.

A termés búzában jó, árpa, zab és kukoricában nagyon rossz a jégverés miatt.

November 30. Ez évben Csányi Ferenc niklai gazdatiszt tett 2 szentmise alapot 250 koronát atyja és anyja lelki üdvéért. Gróf Zichy Nepomuk János kegyúr pedig rokona gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnök lelki üdvéért október 6-ára egy liberás requiemre 200 koronát tett. A jó Isten fizesse meg.

Folytonos esőzés. Október 20-a táján 3 napi erős fagy volt. Az eső szakadatlanul esik egész október és november hónapokban. A levegő enyhének mondható. A vetések kikeltek.

A hazaáruló kormány megkezdte működését. A nemzet ellenállására erőszakkal felelt. Rendőrök és csendőrök betörnek a megyeházára és városházára s a megyei és városi bizottsági tagokat kilökdösik a tanácsteremből. A megyék és városok tisztviselőit felfüggeszti állásaiktól s csirkefogókat nevez ki megyefőnököknek s tisztviselőknek. A békés polgárság ellen kivezényli a nemzetközi zsidó szociáldemokratákat s a rendőrök felügyelete mellett ütik verik szét az utcán dolguk után járó békés polgárokat, rabolnak fosztogatnak. S mindezt a kormány határozott parancsából teszik, hogy vagy forradalomba vigyék a nemzetet, vagy megtörjék passiv ellenállását. Mert lehet ám így is háborút viselni, mint mi most viselünk őfelségének forradalmi kormánya ellen. Nem adunk sem pénzt, sem katonát s így a forradalmi kormány tehetetlenül áll, legfeljebb a zsivány szociálistákat hajtja ellenünk, de hadsereggel nem jöhetnek ellenünk, mert békésen viseljük magunkat. Az Úr Isten, kit el akar veszíteni, annak elveszi az eszét. Így járnak a Habsburgok is. Inog alattuk a talaj s a helyett hogy népüknek boldogságán fáradoznának, a trónok lerombolóival szövetkeznek. Nincs messze a vég. Ezek ugyan nem tartoznak a plébánia történetéhez, de kinek szíve nem szorul össze, ha szeretett hazáját veszedelemben látja. S ha másképp nem lehet, így önti ki szíve bánatát.

December 25-én Karácsony napja. A kellemes időjárás miatt soha nem látott hívősereg sokasága tölté el a templomot, hálát adandó a jó mennyei Atyának, hogy elküldte a békesség fejedelmét.

Ez évben tífusz járvány sorvasztotta szegény híveimet s nem egy esett a vészes kórnak áldozatául. Requiem aeternam dona eis Domine![77]

1906. év

Január 30. Iskolaszéki ülés. Az iskolaszék újraalakítása vált szükségessé, minthogy a 3 év lejárt. A választás itt more patrio[78] szokott történni. Ugyanis a régi iskolaszéki tagok egyszerűen önmagokat kiálltották ki iskolaszéki tagoknak. Elnöklő plébános ezt törvényesnek nem tartja, miért is a választás mikénti megejtésére nézve utasításokat kér esperes úrtól. Így tehát az iskolaügy is ex lexbe[79] jutott.

A tél januárban átlag enyhe. Jég is van elég, sőt havazás is volt s vagy egy hétig szánkázni lehetett.

Január 21-én volt az új püspök Méltóságos dr. Prohászka Ottokár installatiója. Meleg hangú pásztorlevelet adott úgy a papságnak, mint a híveknek. Különösen a szociális kérdések megvalósítását tűzte ki működése céljául.

Zordonabb időjárás volt februárban, hogy is ne, hisz még a politikában is befagyott. Őfelsége honvédséggel verette szét az országgyűlést február 19-én. Szegény Magyar hazám te; mikor lesz már vége a törvény- s így esküszegéseknek?!

Február 28-án megkezdtük az áldott böjtöt. Rendkívül megkönnyítette Őszentsége a böjt megtartását. Egész nagy böjtben szabad zsírral főzni; a húst is meg szabad enni minden nap, kivéve hamvazó szerdát, minden pénteket, kántor szerdát és a nagyböjt 3 utolsó napját.

Március 4-én volt az iskolaszék megválasztása. Esperes úr utasítására elnöklő plébános felkérte a volt iskolaszéki tagokat, hajlandók volnának-e az új iskolaszékbe belépni? Így a régi iskolaszéki tagok újra megválasztottaknak nyilváníttattak ki. Az egyházmegyei hatóság 18-án kelt rendeletével megerősítette a választást.

A vetések is megkezdődtek. Az időjárás hideg, szeles és esős.

Március 20. Ismét megaláztatásban részesített méltóságos Kegyuram. Ugyanis a templom szükségleteit neki is beterjesztettem. Ezen levelemet bírálatra kiadta lóki főtisztjének, melyben nem a legkedvezőbb szavakkal bírálja törvényes eljárásomat s mintegy a lóki intéző fönnhatósága alá helyez, megfeledkezvén arról, hogy a pap nem cselédje. Volt ebben a levélben némi jó is az t.i. hogy Őméltósága a templom szükségleteit rögtön saját pénztárából fogja beszerezni. Csakhogy hamar megbánta ezen jó indulatát, mert mikor megtudta a beszerzéshez szükséges összeget, azt csak mint kölcsönt akarta utalványozni, melyet a plébános a templom pénztárából évi 100 forint törlesztéssel kamat nélkül tartozik visszafizetni. Természetesen ezen ajánlatát el nem fogadhattam, mert a plébános kölcsönt a templom pénztár kárára föl nem vehet; mert mert a plébános kezességet nem vállalhat arról, hogy 200 korona pénztári maradványa lesz évenkint a templomnak; s mert a templomnak van annyi ipartőkéje, hogy kölcsönre nem szorul. De ne gondold ám kedves olvasóm, hogy ezen ajánlatokat nekem tette a nemes Gróf, óh nem, hanem a tisztjének, plébánosa levelét pedig feleletre sem méltatja. Mit tennél helyzetemben kedves olvasóm?

Méltóságos megyés Püspök Úr a templom szükségletei egy részének fedezésére 325 koronát utalványozott úgy, hogy fedezetül szolgáljon a múlt évi 208 korona 56 fillér; a többit pedig az idei pénztári maradvány szolgáltassa. Beszerzendő lesz pedig ez összegen 18 oltárterítő és cancellus.

Április 6. Az idei húsvéti gyónók nagyon gyéren jelentkeznek. Még ma Fájdalmas Pénteken is sokkal kevesebben jöttek, mint máskor.

Április 8. Őfelsége kibékült a nemzettel, visszaadta alkotmányát s a hazaáruló kormányt elbocsátotta, mely őt rosszul informálta s félrevezette tanácsaival. Alkotmányunk rendíthetlen őreit nevezte ki ministereknek, az egyesült ellenzék vezérférfiait. Isten áldása legyen munkájukon s a szent hazán.

Április 20. A húsvéti ünnepekre szép tiszta idő volt, mi nagyban elősegítette a szép ünnep fényes megülését. Az idén első gyónók nem lesznek, mert igen kevesen jelentkeztek. – Méltóságos Fiáth Istvánné egy gyönyörű kis prágai Jézuskát ajándékozott templomunknak, mely Húsvét napján ideiglenesen a Fájdalmas oltáron van elhelyezve.

Április 25-én nagy eső volt, úgy hogy a búzaszentelést a templomban kellett megtartani. Húsvéti gyónásunk ez évben Rácalmáson volt. Általános az óhaj, hogy ezentúl a húsvéti gyónás a tavaszi coronával együtt tartassék.

Május 19. A választások megvoltak. A függetlenségiek abszolút többséget nyertek; de ez nem változtat a helyzeten semmit, mert a koalíciós kormány addig marad helyén, míg az általános titkos választói jogot törvénybe nem iktatja, mely után az országgyűlés feloszlattatik s az így megválasztott többségből alakul meg az új kormány.

Május 24. Ma volt a húsvéti gyónás és áldozás vége. Mint előre látható volt, nagyon megcsappant az idén a gyónók száma. Csak 573 volt a gyónók száma.

Május 30. Nagy jégeső verte el határunkat, de talán kiheverik a vetések.

Június 1. Mindenfelé az általános munkás és arató sztrájk fenyeget. Sok helyen nem dolgoznak a mezei munkások. Rettenetes napidíjakat kérnek. A munkás értéke most igen nagy, úgy hogy jobb napszámosnak lenni, mint gazdának, mert nem tudják, miből fedezzék a sok kiadást. A környékben mindenütt volt cseléd és munkás sztrájk, Hantoson azonban ez ideig minden rendben megy.

Esperes úr a napokban járt itt (május 28., 29.) iskolákat látogatott és vizsgát is tartott.

Az idő hirtelen hideg lett, úgy hogy a szobákat is fűteni kell. Csak a vetések meg ne faggyanak.

Június 26. Az idő egy kissé melegebbre fordult. Gyakori zápor eső. A vetések, takarmányok rosszak.

[Kapitány Gyula plébános (1901-1906) bejegyzésének vége]

[Szabó József plébános (1923-1932) bejegyzései:]

Itt vége szakadt a történetírásnak; a következő utódok egy sort, egy betűt nem írtak; Kostyelik Ferenctől találtam néhány darab papírra ceruzával vetett feljegyzést, amelyekből legalább valamit próbálok összeállítani a mostantól (1906. június 26.) egész 1923. szeptember 18-ig terjedő időszakról, amikor is e sorok írója, Szabó József helyettes plébános a nagyhantosi plébánia vezetését átvette.

Kapitány Gyula plébános a Kislángon alakult új plébániára helyeztetett át, s 1906. november végén költözött el. Utána ideiglenes adminisztrátor Sumlicz György lett, tüdőbeteg ember; 1907. június 13-án meghalt, Dunapentelén temették el. Utódja Mihalecz Ferenc perkátai káplán lett az ideiglenes adminisztrálásban, ki már betegsége alatt is többször helyettesítette. 1907. szeptember 22-én foglalta el a plébániát, mint praesentált, Kostyelik Ferenc, szeptember 24-én átvette Csöngedi Gyula esperestől. 1908-ban a templomi ruhák 1 vörös és 1 fekete casulával gyarapodtak, hogy kinek a költségén, nincs jelezve. 1909. januárban a plébánia és kántorföldek megváltattak; helyettük a plébános évi 2400 koronát kapott s a kántor 1000 koronát. 1909. május 24-én bérmálás volt. 293 bérmálkozó. Bérmálási ebéd a kastélyban volt.

Herder Károly utóda fia, Herder István lett, ki 1910. október 16-án Fehérvárra választván a kántortanítói állásról lemondott. Utóda Ónody Lajos lett. Kislóki iskolához az év júniusában Csaja Ivanica okleveles tanítónőt nevezték ki.

1911. február 6-án gróf Zichy Nepomuk János kegyúr Budapesten meghalt, s e hó 8-án Lengyeltótiban temették el; a kegyúri templomokban február 11-én volt az engesztelő szentmise lelkiüdvéért. Intézkedéseiből, adományozásaiból látom, hogy jó lelkű, vallásos, igazságos ember volt, a templomnak, plébániának, iskolának bőkezű jótevője, bámulatosan előrelátó egyéniség. Megérdemli, hogy emlékét minden utód hálás kegyelettel őrizze.

Július 3-án megjött az új kegyúr: báró ’Sennyey Béláné szül. gróf Nádasdy Júlia.

Július 8-án éjjel 2 óra 6 perckor földrengés volt, kárt nem tett (Kecskeméten igen!)

1912. augusztus 25. külmajori kőkereszt megáldása; állíttatta báró ’Sennyey Béláné kegyúrnő.

1913. február 3-án meghalt idősebb gróf Zichy Nepomuk Jánosné Kray Irma bárónő kegyúrnő.

Július. A kishantosi temetőkápolna kijavíttatott (1.773 korona 90 fillér) a nagyhantosi templom oratórium és sekrestyéjének teteje 1.094 korona 30 fillér, Lajos József sírköve 1.780 korona.

Októberben kezdik a nagyhantosi iskola padlózását, új padokat, lobogót, könyvszekrényt, vizespadot, kislépcsőt kap az iskola a kegyúr áldozatkészségéből. 2 új térképet s egy földgömböt báró ’Sennyey Béláné őméltósága adott az iskolának.

1914. február 10. Méltóságos Fiáth Istvánné egy fehér casulát ajándékoz a templomnak.

Április 19. fehérvasárnap, 8 óra után (reggel) kigyulladt az uradalmi tehén istálló s egy negyed óra alatt leégett. 24 db tehén és 6 db ló égett bent; kár 40.000 korona.

Április 26-án búzaszentelés (vasárnap) Szent Márk napján teljes részvétlenség miatt a megyéspüspök engedélyével; ettől kezdve mindig a rákövetkező vasárnap van.

Július 25. megindul a világháború; december 9-én meghalt Ónody Lajos kántortanító Kozláhon (?), ott is temették el 10-én. Requiescat in pace!

1915. április 30. Báró ’Sennyey Béla és neje ezüstmennyegzője. 1916. február 16. Báró ’Sennyey Béláné egy új vörös casulát ajándékozott a templomnak. Szeptember 4-én elvitték a templomunk harangjait háborús célokra; a legnagyobbat (164 kg! (?)) s a legkisebbet 21 kg, kg-onként 4 korona árban; 1918. április 3-án elvitték az orgonasípokat is. 43 db 325 kg súlyban, szintén háborús célra (fém sípok.) Szeptember 20. körül lép fel a spanyol nátha (járvány.) Igen sok áldozatot szedett.

1919. év

Az ez év október 31-én Budapesten kitört „forradalom”, majd kommün itt is éreztette hatását, szennyes hullámai itt is sok piszkot csináltak; terror, tekintélyrombolás, mint másutt is. Asbóth uradalmi bognár főkolompos; Baán László kántortanító; május 1-én – vörös ünnep – a korcsma melletti „népligetben” 10 uradalmi birkából pörkölt s reggelig mulatság a „felséges nép”-nek.

Május 7-én jönnek a vörös katonák s mint ellenforradalmárokat Fehérvárra vitték: Fiáth István középhantosi birtokost, Mudry János nagyhantosi intézőt, Rózinger László sofőrt, Fiáth Ádám erdőmajori, Nagy Gyula kishantosi birtokosokat, Baán László kántortanítót (?), Nagy Gyulánál időző Teleki grófot és Fáyt Nagy Gyula sógorát. Május 8-án hajnalban összegyűlt a nép, s 500 aláírással követelték a foglyok szabadon bocsájtását.

Az aratással sok baj volt; az aratók – különösen Nagyperkátánál – nap-nap után újabb követelőzésekkel léptek fel. 101 „proletár” gyereket is hoztak ide, beszállásolták őket a kastélyba, mit Baán László tanító ajánlott fel e célra, egyúttal iskolának és tanító lakásnak is kiszemelte. A neveletlen proli gyerekektől aztán zsidó felügyelőjuk is megszökött, meg a gyerekek egy része is kereket oldott, nem voltak megelégedve a hellyel!!! Augusztus 1-én helyreállt a régi rend, mert akkor bukott meg a Kommün. Ennek örömére 10-én (vasárnap) háladó istentisztelet; Te Deum[80], himnusz hangjai mellett. Augusztus 26-án jöttek a „fehér tisztek” – Vértessy főhadnagy hazafias beszédet tartott s utána a kommunistákat megbotozták az iskolában. Nagy- és középhantosiakból került ki ez a „szenvedő” társaság. Baán Lászlót Fiáth Ádám mentette meg a botütésektől.

Szeptember 13. Baán Lászlót a kegyúr felszólítja, hogy mondjon le állásáról a kommün alatt viselt dolgai miatt; előbb szabadságot kér, majd fegyelmit kapott, amit közben beszüntettek s ő lemondott állásáról (szeptember 14-én elment már) október hóban.

’Sennyey Ferenc gróf[81] mint kovácstanonc volt beosztva saját uradalma kovácsműhelyében a kommün alatt, Krausz Antal gépész mellé; ki megbízható, jó ember; nem is volt bántódása gróf úrnak az ő részéről.

1920. május 24. Bérmálás volt délután 3 órakor; 409 bérmálkozó; utána a kastélyban ozsonna. Július 4-én Kostyelik Ferenc 25 éves papi jubileiuma. Ünnepelték hívei; a község nevében Magyary Sándor jegyző üdvözölte; tiszteletére a kastélyban díszebéd volt.

Ezzel aztán megszűnt Kostyelik Ferenc feljegyzése; úgy látszék kezdődött máj- és vesebaja, amely nehézzé, sőt lehetetlenné tette működését. Gyakran, különösen vasár- és ünnepnap felettes hatósága helyettesítéssel segít rajta, betegsége vége felé pedig állandóan a nagyperkátai káplán jár át fugálni. 1923. január 20-án bekövetkezett Kostyelik Ferenc halála. Temetése óriási részvét mellett ment végbe; Csöngedy Gyula kerületi esperes végezte assistentiával a temetést; a nagyhantosi temetőben pihen, sírját örökösei, rokonai kőemlékkel jelölték; Varga János egykori nagyhantosi plébános mellett nyugszik, kinek Nagylók felé eső szomszédja Lajos József tiszteletbeli kanonok esperes plébános kriptaszerű vaskerítéses sírja, a temető főkeresztje mögöt. Requiescat in pace!

Kostyelik Ferenc halálával a plébánia adminisztrálásával Bíró Mihály sárosdi plébános bízatott meg ideiglenesen 1923. szeptember 17-ig. Vasárnaponként átjött misézni, prédikálni, hétköznap csak akkor, ha valami funkció volt.

Szeptember 18-án érkezik az új plébános Szabó József (székesfehérvári catecheta[82] és kórházi lelkész.) A kegyelet érzetének ápolására becses elődöm halála évfordulóján (vagy annak közelében) Requiem cum liberát tartok lelki üdvéért; a szentmisét kihirdetem s rokonait értesítem róla. Talán nekem is lesz olyan utódom, aki megemlékezik rólam az Úr oltáránál és segít szegény lelkemen.

A plébánia anyagi állagában változás a földek visszaadása, illetőleg 180 korona kataszteri tiszta jövedelemnek megfelelő mennyiségű föld biztosítása, mely természetben a földreform befejezése után adatik ki, addig is 1923. októbertől a plébános teljes jogú haszonélvezője a földnek (irattár D.246. szám) melyet a kegyúr bérbe vett kataszteri tiszta jövedelem 1 korona után 3.404 kg búzáért egy-egy évre.

A földreformmal kapcsolatban a „lakosok” kikerülnek a pusztából, ahol addig laktak, a sárosdi országút „Daru”-i hatálszélre. Ott volt a bérletföldjük az uradalomtól s ott kapják a házhelyeket is, a templom és iskolától kb 2 km-re. Fájó szívvel válnak meg a régi, évszázados fészküktől. A „Telep” első lakói: Id. Léhner János, Czimmer Ignác, B. Tóth József, Kaiser György, Nagy Mihály, Király István, Sobor István.

Milyen a nép? Sajnos a gyónástól, templomtól elszokott, a lopást gazdagtól nem tartja bűnnek, megszólás, rágalom szokásuk, babonásak. Viszonyítva más vidékek lakóihoz, sokkal jobbak: nem általános a káromkodás, nem verekednek, nem iszákosak, erkölcsi botlások ritkábban fordulnak elő.

Október 4-én volt gróf ’Sennyey Ferenc kegyúri helyettes és meszleni Meszlenyi Lili (Júlia) esküvője Velencén. Délután 5 órakor érkeztek Nagyhantosra; a puszta apraja-nagyja kint állt a falu derekán levő hídon felállított díszkapunál, ahol az új párt fogadni s üdvözölni akarta az új plébános, de az állandó felhőszakadás elmosta az ünnepséget teljesen. A lovasbandérium a határtól kísérte a hazaérkező grófi pár négyesfogatát.

Novemberben volt Nagylókban az első pusztai mise az iskolában néhány jó öregasszony buzgólkodására és Adamecz inspector[83] úr segítségével. Karácsonyra 120, húsvétra 90 gyónó volt a pusztából; kislókiak is jönnek a misére.

Kislók felszabadul a zsidó bérlet alól (Szegő-Rosenzveig) gróf Zichy Sarolta veszi át, de nemsokára meghal, örökli a birtokot herceg Pálffy Miklósné.

1923-24 telén a nagyhantosi temető fáit (sűrű, erdőszerű) a kegyúr kivágatja, (övé a fa) de előbb a plébános beleegyezését kéri, aki a temetőrendezés reményében beleegyezik. 1923 őszén megalakul az egyházi énekkar s karácsonyra már 2 hangon énekel. 45 taggal. A Rózsafüzér Társulat[84] újra és a Jézus Szíve Társaság megalakul; halottak napján már 58 elsőpénteki áldozó van; ami eddig itt isméretlen volt, behozám a halottak esti prédikációt, az első péntek megünneplését, szilveszter esti prédikációt. Az iskolás gyermekek közt is megalakul a Jézus Szíve Társaság.

Templomom kívül igen rossz állapotban van; tető lyukas, szélcsatornák szétesve, toronyzsaluk bedülve, fal kopott, harang egy van, (Szent Florián) kb. 60 kg-os Gis2; jó kis harang. Templomruhák igen rosszak rongyosak, bár van újabb casula is. Rossz a plébánia épületén, tető, ablakok, kövezés (tégla); a fő- és melléképületek alapos renoválásra szorulnak. Irattár, egy halmaz papír a szekrény sarkában, kötegbe téve, indexelve az akták 1906 óta nem voltak. Plébániatörténet 1906 óta nem volt, anyakönyvi index hasonlóképpen.

December 25-én felszólítom a híveket a szószékről új harangok beszerzésére, s kibocsájtom a gyűjtő ívet.

1924. év tavaszán az iskola előtti tér (uradalmi terület) befásítása; iskolás gyerekek ültették, fákat az uradalom adta. A templomruhák rendbehozásánál anyagilag s munkájukkal segítségemre voltak: Fiáth Istvánné (Középhantos), gróf ’Sennyey Ferencné, Csaja Ivanica nagylóki, Bognár Klára kislóki, Novakúti Kuna világosi tanítónők, Bezák Gáspárné kislóki intézőné, s nővérem Szabó E. A törzskönyv felvilágosítást ad munkájukról s áldozatkészségükről.

A gyermekek első áldozása alkalmával újítás a szentbeszéd és a reggeli az iskolában, hol az intelligencia is megjelent s a hívőkre igen jó hatással volt a kis ünnepség.

Május 26. Harangok megrendelése (lásd iskolaszéki jegyzőkönyv.)

Július 6. Búcsú napja; hogy a siflis[85] sátrak, körhinta a híveket a templomtól el ne vonja, árusítani, játszani csak a mise után szabad, 2 parancsoló vigyáz ennek betartására, hívek beharangozó előtt a templomba „tessékelendők”. Gróf úr (’Sennyey Ferenc) igen nagy segítőm volt ebben is.

Július elején a toronyra villámhárító kerül a kegyúr jóvoltából. (Ára: 1.200.000 papírkorona) Neuman L. perkátai kőműves és Füst J. középhantosi gépész teszik fel.

Július 25-én László (’Sennyey) gróf születése; anya és fia életveszedelemben forognak 24. délután 4 órától 25 reggel 9-ig.

Az idei termés szemes gabonából igen rossz; a legjobb termésátlag 6 q per kataszteri hold, de volt 1 ½ sőt Nagylókon 0,85 q búzatermés is; országos csapás, hirtelen megszorult a gyönyörű gabona. A lakos bérlőknek nem termett meg a bérösszeg sem (18 q); az árak: per q 3-400.000 korona sőt később eléri a 600.000 koronát is papírban (1 aranykorona = 17.000 papírkorona)

Augusztus 6-án megérkeznek az új harangok. Hujber József (gőzeke segédmunkás), Pál János kocsis hozzák kocsival – (gróf úr szívességéből) Csepelről, az „Ecclesia” harangöntödéjéből a 281 kg H’ és 134 kg Dis2 harangokat. (Elszámolás ide mellékelve, s lásd még törzskönyv.) A harangszentelést azonban a háziasszony – gróf ’Sennyey Ferencné – gyengélkedése miatt csak szeptember 14-én lehetett megtartani. Örökké emlékezetes ünnepe marad Nagyhantosnak ez a harangszentelés. A templomból körmenetben mentünk a kastélyparkban felvirágzott kocsin várakozó harangokért. Ott előbb zászlószentelés volt. – Nagy fehér zászló „Patrona Hungariae”[86] képpel, melyet gróf ’Sennyey Ferenc ajándékozott a templomnak; a kép abból a zászlóból való melyet a gróf úr (huszártiszt) a harctérre vitt magával és a képet Mária, Ilona és Anna comtessek[87] hímezték. A megáldást Magdics István prépost[88] kanonok úr végezte a szomszédos papság (7) segédletével. Ezután körmenetben énekkel, magyar ruhás legények, leányok sorfala között hozzuk a harangokat a templom elé, ahol Magdics István kanonok megáldja őket, azok ¾ óra alatt felkerülnek a templom tornyába a már velük harangozunk be; infulás[89], assistentiás mise. Ebéd a kastélyban 18 terítékes. A hívek bámulatos csendben és példás rendben vettek részt az ünnepségen, melyre a környékről is sokan jöttek.

Az idei nyár folyamán terve bett templomrenoválás a rossz termés, majd a vállalkozó (Fuják József) elhalálozása miatt (költségvetés már megvolt) elmaradt, pedig legfőbb ideje lett volna a renoválásnak, a templom festést is rongálja nagyobb eső. A harangokra gyűjtött s fenntmaradt búzából még egy kis harang is került, 33 kg-os H2, melyet november 1-én ünnepélyesen megáldottam. A gyűjtésből még mindig volt maradvány, ebből szereztük be az új (angyalfejes) thuribulumot[90] naviculával[91] 1 millió papírkoronáért, egy új tumbatakarót 840.000 koronáért, és a ministerek számára 4 pár bakancsot.

A kántortanító javadalmában is változás állott be az év folyamán, szeptember 1-én a kántor (nem tanítói !!!) 45 korona kataszteri tiszta jövedelemnek megfelelő földet és 8 m3 tűzifát s mint tanító 8 m3 tűzifát kap mindenkorra biztosítva. (Irattár I.204. szám) A kb. 15 q gabona fontionak helyett.

A kántoriakat a kegyúr, a tanítóit az iskolafenntartók adják.

1925. év

Január 1-én Sobor István egyházfi, ki 28 éven át nagy hozzáértéssel és buzgalommal teljesítette hivatalát, megválik állásától, mert mint lakos, új házat épít kint az új telepen, ami a távolság miatt az állás betöltését lehetetlenné teszi. Utódja Kincses István nyugalmazott magtáros gazda. (Fizetése s kötelességei lásd irattár D.201. szám alatt). Amikor Sobort elbúcsúztattam, Kincsest ünnepélyesen bevezettem állásába; jó ember, megbízható, tiszakezű.

Január 31-től február 3-ig népmissziót tartottak Nagyhantoson a templomban Pater Horváth Rog. Péter székesfehévári ferencesrendi házfőnök s Kislókon az iskolában Pater Mathért Hiláriusz nagykanizsai Szent Ferenc rendi hitoktató. A jó idő is kedvezett a missziónak. A beszédek mindkét helyen reggel 8 és este 6 órakor voltak, gyónók száma kb. 600 (kb. 100-120 nem végezte el a gyónást). A hívek nagy örömmel fogadták a missziót (már 23 év óta nem volt). Missziósok számára adakoztak a hívek természetben s az uradalmak is. Pénzben gróf úr 2 millió Fiáth Istvánné 200.000 korona. Egyebekben az ellátás a plébános terhe volt.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén volt a „Rostárium” (Sugob. sec. Ros.???) megáldása a misszió keretében; kijavította a párnát és koronát gróf ’Sennyey Ferencné sajátkezűleg. Lajos József idejétől szünetelt a használata.

Kitesszük Mária-ünnepeken, 4 leány áll mellette a Rózsafűzér Társulat tagjaiból, kik ilyen alkalommal gyónnak s áldoznak ex offo[92].

Február 19-én rendbe jön a párbér ügy, mely a múlt év őszén indult meg. Róla szóló jóváhagyott jegyzőkönyv irattárban D.270. szám alatt.

Március 15-én tartottam Schaaf József bérlő kérésére Világosban az első pusztai misét az iskolában. Csinos oltárt készíttetett az uradalmi bognárral a bérlő, gyertyatartót, könyvtámlát, kánontáblát. Oltárkő, csengő, ampolna, tálca a világosi temető kápolnájáé, missale s ruhaneműek a nagyhantosi templomé; havonként egyszer kapnak szentmisét, kocsit a bérlő küld ¼ 8-ra, 8 órakor szentmise, rövid szentbeszéddel evangéliumkor.

Ez év decemberében szereztek az iskolák közösen mozigépet és hozzá akkumulátort.  5 ½ millió + 3.600.000 = 9.100.000 korona. Fiáth István birtokos úr 3 millió kamat nélküli kölcsöne tette lehetővé, hogy a tantestület és plébános ezt a modern tanítási és szórakoztató eszközt a katolikus iskoláink számára megszerezhessék. Fiáth Ádám úr pedig vállalta az akkumulátor állandó töltését. 1926. júliusra már ki volt fizetve a gép és 17 állókép-sorozat. A mozi felett a nagyhantosi iskolaszék gondoskodik és rendelkezik mindenkor, gondozója a nagyhantosi tanító, ki leltár szerint átveszi; csak a katolikus jellegű iskolák használhatják (Nagyhantos, Nagylók, Kislók). Semmiféle más jellegű iskola, ami a jövőben létesül nem tarthat rá jogot. Egyben népelőadások céljaira szolgál a gép.

1926. év

Az év folyamán a templom pénztár terhére beszereztünk egy üveg zsebaspersoriumot[93], egy piros vágású Missale defs. rom-ot. Az év elején fedték palával a templom tetőt nagy hidegben, úgy hogy a munkások 10-15 percnél tovább nem bírták egyfolytában a munkát. Fedette a kegyúr. (kb. 60.000.000 papírkorona)

Május 27-én délután 3 órakor bérmálás volt, 333 bérmálkozóval; Dr. Prohászka Ottokár megyés püspök úr végezte. A bérmálkozók gyóntatása 27-én délelőtt volt egyszerre: Nagyhantos, Nagylók, Kislók és Világospusztán; utána mindegyik helyen szentmise és áldozás; 4 pap segített.

1926. év nyarán a kislóki iskola palatetővel fedetett be, teljesen renoválták, padlózták s egy új ablakkal több lett rajta. Akkor létesült a tanító lakás előcsarnoka és a konyha cementpadozata. A nagylóki iskolánál a tanítói lakás elő- és fürdőszobával bővült s ezek, valamint a konyha cementlapokkal rakattak ki. Mindkét helyen az iskolafenntartók költségére. Karácsony előtt javították (teljesen átalakították) a plébánia, melléképületek, iskola, kántorlakás háztetejét. (Kegyúr és iskolafenntartók költségére.)

Gróf ’Sennyey Béláné kegyúrnő egy matyó hímzésű oltárterítőt adományozott templomunknak. (1.800.000 korona) A „Betlehem”-et is az 1926. évi karácsonyra szereztük gyűjtésből (700.000 korona)

Gróf ’Sennyey Ferenc kegyúri helyettes óhaja, hogy az általa ajándékozott fehér lobogót (hímzett Patrona Hungariae) mindig a legjobb viseletű és erkölcsű legény vigye, kit erre a csoport gazdája ajánl; a Szent Ilona – Patrona Hungariae keresztrudas zászló pedig – az adományozó gróf ’Sennyey Béláné szándéka szerint állandóan legyen kint a templomban, hogy figyelmeztesse a híveket a nagy világháborúra, a Nagyasszony segítségére. T.i. háború alatt adományozta a kegyelmes asszony a zászlót.

1926 őszére nyílt meg újra a szeminárium Székesfehérvárott az egyházmegyei papság és hitközségek áldozatkészségéből; a mi hitközségünk ezt a hozzájárulást megtagadta (azzal érvelvén, hogy kérni lehet, de követelni nem) miért is egyházmegyei hatósági engedéllyel a hitközségre eső (40 pengő) összeget a templom pénztárból fizetjük be, a plébános pedig nyugdíjjárulékának felét köteles e célra befizetni; e kötelezettség egyelőre 5 évre szól. A szeminárium a kommunizmustól fogva megszűnt (felszerelés, alapítványok, pénz tönkrement). Máshol nevelték az egyházmegye papságát (Pest, Esztergom) de nem volt bent köszönet. Renitens, s néha botrányos viseletű papok kerültek így haza; ezek az okok indították az egyházmegyei papságot, hogy magunk neveljük ismét papjainkat.

Ez évben adományozott Schaaf Józsefné 1 fehér pluvialét[94] a templomnak (sárga műselyem géphímzés, I. H. S.[95] 4.000.000 érték kb.)

1927. év

Ez évben mérhetetlen veszteség érte nemcsak az egyházmegyét, hanem az egész magyar katolicizmust. Dr. Prohászka Ottokár megyés püspök úr Budapesten, az egyetemi templomban április 2-án este 7 órakor tartott konferenciája közben szélütést kapott, összeesett és 3-án ¾ 2-kor meghalt. Halálára és temetésére vonatkozó összes híradások az irattárban megtalálhatók B.1. szám alatt a „Nemzeti Újság” és „Fejér megyei Hírlap” számaiban.

Ez év júliusában elveszíti a nemzet Csernoch János dr. bíboros hercegprímást s benne meghalt az integer[96] Magyarország hercegprímása.

Ez évben épültek az újtelepen a Lázár és Virág család házai s így az utolsó lakosok is elhagyták a pusztát.

Nagy baj, hogy a földreform kapcsán ezeket a régi (150-200 éve) itt lakó jóravaló, templomjáró, megbízható családokat a templomtól kb. 2 km-re kitelepítették; (az oka: hogy ne legyenek bent az uradalom birtoktestében!) ezek az igazi hívek, a cseléd ma itt, holnap ott; a régi, állandóbb cselédek kivételével ritkán járnak templomba; a szomszédos nagy béres házból (74 lélek) alig 5-6 van ott a vasárnapi szentmisén. (Szerintük csak az megy, aki „nagyon ráér”! de konyhaajtót támogatni, pletykázni ráérnek.) Vasárnap délután kapálnak, mezei munkát végeznek; igaz, hogy hétköznapot nem kapnak erre egyik uradalomban sem, sőt Középhantoson a negyedévi konvenció mérés is vasárnap délelőtt van. Hiába! a cselédnek a lelke is cseléd!!

Négy évi ittlétem alatt azt tapasztaltam, hogy a nép – különösen a cselédek – babonásak, pletykázók, „mit mondanak az emberek” rá adnak; apróbb, kisebb értékű dolgot lopnak sőt „gazdagtól lopni nem bűn, hanem élelmesség” mondják. Torkosak: gyümölcsért odaadják az utolsó kosár lisztjüket, az utolsó kanál zsírjukat; úri divatot majmolják (nem rangjukhoz illően öltözködnek) – hibák bizony ezek, de mégis még elég jó nép; különösen a lakosok és régi állandó cselédek.

Az ősz óta letelepedett az első vitéz is az újtelepen vitéz Fábián; az idei nyáron kezdett építeni Gedőváry százados is a perkátai út mellett, majd Heiszler Géza (azelőtt nagyhantosi korcsmáros) sárosdi marhakereskedő kibérelte több vitéznek a telkét, házat istállót épített, s mint élelmes zsidó a vitézek földjén gazdálkodik; különben ő az a házi zsidó, aki nélkül egyik uradalom se ád-vesz semmit; ő rajtuk szerezte a vagyonát.

A világosi vitézi telken is építkeznek (Falusi, Godányi, Mezei nevű vitézek). A nagylóki vitézi telken is letelepszik 4 vitéz (Németh, Matus, Sárközy Ferenc és József (református)).

1928. év

Ez évben októberében szereztük adakozásból a Lisieux-i Kis Szent Teréz szobrot kb. 300 pengő (100 pengő gróf ’Sennyey Ferenc s ő csináltatta a szobor állványt is a falban.) Ha lesz elég pénz oltárt is építünk hozzá.

1929. év

Rossz a templom valamennyi ablaka, törött, huzatos, hideg, külsőleg kopott, bent a festés repedezett. Ez év nyarán a kegyúr 4000 pengő költségen tataroztatta, új ablakokat, s a sekrestyére és oratóriumra dupla ablakokat (vasráccsal) készíttetett a kegyúr, és belül kifesteti 2.000 pengőért; nagy összeg ebben a pénztelen világban és nagy áldozat volt. Az új püspök urat (Shvoy Lajos) kértük meg a felszentelésére, aki 1929. október 6-át tűzte ki a templom benedikálására.

1929. október 6-án a kegyúr autójával érkezett megyés püspök úr dr. Potyondy Imre irodaigazgató és dr. Büttner Ferenc püspöki titkár kíséretében. Kéri Ferenc kerületi esperes, Hufnágel Ferenc solymári, Aradi Ignác polgárdi, Sándy János sárbogárdi, Halmos Béla pusztaszabolcsi lelkészek assistentiájával volt a templom szentelése, püspök úr pontifikálta[97] a szentmisét és prédikált, a templom szeretetét, a szentmise hallgatást, szentáldozást ajánlván a híveknek, akik a templomot zsúfolásig megtöltöttek. Példás, impozáns körmenetben mentünk el püspök atyánkért a kastélyba. Templomszentelés után a leventéket szemlélte meg, majd azok díszmenetben elvonultak a főpásztor előtt. Ezután az egyházközség, politikai község együttes küldöttségét fogadta megyés püspök úr, buzdítva, hogy támogassák és mint egy ember álljanak plébánosuk mellé minden katolikus akcióban. Szentmise alatt, illetve a szentelő napján 58 gyónó volt.

Délután az iskolások színdarab keretében üdvözölték püspök atyánkat, ki szeretettel köszönte az üdvözlést; 6 óra tájban a kegyúri autóval székvárosába utazott.

Egyházközségünk életében felejthetetlen lesz ez a nap és lélekemelő ünnepnap.

December 4-én nagy lelkesedéssel megalakult az Oltáregylet[98], 64 taggal. Elnöke lett Gróf ’Sennyey Ferencné, titkárja Nikovits Józsefné kántortanítóné. December 27-én a plébános középfül gyulladásban megbetegedett, mi eltartott egész húsvétig (1930. április 20.). Helyettesei voltak Lehotay János perkátai káplán, Sándy János sárbogárdi plébános, Baksay Ernő káplán, dr. Berzsenyi Jenő volt bencés dunapentelei káplán.

1930. év

A plébános beteg még. Nagyhéten a szent sír (feltámadási körmenet előtt 1 ½ órával), a benne elhelyezett petróleum lámpák cilinder elpattanása következtében kigyullad, de a jelenlevő adoráló[99] hívek gyorsan eloltják, Réger Jánosné, Csikósné, az oltári szentséget kimenti a lángok közül és a főoltárra helyezi (plébános beteg lévén) a helyettes dr. Berzsenyi átszól, a puszta leányai, asszonyai egy-kettőre felmossák az egész templomot, a férfiak a szent sírt szétszedik s kiviszik. Szent sírt rögtönöznek a fájdalmas oltárból, úgy hogy mire a hívek jönnek a körmenetre, már minden tiszta, füst nincs. Micsoda pánik lett volna, ha az eset feltámadás szertartása alatt történik!! Petróleum lámpák a szent sírból azonnal száműzettek. Kár nem nagy; egy kis folt égett ki a szent síron és két vászon terítő.

A földreform kapcsán létesült újtelepen a temető még nem volt használatban; húzódoztak tőle.

A temető községi; kapuja, sövénykerítése van és árok körülötte. Fiáth István középhantosi földbirtokos egy hatalmas akácfa keresztet készíttetett a temető számára, a Corpust[100] a lakosok költségén szerezte be a plébános. Öntöttvas, erős, örökös darab, fekete vas matt lakkal évenként szinte megújítható s csak 45 pengőbe került (+ 1,52 portó) sokkal praktikusabb, mint a festett bádog Corpusok, mik hamarosan megrozsdásodnak, tönkremennek s eldobhatók s mi fő 2-szer 3-szor annyiba kerülnek (110-150 pengő). A temetői kereszt felszentelése 1930. július 22-én volt. (vasárnap) szentmise után (alkalmi prédikációval) körmenetben mentünk ki a temetőbe, ahol a plébános végezte a szentelést. Utána körmenetben visszajöttünk a templomba. Nemsokára beköltözött a temető első lakója Lázár György újtelepi lakos, aki a takarodó kocsiról fejtetőre esett és szörnyethalt. Sírja a temető kereszttel egy irányban a perkátai szélen van.

1930. szeptember. Ez évben a község területén annyi a tanköteles (Kislókon 84, a körtvélyesi részen kb. 50-60) hogy új iskolák felállításáról kell gondoskodni. A meglevők fejlesztése nem praktikus, mert az újabb településekkel a szétszórtság növekedett s így iskola a diasporákba kell. Rettenetes még gondolni is rá; 4 különböző helyen levő uradalmi iskolához még 2-3 községi vagy érdekeltségi iskola. Tessék ilyen missziós területen hitoktatni kocsi és fuvar nélkül, mert az új iskolák nem lesznek uradalmiak, hogy fuvart kapna tőlük az ember. A község az új iskolákat „érdekeltségi”-nek akarja , én inkább községinek, mert a vezetés így nem könnyen siklik ki a kezünkből, míg az érdekeltségibe kevés a beleszólásunk. (Igaz, hogy a világosi „érdekeltségi”, de sikerült csellel illetőleg jó fogással római katolikus jellegűre átformálni, éspedig úgy, hogy az érdekeltséget rábeszéltem a római katolikus jellegre azzal, hogy így jobban rendelkezhetnek az iskolával az iskolával, mintha római katolikus jelleg nélküli lenne. Mert így a nagyhantosi római katolikus iskolaszék a felettese, míg ellenkező esetben a királyi tanfelügyelőség, illetőleg egy gondnokság. Mivel az egyházközség nem állt be iskolafenntartónak, jogerős nyilatkozatot vettem Nagy Gyula, gróf Semsey Lászlóné birtokosoktól, hogy minden kiadást dologit és személyit, ők s jogutódaik viselnek úgy, hogy azokat 1/3 részben a nagyhantosi római katolikus egyház helyett fizetik, hogy az is iskolafenntartó lehessen, s mint ilyen követelhesse az iskola római katolikus jellegét. Ez teljes mértékben sikerült is. Erről szóló okmányok az irattárban vannak, egyházhatóságilag jóváhagyva.) Ha az újonnan állítandó iskoláknál ily 100 %-os eredményt nem is érek el (mert sok és vegyes vallású egyénekből állna az érdekeltség), mégis amit lehet megkísérlek.

Mivel a község anyagilag az érdekeltségi iskolával járna jobban, természetes, hogy mindent megtett célja érdekében. Magamra maradva nem tehettem ellene a községházán semmit, de nem adtam fel a küzdelmet. Gróf ’Sennyey Ferenc kegyurat sikerült meggyőznöm álláspontom helyességéről s a katolikus ügy érdekéről (t.i. hogy községi legyen az iskola) s a megyés püspök úr révén befolyást gyakoroltam a királyi tanfelügyelőre, hogy az ügyet a katolikus szempont javára referálja. Egy napon Püspök úrnál tárgyaltunk Gróf úr és a királyi tanfelügyelővel s az eredmény: az iskola községi lett. Mivel pedig kb. 66 kívül 23 református tanuló van s a miniszteri rendelet szerint a többség vallását követő tanítót kell alkalmazni, így római katolikus tanító lett a körtvélyesi iskolában (Eöregi, új) (egyházilag Sárbogárdhoz tartozik!!) a kislóki iskola ügyét pedig az uradalmi iskola ½ napos tanításával oldottuk meg évről-évre abban a reményben, hogy a kislóki parcellás bérlők bérlete 2 év múlva lejár, ők elmennek, iskolára nem lesz szükség, s az ügy el lesz intézve; mert bizony ott meg református túlsúlytól kell félni, pláne ha Kislókot parcelláznák egészen.

1931. év

Ez az esztendő nem hozott nagy eseményeket a szűkebb körünkben, bár a nagy munkanélküliség, általános szegénység országszerte, tehát itt is éreztette hatását. Még a cseléd nép volt így is aránylag a legjobb sorsban; az ő jövedelme még a legkevésbé esett, lakása, fűtése, kenyere megvan; a lakosok jobban érzik a bajt, de ínségről, nagy szegégységről náluk se lehet szó. A gazdasági terményeknek nincs áruk a 13,80 pengő búzaárak a termelőket nyomorítják meg s a baj az, hogy az iparcikkek ára nem esett, sőt emelkedett, mert ha csak lépést tartanának a terményekkel rendben volnánk.

Egyházközségi életünk a rendes mederben folyik; a férfiak egységbe foglalását célzom, mert eddig nem sikerült őket semmiféle egyesületbe sem tömöríteni; most kegyurammal gróf ’Sennyey Ferenccel a Credo[101]-ban szeretnénk összehozni őket.

Templomunk a kegyelmes asszonytól (gróf ’Sennyey Béláné) egy keresztutat kapott ajándékbe, vászonra olajnyomat, keményfa keretben.

Megalakult a községi iskolaszék is; református nincs benne; egy kis vita is volt a hivatali tagsággal kapcsolatban. T.i. mivel a körtvélyesi rész egyházilag Sárbogárdhoz tartozik, az ottani lelkészek is (jegyzőnk szerint) a református lelkész is hivatalból tag. Erre én követeltem, hogy engem válasszanak meg, míg a katolikus lelkészi hivatalos tagságot viselje a sárbogárdi plébános. Így is lett, amennyiben a református lelkész követelné a maga jogát, a katolikus plébánost is behívjuk.

Az idén bérmálás lesz nálunk május 25-én Pünkösd második napján délután; nagy munka lesz az előkészület is rája, hogy jól sikerüljön.

Készülünk is; az Oltáregylet a méltóságos grófnéval élén hozzáfog a templomi ruhák átnézése és javításához s minden téren lázas munka folyik, hogy kiérdemeljük a főpásztorunk megelégedését.

Elérkezett a nagy nap; Püspök atyánk a kegyúr autójával érkezett délután 2 órakor. A templom ajtajában a plébános fogadta (a határban a főbíró és jegyző) majd a templom déli oldalán ment végbe a bérmálás a templomkertben. Aradi Ignác polgárdi plébános prédikált, aki egyúttal praecursor[102] is volt, Erdődy Lajos fehérvári hitoktatóval ki meg a pusztában fungált[103] (gyóntatás, áldoztatás, prédikáció, szentmise).

Bérmálás után egyházközségi gyűlés, hogy Nikovits József kántortanító olvasta fel a plébános által megírt jelentést. Gyűlés után hittan vizsga az iskolatéren, mellyel püspök atyánk meg volt elégedve (csak a nagyhantosiak voltak) a fehérvári hitoktatók gyűlésén meg is emlékezett a vizsgáról, mely szép eredményról tanúskodott.

Püspök atyánt este 7 órakor távozott körünkből székvárosába.

December hóban a plébános összehívta megbeszélésre az uradalmak képviselőit-birtokosait a pusztai szentmisék ügyében, melyek a plébános betegsége miatt abban maradtak. Havonként felváltva kapnak a puszták egyelőre vasárnapi szentmisét, mindig a hó utolsó vasárnapján, s így egy-egy pusztára negyedévenként jut szentmise. Ezt a megegyezést a jelen voltak aláírták s kocsi küldésére is kötelezték magukat. Hogy havonként mindegyik puszta kapjon szentmisét, ez alkalommal a birtokosok nem fogadtak el; majd alkalmas időben.

Ez év őszén rombolták le a düledező csárda épületet, mely az utca végi (országút menti) kúttól északra feküdt kb. 50 lépésre és Wéber Imre bérelte; ő is vette meg az anyagát 1.000 pengőért , melyből jelenlegi üzlet- és korcsmahelyiségét építette.

Ugyancsak ezen évben, októberben adta ki a kegyuraság természetben a plébánia földeket a sárosdi határnál, az országút mellett a képesfával szemben fekvő magaslaton. 30 kataszteri hold és a legeltetési jog fejében 3 kataszteri holdat (amennyiben az egyházmegyei hatóság jóváhagyja) 8 hold búzát ingyen vetett számomra a kegyuraság sőt kértemre – mivel már az egész területet felszántotta – ingyen kb. 22-23 kataszteri hold kukoricát is adott, kölcsönmagból. A területbe eső rossz gyepes részt (kb. 3 hold) feltörettem, úgyszintén a belsőség (kb. 3 hold) gyeprészét, mert egyik se volt jó kaszálónak sem; így legalább őszi alá lehet majd a földjét használni. Persze jószívű kegyuram, míg a termés meglesz, segít kölcsön búzával, állateleséggel stb. amit soha nem tudok eléggé meghálálni neki. Ez évben készült (bérmálásra) az utcai díszkerítés is.

1932. év

Ez az év misszióval (illetőleg triduummal[104]) kezdődött. Január 31.-február 2. Pater Andreska Felicián (helyben és Világosban), Pater Törzsök Ignác (a két Lókon) székesfehérvári ferencesek végezték igen nagy eredménnyel (850 áldozó). Kegyúr anyagilag is támogatta az ügyet, illetőleg fizette a tiszteletdíjat (100 pengő + útiköltség (20 pengő)) a puszták urai is szeretettel karolták fel a misszió ügyét. Ugyanekkor erigálta[105] Pater Felicián templomunkban a kegyelmes asszony (Gróf ’Sennyey Béláné) ajándékát, a keresztutat, mely (a budapesti) Zichy Béla gróf kastélykápolnájából való.

Az első termésem lesz az idén, ha Isten segít. 8 kataszteri holdon 201 kereszt búza; hogy fog fizetni?; kukorica ugyan szép, időjárás is jó volt rá.

[Szabó József plébános (1923-1932) bejegyzésének vége]

[Horváth Dezső plébános (1932-1937) bejegyzései:]

Aki nem vet, az nem is arathat. Elődöm is így járt, csak tudta, hogy vetettek neki valamit, de hogyan , azt már nem. – Hálát adhat az Istennek, hogy az őszi vetésforgóval nem kellett neki a sok kukorica föld mellett vesződni. Lehet ugyan, hogy neki még akkor is könnyebben ment volna minden –mint nekem.

Hirtelen jött a felváltás, amire én nem számítottam, legfeljebb elődöm tudhatta, aki autózni járt, és ott volt, ahol akart, ha defektet nem kapott. Nekem, mint helyi káplánnak, ki szüleimmel voltam Szolgaegyházán, lakásom fel volt mondva, üresedés nem volt sehol, elődöm ezt tudta és Sárosdon a nyári vásár alkalmával, mikor a plébánián együtt vagyunk említi, hogy ha Zámoly megürül, ő elmegy oda – elmennék-e Nagyhantosra, ha beajánl a kegyúrnak. –Szívesen, hisz nincs mit válogatni, mert nincs lakásom. Búcsúra meghívott a sárosdi szomszéddal együtt, meg is jöttünk litánia után az én gyors szürkémmel, amely mire ide értünk a portól fekete lett, de aztán jól lakott az udvaron, amelyben nagy fű volt. Jele annak, hogy semmi sem volt a házban.

Életemben először láttam Nagyhantost. Más vendég nem is volt. Öt óra felé megjelent a Méltóságos gróf úr is. Hivatalos ügyet tárgyaltak, aztán távozott. Jól telt a délután, semmi pozitívumot nem tudva elbúcsúztunk.

Nagyon bántott a bizonytalanság, Zámoly közben halálozás miatt megürült, de Püspök Atyánk nyári szabadságán volt, és már augusztus 1-e. Délután Nagyhantosra készültem kocsin.

Beharangozás előtt meghozták a postát, megnézem: püspöki körlevél, bent van az ideiglenes kinevezés. Délután átjöttem. Elődöm azzal fogad, hogy ő már el is búcsúzott, jövő vasárnapra legyek itt. Megijedtem a gyors tempótól. Nincs esperes. Hogyan lesz átadás anélkül, de többet nem tenném, hogy ily ripsz-ropszra átvegyek valamit. Végül megtörtént az átadás, esperes úr megjött, megneheztelt, de én oka nem voltam. Én hivatalosan átadtam és 9-én augusztusban már ide is költözködtünk.

Közbeeső vasárnapra kirendeltettem szolgaegyházai leendő utódomat Nagyhantosra misézni, hogy én is 2 esztendei működésem után elbúcsúzhassam Szolgaegyházától. Megtörtént ez is.

Itt vagyunk. Megy a munka, rendezkedés, hamarosan rendbe jöttünk a lakással. Kezdődik a nagyobb munka kint. Azt se tudtuk hol kezdjük, irtózatosan elhanyagolt udvar, istálló, kert, hátsó falak.

Valahol el kell kezdeni. Nagyon szép idők voltak, először is 2 db anyakocámnak állítottam össze a bognárok segítségével egy kifutót, saját léceimből, hogy a meleg ólakban meg ne fulladjanak. Megkészült. Másnap fogadtam egy legényt, és elkezdtem vele az udvaron levő piszkot, üvegcserepeket pucoltatni. Volt minden 1848 óta, legalábbis üvegcserép két béres szekérrel és egyéb lim-lom 12 béres szekérrel, már az intéző megsokalta. Bizony piszkosak voltuk mind, mert mindenkinek volt dolga. De az udvar rendbejött, a víz pedig levitte a sok port.

Nem kérek többet belőle, de nem kívánom senkinek, hogy más piszkát pucolja. Következett az istállótakarítás, mert volt egy lovam és két tehenem – az utóbbiakat csak jóval később hozattam el, mert ott volt mit enniök, itt pedig nem, se helyük.

Lovamnak valahogy csináltunk helyet. Az ajtón belül aztán se jobbra, se balra lépni nem lehetett, mert az 9 év óta ággyal és más minden holmival volt tele. Az ágyat megjegyzem 20 pengőért vettem meg elődömtől. Egy hét múlva ez is megtisztult és végre szemünk előtt állt egy piszkos-ütött-vert, padlása, gerendázata rossz, 30 év óta nem restaurált istálló. Jöttek a bognárok Fehér A. és Hekkel F. becsületes, jó emberek és megcsinálták, nem új anyagból, de elfogadhatóan a padlást és 2 lónak és szarvasmarhának való részt, a többi egyenlőre maradt.

Megjött a kőmíves is, Farkas barátunk, aki eleinte nagyon Farkas-módra nézett, mikor beküldtem a disznóólak renoválására és pár perc múlva szalad ki tele bolhával, mindegy, ki kell pucolni, hoztam neki egy pohár bort és hordatta a Feri inasával a hideg vizet, és vagy két nap alatt a piszkot kidobálták, természetesen ezután jött csak az ő kőmíves munkája, de végre ő is végzett. Aztán az istállóba ment. Lovamat és pár nap múlva a másikat is elvezették a grófi istállóba és ott kosztolták majd egy hónapig, míg végre annyira rendbe hozták az istállót, hogy állataimat beköthettem. Magam is örültem, hogy ennyire jutottunk.

Közbe a hátsó udvarból is kivagdalta András barátom az ember magasságú kórókat, amelyektől lépni nem lehetett. Kint már rend volna valamennyire, csak még a „kert” van tele nyakig érő gazzal, de kerti vetemény kukoricán és burgonyán kívül semmi.

Szegény édesanyám már kifáradt a hurcolkodás és tisztogatásban, elmegy Somogyba hugaimhoz.

Felhasználva ezt az időt, megkértem Miklovics intéző urat, hogy a konyha nagy nyitott kéményét bontassa le, mert itt télen maradni nem lehet. Ő is meg akarta lepni édesanyámat és Pál fehérvári kőműves mesterrel ki is alkudta az elbontás és három cilinder kémény megrakását. Megkezdték a munkát, egy hétig csak bontottak és lett olyan piszok az egész házban, hogy azt se tudtuk hova menjünk. A szabad kéménnyel kapcsolatban volt a folyosó felső részének fala koromtartó. 1848 óta ott összegyűlt kormot csákánnyal vágták fel és azt mind a konyhába eregették. Körülbelül hat hétig dolgoztak egy téglából épített sporhelt készítésével együtt. A piszokból kivettük a részünket, hogy mi vár ránk a jó Isten tudja.

Szeptember 20-án már jött Kéri esperes úr, címzetes prépost az egyházmegyei Hatóságtól kiküldve a világosi iskolaügy kivizsgálására én pedig a Királyi Tanfelügyelőségtől lettem kiküldve. Erre az időre már kissé rendbe jöttünk. Esperes úr most nézi át és láttamozza az átadási iratokat, akivel átmentünk gróf úrhoz is.

Megkezdődnek az őszi gondok. Nincs mit vetni és nincs mibe vetni, mert minden kukorica. Meg kell várni a kukoricatörést és csak azután tudunk dolgozni. Gróf úr Őméltósága engedélyezi az őszi vetőmagot, segítenek kukoricatörés után elvetni és fölszántani. Fiáth István méltóságos úr Középhantosról 6 fogat 4-ökrös dupla ekét küld, Adamecz Elek inspector úr 3 fogatot két nap, Nagylókból és valahányszor kérek tőle valamit, mindig a legnagyobb készséggel segít – a jó Isten fizesse meg jószívűségüket, náluk nélkül meg se tudtam volna mozdulni. Október 17-én elvetettem.

Szép és hosszú ősz volt ki is kelt a vetés. Kukoricából olyan termés volt, hogy öregemberek ilyenre nem emlékeznek. Körülbelül 5 vagon kukorica termés volt a plébánia földeken, ezen osztozkodtunk. Fiáth István méltóságos úrtól kaptam egy kis igáskocsit és két ekét, amelyeken kis javítást kellett eszközölni – nagyon nagy segítség volt. Isten fizesse meg neki.

A nagylóki uradalomból kaptam fát, amit párbérben elszámolhattam, három kocsi árpaszalmát – ez utóbbit Fiáth méltóságos úr is küldött. Száraz hidegek vannak, Karácsony előtt alig van hó.

Az adventban minden pusztán gyóntattam, este és reggel miséztem, körülbelül a plébánia területén 750 gyónó volt. Novemberben volt 220 gyónó és 266 áldozó, decemberben 650 gyónó és 705 áldozó. Évi összes gyónás és áldozás 3.269 gyónó és 3.828 áldozó. – December 28-án Méltóságos gróf úr átjött és tudtomra adta, hogy pályázat nélkül bemutatott a megyés Főpásztornak plébánosi kinevezésre. Ez volt az újévi ajándékom. Hálásan megköszöntem.

1933. év

Az új év nagyon jeges, alig lehet járni és elég hideg az egész január hónap, egypárszor lehetett szánkózni is.

Február első fele enyhe, Mátyás-naptól havazások voltak egész a hó végéig, más vidékeken óriási hófúvások. Egész március 4-ig fagyott, aztán megenyhült a levegő, a hó elolvadt és megkezdődik a tavaszi esőzés, még kint semmit sem lehet dolgozni.

Március 6-án Kislókon temetés, bőrig átáztunk.

Februárban nagy gyász érte a magyar katolicizmust, és vele az egész magyarságot. Genfben érte a halál éppen akkor, amikor a legnagyobb csatát vívta a régi magyar határok visszaállításáért Gróf Apponyit.

Még el sem földeltük országunk nagy halottját, egy másik nagy embere megyénknek és Fehérvárnak Klaucz György kanonok távozott el közülünk.

Pár év alatt – amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk – haltak meg Prohászka, Vass József. Rettenetes csapások és megpróbáltatások.

Március 22-én még erős fagy volt.

Március végén végig gyóntatom a pusztákat húsvétra. Mindenütt szépen megjönnek. Csak Világos és Kishantos nem jön. Rettenetes állapotok. Még télen is szalmával főznek, még egy kevés gallyat sem kapnak. Zsidó intéző van – teljesen kiuzsorázzák a szegény cselédséget. Húsvétra és előtte föltámadásra jó idő van. Rengeteg nép van, csak Nagylók hiányzik, mert indulásuk előtt Gardában tűz keletkezett, amelyet oltani mentek. Húsvét első napján rengeteg nép, egész kocsi tábor. A szomszédos puszták, Daru, Parrag, Szilfa bár nem ide tartoznak, mégis sokan jöttek és gyóntak is – sőt még Kisvenyimről is.

Húsvét után április 20-21-22-én jó esőink voltak, 26-án első meleg nap.

Jó tavaszunk van, szépen fejlődik minden. Készülődünk a tavaszi coronára, amelyet rám sóztak, pedig csak ősszel esett volna Hantosra. De hát az új embert még az ág is húzza. Elérkezett május 18-a, nagyon szép idő van. Megérkezett mindenki. Örültem, hogy az egész kerületet üdvözölhettem szerény hajlékomba.

Átvonultunk a templomba, ahol híveink is szép számmal megjöttek. Gyermekeink oly szépen énekeltek, hogy prépost úr, bár nem akart beszélni, de muszáj volt neki, buzdította őket, hogy tovább is ily szeretettel és lelkesedéssel folytassák az ének tanulást Isten nagyobb dicsóségére.

A kerület tagjain kívül meghívtam még Székesfehérvárról két jó barátomat, Kéri Sándor bortelepi plébánost és Varga Jenőt, a tanítók házának igazgatóját.

Prépost esperes úr szeretettel köszöntött ebéd alatt új állásomban és Isten áldását kívánta működésemre és szüleimre, kik velem együtt vannak. Ebédre még hivatalos volt Adamecz Elek nagylóki jószágkormányzó és a helybeli intéző Miklovics József úr is. Nagyon jól érezték vendégeink magukat, pár kivételével, kiknek hivatalos dolguk volt csak az esti órákban távoztak.

Készülődünk vizsgákra, gyorsan peregnek a napok. Iskoláinkban Esperes úr jó eredményt tapasztalt – dolgoztak is tanerőink. Gyermek sok minden iskolánkban.

Június első felében megtartottam minden iskolában a vizsgát és Péter és Pál előtti vasárnap a Te Deumot, amelyre minden pusztáról bejöttek a gyermekek kocsikkal. Boldogok voltak, mert számukra ez kirándulás is. Letettük a lantot – az iskolák elnémultak.

A nyár elég egyhangú, egy heti vakációm volt. Helyettest nem tudtam kapni. Azért múlnak a napok, dolgozgatunk, learatunk. Elég jó termés van. A kertben minden szép. A nyár meglehetősen hűvös. Búcsúnk nagyon jól sikerült. Rengeteg nép volt. Az idő kedvezett. Prépost úr beszélt, vendégeink is megjöttek. Egyetlen nap az egész nyárban amikor egy kicsit szórakoztunk. Vendégeink is jól érezték magukat – egész késő estig együtt voltunk. Augusztus 15-ig nem volt semmi különös. Ekkor van templomunkban Szentségimádás, amely nagyon szépen szokott végbemenni. Sok gyónó, áldozó, férfiak, nők kivétel nélkül mind megjönnek Szentségimádásra. Ez egy nagyon szép nap és ünnep. Itt a vakáció vége, már a gyermeksereg is érdeklődik és számítgatja hány nap még a szabadság.

Szeptember első péntekére már bejönnek mind gyónni és áldozni, mert Kisaszony-nap után megkezdődik a tanítás.

A tanév kezdetével szép ünnepségre is készülünk. Adamecz Elek nagylóki jószágfelügyelő, aki, míg Nagyhantos is Zichy birtok volt, itt volt főintéző hosszú időkön keresztül, de a birtok megosztása után Nagylókra ment, ünnepli 50 éves gazdatiszti működését és 30 éves bírói jubileumát. Az ünnepség egész titokban kezdődik, de egy héttel előbb muszáj volt elárulni az egész dolgot, mert ideiglenes kápolnát kellett készíteni deszkákból, amelyet pedig csendben és észrevétlenül úgysem lehetett volna megcsinálni. Már a meghívások is megtörténtek, de mikor jó Inspector úr megtudta, hogy micsoda merénylet készül ellene azt mondotta, hát akkor csináljunk egész nagyszabásút, csak a szívem bírja ki. Minden meg volt rendezve. Elérkezett a várva várt nap, október 1. vasárnap. Előző vasárnap már kihirdettem a templomban, hogy itthon 9 órakor csendes szentmise lesz; Nagylókon ½ 11 órakor. Az itthoni mise után megindul a népvándorlás Lók felé. Kocsin, gyalog, kerékpáron – mindenki siet, hogy részt vehessen ezen a szép ünnepségen, hisz mindenkinek jó embere, mindenki szereti.

Előző este megérkezett hozzám Tőke István etyeki plébános úr, akit én hívtam meg az ünnepségre, mint Inspector úr igazi tisztelőjét és jó barátját.

Másnap reggel megérkezik prépost úr Perkátáról, ő fogja az ünnepi misét mondani, mint régi jó barát, aki már több mint 30 év óta ismeri a családot. Elindulunk mindnyájan. Porzik az út, jó meleg van. Rengeteg a nép Nagylókon. Megérkeztünk, én rögtön az oltárra készítettem ki a szükséges dolgokat. Megállt szemem, szám olyan óriási barak barak készült deszkából, amely az egész iskola udvarát elfoglalta. De kellett is, mert rengeteg nép volt. Megkészült az oltárunk is, amelyet erre az alkalomra készítettünk, számolva azzal, hogy ez jó alkalom – nem kell többet ládákból oltárt csinálni. Az oltár és egész környéke gyönyörűen volt díszítve. Jönnek a vendégek, közeledik a szentmise ideje. Megjelenik az ünnepeltel és családjával gróf Hunyadi Ferenc és felesége, gróf Esterházy sárosdi, gróf ’Sennyey Ferenc hantosi grófok, Hagyó Kovács előszállási jószágkormányzó, járási főszolgabíró és rengeteg nagyon előkelő közönség, az összes környékbeli gazdatisztek, ismerősök, jó barátok. Megtelt a barak, sőt még annak egész környéke is.

Megkezdődik a szentmise, amelyet Kéri Ferenc címzetes prépost esperes olvas. A segédletet Tőke István plébános úrral látjuk el. Evangéliumkor prépost úr lelkes izzó beszédet mond, megemlékezvén az ünnepeltről is a jó Isten áldását kéri további működéséhez.

Szentmise végeztével Csaja Ivanica nagylóki tanítónő fáradhatatlan munkája révén, saját leírásából, az iskolás gyermekek hamarosan bemutatják nekünk a jó Inspector úr egész munkásságát – gondosságát és szeretetét, amely senkiről sem feledkezik meg. Mindenki és minden érdekli.

Drága jó Inspector úr sokat sír, de sokszor kénytelen nevetni a gyermekek jó mondásain és mókáin.Nagyon helyes és nagyon praktikus dolog volt. Következnek az üdvözlések. Úgy a világi, mint egyházi részről. Gróf Hunyady az ünnepelt uraságja gyönyörűen megemlékezett Inspector úrról és beszédét azzal fejezte be, hogy én szegény vagyok ahhoz, hogy önt drága jó Inspector úr megajándékozzam munkásságáért és hűségéért, amellyel szolgálta nagyapámat és most szolgál engem – fogadja tőlem emlékül ezt a bőrbe kötött két fényképet, amely a múltat – mint hálát és a jelent – mint szeretetet ábrázolja.

Hunyady Ferenc grófnak ezzel a szép beszédével az ünnepeltnek gazdatiszti ünneplése befejezést nyert. Kis szieszta, sörözés, közben a községházán folyik a munka. Rövid fél óra után újból összejöttünk a díszközgyűlésre, amelynek keretében Kenessey Gyula főszolgabíró megemlékezik Adamecz Elekről, mint 30 éves községi bíróról, aki ezen hosszú idő alatt oly ügyesen kormányozta községét a háború zivatarai közepette és a kommunizmus alatt, hogy ma, amikor minden község adósságokkal vívódik, ennek a községnek nagy tőkéje van.

Az ünnepeltet a község díszpolgárává választjuk és a főszolgabíró átadja a község nevében az ünnepeltnek a díszpolgári oklevelet.

Az ünnepségnek vége. Következik a bankett.

A bankett az iskola udvarán volt, ugyanazon bódé alatt, ahol a szt.mise volt, de már az oltár széjjel lett szedve. Körülbelül 150 teríték volt. A sárbogárdi restis főzött. Négy fogásos ebéd volt és minden nagyon jó. Délután körülbelül 4 óra volt, amikor az ebédnek vége lett. Ebéd alatt sok pohárköszöntő hangzott el; egyik tartalmasabb a másiknál. Igazi úri ünnepség volt.

Oszladozik a társaaság, de mégis mire megesteledett még mindig sokan maradtunk és az ünnepeltnél voltunk vacsorán, ahol a fiatalság táncra perdült, az urak pedig jó kártyapartit csináltak. Körülbelül aztán éjfél vetett véget végérvényesen az egész ünnepségnek. Szép volt, mindenki számára felejthetetlen.

Újból kezdődnek a szürke egyhangú hétköznapok. Ősz van, még pedig elég nedves hideg. A tengeri nem érett, de le kell törni, bár vizes. A termés elég jó, de minősége nem. November elsejére és halottak napjára szép idő van, de hűvös. Litánia után kimegyünk a temetőbe, sokan vannak, közösen imádkozunk.

November 30-án leesik az első hó és az advent hideg – de azért szép számmal jönnek misére, de kis misét kérnek, mert nagyon fáznak. Megkezdem a puszták gyóntatását is, hogy karácsonyra mindenütt befejezzem. Szépen jönnek gyónni. – kivéve Kishantost és Világost, ahol oly rongyosak, hogy nem mernek templomba se jönni.

Szegény nép csak igásai a lelketlen bérlőknek. Éjféli misén és karácsonykor rengeteg a nép, nem férnek a templomba. Az éjféli misét gardai 3 suhanc megzavarta, akik hátul az ajtónál álltak, hoztak magukkal ú.n. Luca széket és arról föl és le ugráltak. Jó híveim mise végén kettőt nyakon csíptek és behozták a plébániára; egy széket is. Nevüket fölírtam, bejelentettem a csendőrségnek. 3 hónapi börtönt kaptak, azt hiszem többet ilyen nem ismétlődik meg.

Egész éven át a plébánia területén gyóntak gyermekekkel együtt 2763, áldoztak 3470-en. Sajnos a múlt évihez mérten visszaesés van, de ezt a két puszta lehetetlen helyzetben lévő cselédségeinek elmaradása okozta.

Omnia ad maiorem Dei gloriam[106]

1934. év

Újév és a rákövetkező ünnepeken nagyon szépen jönnek templomba. Az idő kedvez, mert nincs sár, egész február 19-ig 15 fok hideg van. Kevés enyhülés csak a hó végére lett.

Március 11-én volt egy kevés eső eső – dörgéssel. Március hó jó volt, 2 utolsó napján 30 fokos meleg volt.

Április 1-én és 2-án hó esett, 1-2 fok hideg lett. A fagyból egyszerre átmentünk esőre. 7-8-án nagy eső, 30-35 mm volt. Április 2-ik fele egész kánikula volt. A hó végén körülbelül 10 napig 30 fokos meleg volt. A földek nagyon kiszáradtak – eső kellene.

Húsvétra híveim szépen meggyóntak. Május 27-én volt kevés eső. Kislókon szép oltárt csináltattunk és a fölszerelésekkel is lassan elláttuk. Június 3-4, 5-én 2 hónap után 36 mm esőt kaptunk, már nagyon kellett, mert mindenünk a pusztulás képét mutatta. Június 15-én 6 mm eső. 20-án ismét volt kevés esőnk.

26-án 12 mm eső, 27-én 10,5 mm eső, 30-án 28 mm eső.

Iskoláinkban a vizsgák június hó 2-ik felében voltak. Péter és Pálkor Te Deum; az összes iskolák kocsikon behozták gyermekeiket. A nagyobbak gyóntak és áldoztak. Az eredmény jó volt.

Július 12-én és 13-án 18 mm eső esett, hála Istennek elég jók a terméseink is, bár nem olyanok, mint előző évben voltak – de a száraz tavasz után elég tűrhetők.

Július 23-án kevés eső és kevés jég – nem tett kárt – 25-én ismét kevés eső.

Augusztus elején készülünk a szentségimádásra, amely mindig a legnagyobb rendben, férfiak-nők-gyermekek adorálásával megy végbe.

Augusztus 14-én 17 mm eső – erős felhőzet, nem kellemes idő a holnapi szentségimádásra.

Augusztus 15-én reggel szép idő hála Istennek. Sok gyónó és áldozó. Szentmise alatt tele a templom. Rendben folyik a szentségimádás, délután litánia alatt elsötétedik egy óriási záport kapunk 32 mm eső esett.

Szeptember első vasárnapján felhívom a szülőket, hogy iskola köteles gyermekeiket irassák be, mert 9-én megkezdődik a tanítás.

Szeptember 2-án 38 mm eső, 3-án 32 mm eső, 4-én is esik – már a kukoricákra sok az eső, késlelteti az érést.

Szeptember 9-én Veni Sancte[107] – megjönnek az összes puszták gyermekei kocsikon – nagy nap ez. A hantosi gyermekeket 7-én meggyóntattam, tekintettel a kettős ünnepre, a többi puszták gyermekeit, a nagyobbakat szentmise előtt.

Lélekben megerősödve indulunk neki az új tanévnek.

Szeptember 24-én Nagylókon nagy ünnepség közepette, díszközgyűlés keretében Kenesey Főszolgabíró úr felolvasta Adamecz Elek Inspector úrnak a kormány által gazdasági főtanácsossá való kinevezését. Nagy öröm volt ez mindnyájunknak, mert a magas kitüntetés egy talpig becsületes és lelkiismeretes embert tüntetett ki. Utána Inspector úréknál vacsora volt és vele kapcsolatban tarokk, ahol hamarosan 7-21 fogás volt. Ritka eset.

Október eleje szép, 5-én dörgés, villámlás 12,5 mm eső, utána 6-án 30 °C meleg. Nagyon kellene, hogy sokáig tartson, mert a kukoricáink dagadnak. 10-én újból esik, de már csak 11 °C meleg van.

Kukoricatermésünk gyenge, a tavaszi esők miatt későn fejlődtek, a csövek üresek és vizesek – nagyon meg kell válogatni és forgatni, mert penészt kapnak.

Meg volt az őszi hivatal vizsgálat is. Hiányom nem volt. Esperes úr aláírásával ellátva megfellebbeztem az Egyházmegyei Hatóság ama döntését, hogy a temető fűjét és fáját gracionálénak mondotta ki és eltiltott annak használatától. Hogy grationálé, ezt csak a gróf úr írta – de bebizonyítani nem tudja, míg Esperes úr maga is állítja, hogy 32 évi Esperessége alatt mindig a plébánosoké volt.

A másik pedig, amit szintén felületesség, vagy a gróf úrnak való kedveskedés miatt csináltak, a Canonica visitatióban lefektetett legeltetési jogot (sertés és szarvasmarha) megváltotta a gróf úr 3 hold földdel – tessék most gazdálkodni itt, ahol még ki se tudom adni a földeket.

A gróf úr t.i. azzal vezette félre az Egyházmegyei Hatóságot, hogy a régi plébánia földeket odaadták vitézi telek céljaira – a perkátai út mellett voltak, most Gedőváry tanya – jó földek, szép fekvésűek. Helyette az országút mellett, közvetlenül a sárosdi határnál hasítottak ki homokbuckás és valamikor tófenék földeket. Az utóbbiakat frissen feltörve adták át nekem, mert az előd elmenekült – bár előbb ment volna, mint ilyen baklövést csinál.

Hogy a legelő megváltására az Egyházmegyei Hatóság hozzájárulását megnyerje, úgy érvel, hogy sokkal nagyobb értékű tiszta kataszteri jövedelmű földeket ad, mint az előbbiek voltak. Pedig jobb földet nem adott, viszont itt a hold számít, mert ez a mérvadó a Canonica visitatio alapján.

Lett volna aztán lelke a gróf úrnak 1 db marha után a cselédlegelőn 15 pengő legelőbért kérni – de én nem fizetek neki.

November 4-én 17,5 mm eső, 8-án eső, dörgés, villámlás, 15-én dörgés, villámlás, 21-én fagyás 4 fok.

December elég szép. A gyónásokat szépen végzik, az ünnepek alatt tele van a templom. 31-én 15 °C meleg.

Karácsony előtt 3 napos triduum van, családvédelemről. Nagyon szép eredménnyel végződött. A sekrestyébe kályhát állítottam az Egyházmegyei Hatóság engedélyével. Nagyon jól esik a hideg templom után kissé felmelegedni, csak addig is míg az ember felöltözik.

Lelki életről a következőképp zárult az 1934. év 2.096 lélekből egész éven át volt 2.909 gyónó és 4.349 áldozó, hála Istennek ebben az évben már a pusztákon is jöttek többször gyónni és áldozni.

Az Actio Catholica[108] lassan-lassan a köztudatba megy és az emberek, ezek a szegény munkás emberek is kezdik észrevenni, hogy kötelebb kell nekik is jutni az Istenhez, különben elfáradnak a munkában és az a munka csak egy szükséges rossz a számukra lélek nélkül.

Nehéz dolgok ezek, amelyeket még nehezebb megvalósítani ilyen szétszórt helyen – de fáradságot nem sajnálok.

Omnia ad maiorem Dei gloriam

1935. év

Az újév enyhe 3 °C meleg. Szépen jöttek gyónni és áldozni. Egy kicsit most megpihenek, mert kifáradtam, hogy újult erővel láthassak neki a pusztákon annak a munkának, amit itthon szépen elvégeztem Karácsony előtt, a családok fölajánlásának.

Január 4-én van az ősztől fogva az első komoly hideg 3 fok.

Január 8-án 6 fok hideg és kevés hó, 9-én a hideg tovább tart és havazik folyton. 13-án 18 fok hideg. Kevés szünettel aztán 16, 17, 18-án ismét havazik.

Január 23-án olvadni kezd. 27-én este Kislókon 3 napos triduum van, melyet a székesfehérvári Szent Ferencesek, illetve egy Páter végez, akit az uradalom fizet. Nagy dolog. De megérthető, mert a főintéző Deák Tivadar maga is a Manrézába[109] jár lelki gyakorlatokra. 26-án szombaton este átmentem gyóntatni segíteni a Páternek. Vasárnap aztán szentmisével és pápai áldással fejezi be a triduumot. Szépen sikerült és nagy lelki haszonnal járt.

Utána szerettem volna Nagylókon is ezt megcsináltatni, de már le voltak foglalva a Páterok. Közben kapom az értesítést Kegyelmes Püspök úrtól, hogy Nagylók pusztát szeretné meglátogatni, február hó 10-én. Bementem és megbeszéltük a kijövetelt, közben átmentem a zárdába és a Házfőnök úr február 21, 22, 23-án felajánlotta, hogy megtartja a triduumot. Kapóra jött, de vasárnapra nem tud kint maradni a befejezésre. Visszamentem és a Püspök atyát kértem fel, aki örömmel vállalta.

Január 28-tól olvadás és kevés éjjeli fagy.

Február 2-án zivataros havazás. 5-én havazás.

21-én este megérkezett Nagylókba Főtisztelendő Házfőnök P. arkangyal, akinek szombaton átmentem segíteni gyóntatni. Páter este hazautazott én ott maradtam és reggel miséztem, aztán hazajöttem 8 órai kis misét mondtam és rögtön mentem vissza, hogy 9 órára oda érjek a Püspök érkezésére.

Kéri Ferenc kerületi Esperes prépost úr is elment előttem – Perkátáról – én is odaértem még időben. A Püspök úr Szentágotáig jött vonaton, ott a község vezető jegyzője várta és üdvözölte. Kocsira ültek és 9 óra néhány perckor a leventék és az egész puszta népe sorfala között a Püspök berobogott az iskola udvarra. 3 fok hideg reggel volt, különben szépen sütött a nap. Röviden köszöntöttem, mint plébános. Azután Thullner János intéző, aki hitvalló beszédet mondott, utána még páran gyóntak és megkezdődött a szentmise.

(Egész február 13-ig erős hideg, itt kulminált a hideg, egész 20 fokig süllyedt. 15-én még lehetett szánkózni, de már csak 2 fok hideg. Másnap eső esik – olvadás. 23-án kevés havas eső, de éjjel kissé megfagyott.)

Az iskolába természetesen nem fértek be az emberek, mert nagyon kicsi. Még egy kislány és egy kisfiú köszöntötte a Püspök Atyát párbeszédben „kocssok és kopaszok” címmel, amely párbeszédet maga Csaja Ivanica készített, a helybeli tanítónő. Nagyon tetszett a Püspök atyának és el is kérte. 400 áldozó volt és oly rendben folyt az áldozás, hogy Püspök úr elismerését fejezte ki. Evangéliumkor a hívekhez szólt, és buzdította őket vallásos kötelességeikre.

Utána Adamecz Elek gazdasági főtanácsos úréknál villás reggeli volt, bár kevés volt az idő, de kegyelmes Atyánk nagyon jól érezte magát. Utána röviden elbúcsúztattam. Kocsira ültek Ürge Náci titkárral és elmentek az ágotai állomásra. Mi aztán ott maradtunk ebéden és egy kis tarokk partit csináltunk. Itt is az uradalom fizetett a Házfőnöknek a triduum megtartásáért.

Február 26-án megjött a Szívgárda Zászlónk, amelyet az összes iskolák e célra megtartott szívdarabjaiból hoztunk össze, amelyet március 3-án vasárnap szenteltem fel.

Újból havazik és 8 fokig is lesüllyedt a hőmérő 6-án.

Március 18. az első reggel, amikor nincs fagy.

Március 22. jó meleg.

Március 30. 7 fok fagy, havas eső, zord idő.

Április 3-án jó eső.

Április 8-án II. Rákóczi Ferenc 250 éves halálának évfordulója, amelyet kellő felkészültséggel ünnepelt meg minden iskolánk. Utána a tanítás szünetel.

Április 10-én újból melegszik 11-én 36 fokos meleg utána ismét hűvös idő, kevés eső.

Április 14. Virágvasárnap 2 fok hideg. Ma kaptunk Fiáth Istvánné Őméltóságától a templom részére két gyönyörű miseruhát. 1 db fehér, hátán hímzett kereszt és 1 db piros, hátán szintén hímzett kereszt. Szintén az ő jóvoltából kaptunk a Budapesti Központi Oltáregylettől 1 db szép albát, 1 db karinget és 2 db ministráns inget.

Mindezekért a templomban úgy a magam, mint a kegyúr nevében köszönetet mondtam.

Szép számmal jönnek a hívek gyónni, de egész héten hideg van, nagypénteken kaptunk kevés esőt. Föltámadásra szép idő van.

Húsvétkor a templom zsúfolásig tele, egész kocsitábor van kint a templom környékén.

Egész hét ismét hideg, pedig már április végén járunk. Az utolsó napok is nagyon hidegek.

Május 1-én kevés fagy – nem jó vége lesz.

Május 3-án gyümölcsfák, kukorica, burgonya elfagyott. Szomorú évnek nézünk elébe.

Május 5-én még erősebb fagy, diófák, akácok mind elfagytak. A hideg tovább tart és az ország sok részében még 14 is van fagy. Rossz volt a múlt év, de úgy látszik még rosszabbnak nézünk eléje.

Készülődünk a tanítói gyűlésre, amely az idén nálunk lesz május 23-án. Nagy dolog ez hisz nincs se vendéglőnk, se aki főzzön, de azért nem engedhetjük, hogy nálunk ne legyen gyűlés. Sárosdról hívtam ki vendéglőst, aki főz és hozza magával az összes fölszerelést. Ez meg is történt, de bort nem mérhetett. Ezt is megoldottuk, vettük bort, lefizettük a fogyasztási adót és az ital árát a tanítóság összeszedte.

10 órakor a kerületi Esperes megbízásából szentmisét mondtam. Mire a misének vége volt megérkezett maga az Egyházmegyei főtanfelügyelő Csúcs István kanonok úr is. Drozdy Győző a híres pedagógus Budapestről, aki tanítást tartott az összevont iskolák növendékeivel. Ez volt a hivatalos rész, amelyet elhallgattunk volna nagyon sokáig, mert annyira érdekes és közvetlen volt.

Utána következett a nagylóki tanítónőnek ünneplése 25 éves tanítói munkássága után. Csaja Ivanicát a megyés Főpásztor igazgatóvá nevezte ki. A kinevezési okmányt Kéri Ferenc címzetes prépost kerületi Esperes olvasta fel és utána rámutatott arra, hogy a munkás méltó a jutalomra, aki egész életét a pusztának szenteli és még vágya sincs onnan tovább menni. Az egész tanítóság örömmel vette tudomásul az érdemekben gazdag Tanítónő kitüntetését.

Utána könnyekig megható ünnepségben volt részünk, amelyet Bognár Klára kislóki tanítónő, mint jó barát és kolléga rendezett az ünnepelt gyermekeivel és első tanítványaival. Sírt ott mindenki: ünnepelt, szereplő, hallgatóság. Szívből jött itt minden, még most is, amint írom e sorokat szemeim könnyel telnek meg. Az ünnepeltet köszöntötte azután a plébános, Shullner intéző, akik minden mozdulatát, tevékenységét föltárták az ünnepeltnek a hallgatóság előtt. Végül maga a nagy pedagógus Drozdy is szólásra emelkedett és elmondotta, hogy az ünnepelt még ma is mindig tanul, följár társaival az ő előadásaira és iparkodik a pusztán is megvalósítani a legújabb dolgokat. Már az ünnepséget akartam bezárni, amikor az ünnepelt 2 kis tanítványa állít elém és párbeszédes alakban köszöntönek névnapom alkalmával – én is megkaptam a magamét. Az egyházközség és község nevében pedig a község érdemes főjegyzője üdvözölt, amit szeretettel köszöntem meg neki.

Az ünnepséget aztán Csúcs István Főtanfelügyelő azzal a gondolattal zárta be, hogy öröm itt lenni ezen a pusztán, ahol mind a legnagyobb együttérzéssel dolgoznak.

Az ünnepség után nálam volt sörözés. Tele volt az egész lakás, voltunk 72-en. Közben megkezdődött a terítés. A főzés az alsó konyhámon volt.

Elsőrangú ebéd volt, a terítés és felszolgálás nagyon jó, úgyhogy mindenki meg volt elégedve és hálásan köszönték meg a fáradozást. Jó esti órákban illetve éjjel ért véget a cécó, mert este nálam vacsora volt. Azt hiszem emlékezetes lesz mindenki számára.

Május hó 30-án áldozó csütörtökön 76 első áldozó van, az idén II. osztályt is hoztam rendeletre az első áldozáshoz, de többet nem, mert hiába ezek nagyon fejletlenek. Szentmise után gazdag közös reggeli, a gyermekek a legnagyobb örömmel és boldogsággal tértek haza. A kocsik alaposan meg voltak rakva.

Miniszteri rendeletre a vizsgák június 15-ig befejezendők, ezért már 11-én megkezdtem a vizsgákat és 14-én befejeztem. Jó sikerrel végződtek, és úrnapján meg volt az ünnepélyes Te Deum is.

Egy gonddal kevesebb, de a gyermekek vasárnap a vakáció alatt is az iskolában gyülekeznek szt.misére.

Június 24-től 29-ig 42-45 fok meleg. Eső nem volt nagypéntektől – megfagytunk. Mi lesz velünk, a legelők már vörösek.

Az egész nyárban tikkasztó hőség van, eső hiány miatt a krumplit nem lehetett betölteni, minden összeszárad, aszályt jelentünk a községházán mindenre, legalább az adónkat engedjék el.

Végre 5 év után kapok egy helyettest Molnár István újmisés személyében, aki Jakabpusztán lakik és így augusztus 11-én elmegyek 2 heti szabadságra – rám fért, mert már egészen kimerültem.

Ő volt különben júliusban a búcsú szónokom is, és akkor áldást is osztott itt. Nagyon jól érezte magát a helyettesítés alatt is.

Augusztus 15-én volt jó eső, ekkor keltek ki a 3 hónappal előbb elvetett dolgok, már a kutak is kiszáradó félben voltak.

Szeptember 9-én megkezdődik az iskola, sorba jártam az iskoláimat aztán elmentem lelkigyakorlatra. Az uradalom 20 év után megcsináltatta a kutat – nagy könyörgésre.

A termés nagyon gyenge volt.

Szeptember végén jöttem meg lelkigyakorlatról és pár nap múlva jobb kezem fején kaptam egy szőrtüsző gyulladást, amely elmérgedt és október 6-án első vasárnapján már alig bírtam misézni, délután átmentünk Szolgaegyházára és ott Balló dr. jó barátom felvágta. Minden 2-3 napon mentem kötésre – 2 hónapig tartott, míg végre tudtam a kezem használni. Azt hittem a középső ujjam elveszik, de hála a jó Istennek sikerült megmenteni.

Október végén kevés eső.

November is általában száraz. Az ősz szép, de nagy mindenfelé a kutakban a vízhiány.

December 4-én kevés hó, de el is olvadt. 6-án reggelre erős hóvihar a telefondrótokat összeszaggatta és a póznákat kidöntögette.

December 16-án már ismét enyhült, szántottunk.

December 21-én sok hó esett, lehetett szánkózni.

December 25-én karácsony reggel megenyhült annyira, hogy délután még elmentem Kislókba előadásra és éjjel 11 órakor alig tudtam szánkóval hazajönni. Az idő aztán enyhe marad egész évben. Decemberben az egész torony át lett bádogozva.

Lelki életről a következő a helyzet. 2.096 katolikus lélekből gyónt egész éven át 3.236 és áldozott 4.876. 327-tel több gyónt és 527-tel több áldozott, mint az előző évben. Hála legyen a jó Istennek, itt látom hogy fáradságomnak mégis csak van eredménye.

Nagyon nehéz tavasznak nézünk eléje, nincs burgonya-kukorica-takarmány, kevés a szalma, de bízunk a jó istenben, hogy nem hagy el bennünket.

Omnia ad maiorem Dei gloriam

1936. év

Január 1. Újév napja egész tavasz. A jó idő kedvez és így a templomunk is tele van.

4-én van egy kis eső, de 7 fok meleg és szivárvány látható az égen. A meleg tovább tart.

11-én dörgés és megnyílnak az ég csatornái, esik egész héten. 19-én kevés fagy, 20-án már 10 fok meleg.

22-én megoperálták kerületi Esperes Prépost urat Székesfehérváron.

27-én 18 fok meleg, 28-án eső, kevés lehülés.

Február 1-én átmentem Perkátára gyóntatni segíteni gyermekeket. Prépost úr hála Istennek már otthon van rokonai és jóbarátaitól körülvéve. Jól érzi magát csak fáradt.

5-én reggelre csúnya hóvihar, és esik egész nap. Lókokba kell mennem. Talán nem küldenek kocsit. Épp reggelizem, látom jön a kocsi, ha a kocsis megjött én is elmegyek. Olyan idő van a kutyát sem kellene kiverni, de megyünk. Az iskolákban néztek, hogy beléptem, sok gyerek hiányzott a távolabbi helyekről.

6-án reggelre 1-2 fok fagy és pár napig így tart.

8-án Püspök úr Őméltóságától kapok egy lapot, hogy Kislókba március 1. helyett február 23-án szeretne jönni, ha nincs nehézségem.

10-én bementem megbeszélni az egész programot. Mivel semmi nehézség nem adódott, kevés hó esett, ami nagyon kellett takarónak, mert a hideg fokozódott és szerdán reggelre már 14-15 fokos hideg volt. Ez is kell, mert a jégvermek még üresek. Hízlalják is ám a jeget mindenfelé.

16-án szerdán van Thullner nagylóki intéző esküvője Pesten. Iskolába nem megyek, mert prépost urat a kormányzó Horthy Miklós Signum Laudissal[110] tüntette ki a Hangya szövetkezetnél 30 évig folytatott lelkiismeretes munkájáért. Elmegyek, bár rettenetes út van. Bizony 2 óráig döcögtünk Perkátára, de megérte, mert lélekemelő szép ünnepség volt, amelyen a Hangya vezérigazgatója is megjelent és ő adta át az egész község nagy ünnepségének keretében a kitüntetést. Ez a szép ünnepség bizonyította, hogy a közért érdemes dolgozni.

Február 17-én vágatom és hordatom a jeget. Meglehetősen nehéz a kihalászása, kezd egy kicsit olvadni.

Február 18-19-20 ködös borult idő, 19-én egy kevés eső esik is.

Február 21-én tavaszi idő dereng, a szél napsütéssel megkezdi böjti munkáját.

Február 22-én borult idő, kevés eső, később azonban jobban esik. Délután 1 órakor elindulok kocsival Kislókba, körülbelül ½ 4 volt mire odaértem, neki láttam az iskolások gyóntatásának, utána jöttek a felnőttek, hála Isten szép számmal megjöttek a rossz idő dacára.

Igaz nagy ünnepre készül a puszta, jön másnap a Püspök úr, azt hiszem még Püspök nem járt soha Kislókon. Nagy is a készülődés, esik, sár van, de mindent iparkodik az intéző Szabó István barátom rendbe hozatni, hogy az Egyház fejedelem kellő keretek között legyen fogadva. Áll már az új 52 kilós harang új állványa is, amely házilag, de nagyon szépen elkészített 2 lábas harangláb. A harangra Méltóságos gróf Zichy György tulajdonos 200 pengőt adományozott, továbbá elküldtük a Hezák cégnek a volt 15 kilós repedt csengőnket 30 pengő értékben. Hála Istennek most kapott a puszta olyan harangot, amelynek hangját a parcellások is meghallják és hiszem, hogy lelkiismeretüket is fel fogja korbácsolni és jobban jönnek majd a pusztai misére.

Este ½ 9 óráig voltam az iskolában, gyóntattam és végül meghallgattam Bognár Klára tanítónő által betanított énekeket, két szólamra. Ügyesen, szépen, lélekkel csinálták. Átmentem aztán az intéző úrhoz vacsorára, akinek kedves édesanyja – lévén az intéző még nőtlen – vezette háztartását. Már nem tudta, hogy hol vagyok sokáig. Megvacsoráztunk és hamarosan lepihentünk. Másnap reggel 6 órakor keltem, 7-kor miséztem. Megáldoztattam a gyerekeket, mise után láttam esik az eső, még a jelentkező gyónókat meggyóntattam és megáldoztattam, hogy Püspök úrnak minél kevesebb dolga legyen, mert itt tartózkodási ideje úgysem lesz több 2 óránál.

A rossz idő dacára ½ 9 órára a puszta apraja nagyja mind együtt volt, sőt a parcellákból is nagyon szép számmal megjöttek. Egyszer csak felhangzik a kiálltás, itt a Püspök! A nagyhörcsögi főintéző kíséretében egy fekete födeles kocsin, amelyet két szép almásszürke lipicai húzott, a nép és leventék sorfala között berobogott az iskola udvarára Shvoy Lajos megyéspüspök Deák Tivadar főintézővel. ¾ 9 van. Hét kilométert irtózatos sáros rossz útban ¾ óra alatt tettek meg. Jól jöttek. Tamaska Ferenc főjegyző köszöntötte a Főpásztort, majd Thullner János intéző, községi helyettes bíró, majd csekélységem, mint plébános röviden pár szóval üdvözöltem. Közben megérkezik a másik kocsival Bejczi Gyula püspöki titkár Walner Antal nagyhörcsögi uradalmi pénztáros kíséretében. Az iskola folyosóján Koska György VI. osztályos tanuló és Dudar Magda III. osztályos tanuló üdvözölték a püspök urat, továbbá az énekkar.

Püspök urat aztán bevezetem a Tanítónő lakásába, ahol kissé felmelegszik és közben átöltözik a harang szenteléshez, amely az iskola folyosóján rövidesen meg is történt. Közben nagyon kezdett esni az eső, a gyermekeket az udvarról beküldtem az iskolába.

A harangot elvitték föltenni, míg az iskolában megkezdődött a szentmise. Az iskolatermet zsúfolásig megtöltötték a hívek, sőt sok református is volt. Evangéliumkor püspök úr gyönyörű beszédet mondott a szeretetről és a lelki vakságról, amely még ma is sok ember lelkén van. Buzdítja a híveket, hogy szeressék szent hitünket. Tovább folyik a szt.mise, amely alatt Csizmadia Mihály és Koska György ministrálnak, bátran és hangosan, akiknek püspök úr imakönyvet is ígér.

Mise alatt még sokan áldoztak is, sőt még a szentmise végén is Deák főintéző és felesége, akiket mise alatt gyóntattam meg, mert kocsin jöttek.

Szentmise után a pápai himnuszt, majd a magyar himnuszt énekli a nép, mialatt püspök úr leveti a mise ruhákat és végzi az imát csöndben. Közben kihúz a zsebéből egy levelet és átadja nekem azzal, hogy bontsam fel, ő majd közben pár szót szól. Megörültem, mert tudtam, hogy mit tartalmaz. Közben Püspök úr már mondta is, hogy buzgó Tanítónőtöket kineveztem igazgatónak. Az okmányt velem olvastatta fel, amelyet oly meghatottan hallgatott végig mindenki, hogy csakhamar zokogni kezdtek a hívek. Püspök úr Bognár Klára tanítónőnek átadta az okmányt, aki azt kézcsókkal megköszönte.

Ezzel a püspöklátogatás hivatalos része akaratom szerint gyönyörűen befejezést nyert. Püspök úr bevonul a Tanítónő lakására az egész összejött inteligenciával és ott elbeszélget, meg mi a Kis Titkárral összepakolunk. Mikor minden együtt van, jelentem a Püspök úrnak, öltözünk és kocsikon átmegyünk az Intéző úr lakására, ahol jó meleg, és villás reggeli vár. 35 perc az egész, amit asztalnál tölthetünk. Püspök úr jól érezte magát és örömét fejezte ki, hogy ilyen szép számmal megjöttek a rossz idő dacára. Megköszöntem a szíves fáradozását és már indulni is kellett. Reggeli alatt a nép fölállt az Intéző udvarán és a kijövő és búcsúzó Püspököt megéljenezték. Az öreg Fűr gazda pár szóval megköszönte Püspök úr fáradságát. Kocsiba ülnek Deák főintézővel és egy szép virágcsokorral magával viszi a Főpásztor kislóki hívei szeretetét és ragaszkodását. Amint elindulnak újból megeredt az eső. Hála Istennek, hogy a rossz idő dacára, így is sikerült ezt az ünnepet megrendezni.

Mi azután Tamaska főjegyzővel és két segédjével ott maradtunk a szíves házigazdánál Szabó István intézőnél ebéden, ahova az ünnepelt és kifáradt Tanítónő is meg volt hívva. Még csak most örvendeztünk igazán és ünnepeltük meg a Tanítónő kineveztetését. Jól esett szegénynak, de nagyon meglepte, mert nem is mert rá gondolni, de ez nekem kötelességem volt, mert olyan tanerő, aki lélekkel végzi a munkáját és távol 11 km-re a plébániától káplánt helyettesít. Én magam örültem legjobban, hogy sok munkájáért valami kitüntetést tudtam részére biztosítani.

Ebéd után egy kis tarokk volt, ahol a házigazdát, mint a puszta kormányzóját hamarosan polgármesteri címmel tüntettük ki, aki jó sokáig megelégedéssel viselte ezt a magas kitüntetést, míg végül is az arra már korábban érdemeket szerzett, szeretett főjegyzőnket magas hivatalában 2-szer újból megerősítettük és bölcs vezetésére bíztuk magunkat korábban is, mert hiszen ő nemcsak a polgári törvények, de a tarokk szabályok szabályok szigorú őre is, mert vagy két év óta nála vannak, de kezéből ki nem adja. Isten tartsa magas hivatalában sokáig erőben és egészségben. Így fejeződött be a kislóki nagy ünnepség méltó kerettel.

Február 24-25-26. éjjel nappal esik, víz áll mindenfelé, az ember nem kíván kilépni. A régiek közmondása valóra válik. Hosszú szárazságnak sok eső a vége. Tavaly ilyenkor porzott minden és egész nyáron.

Befejeztem a templom számadásokat.

Február 27-én szép tavaszias idő, süt a nap 15 fok meleg egész kedélye megváltozik az embernek. Sajnos másnap 28-án ismét esik, be van borulva, erős szél remegteti az ablakokat.

Február 29-én ismét esik. Március 1-én ismét. 2-án egész estig szép idő. Bent voltam Püspök úrnál megbeszélni a bérmálást. Szentmisével lesz, de Püspök úr egy villás reggeli után elmegy, ebéden nem lesz itt. Este ismét esik pár órát.

Március 3-án igazi tavaszias idő, böjti széllel talán lassan megjavul az idő, de még a mezőn nem lehet dolgozni.

Március 4-5-6-án elég jó idők vannak, nem esik kissé borult az idő.

Március 7-én azonban már ismét csúnya esős idő van, erős hideg széllel, csak 4 fok meleg van.

Március 8-12-ig nincs eső, de nem is kellene, mindenfelé vizek állnak, nem tudunk vetni.

Március 10-én megjött a körzeti iskola felügyelő és 11-én bejártuk az összes iskolákat. Csak Nagyhantoson az írásbeli dolgozatok nem voltak kielégítők. 13-án esik ismét.

Március 13-ra Bécsben havazott, ezért nálunk is nagyon lehült. Hidegre változott az idő, de 14-én már nem esett. 15-én is hűvös volt az idő.

15-23-ig reggelenkint 1-2 fokos fagyok voltak.

23-ra a mandulafa teljesen kivirágzott.

23-án vetettünk zabot, előbb nem lehetett, a lapályos részek mind víz alatt voltak.

27-én éjjel, 28-án reggelre 6 mm eső volt.

28-án délután Nagylókra mentem a húsvéti gyónás végzésére. 215 gyónóm volt, még ilyen szépen nem jöttek meg. Hála Istennek a sok fáradozásomnak mégis van eredménye.

Április 1-én itt volt Bergendy János püspöki irodaigazgató, megtartotta a bérmálás előtti hivatal vizsgálatot és innét Herczegfalvára vittem.

Április 2-án este jó esőt kaptunk zivatarral, mennydörgés és villámlással. 3-án szép enyhe idő jött rá. Minden szépen zöldül és kelnek a tavasziak.

Április 4-én kissé borús, de elég meleg az idő. 5-én reggelre kevés eső, de a virágvasárnapi körmenetet meg lehetett tartani.

Április 6-án lehűlt az idő, attól féltünk, hogy megfagyunk. 7-én hideg volt, de beborult és esőt kaptunk. 8-án délelőtt 10 óráig 45 mm eső esett, újból víz alá kerültek a földeink. 9-én kiderült. 10-én nagypénteken egész délután 5 óráig nagyon borús volt, 5 óra után kiderült.

Nagyszombaton a feltámadást megtartottuk és megint esett mire kijöttünk.

Április 16-án este és 17-én reggel megint esik és erős szél van.

Április 18-án szeles az idő és félős, hogy nem lesz-e fagy. 19 vasárnap igen hideg szél fúj és sajnos reggelre volt is egy kis talajmenti fagy. 20, 21, 22-én szintén szeles az idő, de kissé felmelegedett.

23-án délben kaptunk egy 9 mm-es záport és utána ismét erős szél van.

26-án Kotzó Árpád pilisszentiváni plébános megérkezett, mint a püspöki kiküldött. 27-én a sárosdi vásár nagyon zavarólag hatott az előkészítésben.

Az 1936. április 28-án tartott bérmálás és kánoni vizsgálat emlékére főpásztori elismerésemmel a példás rendért és pontosságért templomban, irodában, iskolában.

Shvoy Lajos

megyéspüspök

28-án a bérmálás napján gyönyörű idő volt. Az udvarom teljes orgona díszben, teljes virágzásban volt.

Grófék nem csináltak díszkaput, így magam csináltam a kapu bejáraton.

Fogadtatás, bérmálás, minden a legnagyobb rendben folyt le. Püspök úr ebéden nem maradt, mert gróféktól várta az ebédet, de azok nem adtak. Még becsületes reggelit sem kapott a Püspök úr sem. Az én vendégeim jól érezték magukat és este 7-kor keltek útra. Hála Isten ez is megvolt. Kifakadva velem együtt egész háznépem, édes jó szüleim is.

Május 1-2-án 10 mm jó esők, szép tavasz van. 7-én, 17-én ismát esők, 20-án záporeső, 21-én hűvös szeles idő. 25-én ismét eső.

28-án az adonyi esperes kerület katolikus tanító gyűlése. Kéri Ferenc prépost megrongált egészsége miatt búcsúzik a tanfelügyelői állástól. Helyét Preiner István dunapentelei plébános tölti be. Nagy eső, sok helyen jég.

30-án déli 12 órakor eső jéggel. 31-én egész nap esik.

Június 1-én esik délután ½ 3-ig.

2-án nálam van a corona, mindenki megjött, még a grófom is eljött ebédre. Utána még egy hétig is emlegette az ebédet.

3-án Preiner tanfelügyelő itt maradt és végig jártuk az iskolákat. Mindenütt elkéstünk. 5-én esik. 6-án délután óriási eső – már sok. 7-én még mindig esik.

8-9-10-én az iskolákban megtartottam a vizsgát, mert iskolaépítések lesznek.

11-én első melegedés. 15-én már 40 fok meleg, 16, 17-én 42 fok meleg, 18, 19-én 40 fok meleg.

20-án 40 fokos meleg. Székesfehérváron katolikus leánynap, amelyen a mi pusztáink leányai is részt vettek.

28-án délelőtt kevés eső, este 6-tól vihar és eső.

29-én Nagylókon tábori mise, a levente gyakorlatok vége, záró ünnepély. Kevés eső. 30-án reggel jó eső.

Július 2-án este 8 órakor óriási vihar, eső, sok helyen jég. 3-4-én folyton esik, az idő hűvösre fordult.

5-én a templomunk búcsúja. Szép idő van. Makai Lajos perkátai újmisés a szónok, rengeteg nép van. Délután szegény prépost úr még húgával eljött és jól érezte magát, azt hiszem utolsó hantosi búcsúra jött. Szerette a házamat, legtöbbször itt fordult meg nálam.

Az idei évben kijutott: bérmálás, corona, búcsú.

11-én ismét esik.

12-én vasárnap nagy mise után ½ 12 és ¾ 12 között mogyoró nagyságú jég, amely 10 percig tartott, elverte 12 hold kukorica és 6 hold zab termésemet 100 %-ig. Szerencsére biztosítva volt.

14-én kevés eső, 23-án ismét erős eső.

28-án 40 fok meleg, 29-én szintén, este lehülés, megkezdtük a gépezést. 30-án el is végeztünk. Nagyon rossz termés. A búzát a kukac tönkretette, mindenütt. Éjjel jó eső jött. 31-én esik.

Augusztus 1-én még mindig tart az esőzés.

3-án a világosi temetőben megkezdték a Ritter kápolna elbontását, amelyből püspöki engedéllyel oltárfülkés iskola készül Világospusztán. Az oltárt, amely 104 éves bevitettem az iskolába, hogy az útszéli csavargók ezt is széjjel ne szedjék, mint a kriptákat.

12-én és 15-én jó esők, de kevés. Már érezzük az eső hiányt, pedig júliusban sok volt. Úgy múlik az egész augusztus, száraz, szeles, hűvös, alig tudunk szántani.

Szeptember hó eleje szép nyárias. 8-án Nagylókon felszenteltem a megnagyobbított szép új iskolát, amelyet Méltóságos gróf Hunyady Ferenc úr és Méltóságos Adamecz Elek inspector úr stílusosan oltárfülkés iskolává alakíttattak kérésemre és így 350 léleknek legalább havonta 2-szer van van szentmiséje. Az Egyházmegyei Hatóság állandó oltáriszentség tartását engedélyezte 2049/1936. számú rendeletével. A hívek zsúfolásig megtöltötték a templommá alakított iskolát és nagyon sok gyónó és áldozó volt.

Szeptember 26-án vetettük az első búzát műtrágyával bent a kertben a kántori földbe műtrágyával, de délután olyan eső jött, hogy a megmaradt nagyobb részt csak egy hét múlva lehetett elvetni.

Október nagyon esős. 7-én egész ítélet idő van. Meghalt Magyarország miniszterelnöke Gömbös Gyula, aki programjából semmit meg nem valósított. 10-én volt nagy pompával a temetése.

13-án Pusztaszabolcson volt az őszi coronánk, amelynek éjjelén Kéri Ferenc prépost esperes meghalt. 16-án Shvoy Lajos megyéspüspök úr temette. A jó Isten adjon örök nyugodalmat neki. Beszállították Székesfehérvárra a sóstói temetőbe.

20-án ültettem egy diófát az udvaron az orgona köröndbe. Itt jegyzem meg, hogy a kertet mikor ide jöttem rettenetes állapotban találtam, tele gazzal, egy két rossz fával, azok is összevissza voltak ültetve. Nagyon sokat dolgoztunk, a fiatalabb útszéli fákat mind én ültettem 1933. tavaszán. A kert tele van trágyával, málnát, ribezlit mind magam ültettem. Majd valaki hálás lesz érte. Az egész október nagyon esős, a földek mind tele vannak vízzel. 23-án kint elvetettünk 10 hold búzát szintén műtrágyával. Vetőmagot a kislóki uradalomtól vettem jövő évi lefizetéssel á=14 pengővel, mert oly rossz termés volt, hogy vetőmagra nem jutott.

Megérkezett október 24-én Kotzó Árpád pilisszentiváni plébános jó barátom, akivel átmentünk Nagylókra az egész puszta népét meggyóntatni, mert másnap 25-én van az oltárfülke ünnepélyes fölszentelése, amelyet maga a megyés püspök úr végez. Nagy ünnepe Lóknak. Az egész környék népe megjelent erre és azt hiszem soha elfelejteni nem fogják. Nem maradt ott szem szárazon.

„A nagylóki oltárfülke felszentelésének műsora

Shvoy Lajos megyéspüspök úr vonaton érkezik a szentágotai vasútállomásra, onnét kocsin Adamecz Elek gazdasági főtanácsos úr kíséretében ½ 9 órakor érkeznek Nagylókba az iskola elé, ahol

  1. Thullner János intéző beszéddel fogadja a Főpásztort.
  2. Díszfelvonulások. Tűzoltók. Leventék. Kiskatonák.
  3. Iskolások üdvözlik a Püspök urat.
  4. Jó Atyánkért. Énekli az énekkar.
  5. Gyóntatás. Püspök úr, Bergendy János irodaigazgató, Kotzó Árpád pilisszentiváni plébános segítőm gyóntatnak, mert én még otthon misézem.
  6. 10 órakor szentmise. Püspök úr mondja. Mise előtt megszenteli az oltárfülkét. Én mondom a mindenszentek Litániát. Evangéliumkor gyönyörű beszédet mond a Püspök úr. Szent mise alatt 250 áldozó volt, nagyon szép szám, Püspök úr is nagyon meg volt elégedve.
  7. Püspök úr reggelizik a tanítói lakásban. Ezalatt az iskolában nagy készülődés a színdarabhoz, amelyet Csaja Ivánka igazgató tanítónő rendezett fényes sikerrel.
  8. Az első iskolanap. Altay Margittól. Iskolások.
  9. A puszta hálája. Iskolások és nagyobbak.
  10. Tamaska Ferenc Főjegyző hitvalló beszéde.
  11. Plébános záró szavai.
  12. Ebéd 1 órakor. 3 órakor Püspök úr, Hunyady Ferenc gróf úr és felesége társaságában Bergendy irodaigazgató autón elmennek Fehérvárra.
  13. Litánia, körmenettel kivonulás a temetőbe, ahol az új keresztet Preiner István dunapentelei plébános esperes szenteli fel szép beszéd kíséretében. Utána példás rendben vissza az iskolába

Horváth Dezső”

„Shvoy Lajos megyéspüspök Nagylókon

Kedves ünnepe volt vasárnap Nagylók pusztának. Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel az iskolához épített oltárfülkét. A szentmisén és a szertartás alatt sok szem könnyel telt meg, hisz elérte a puszta népe régi, hőn óhajtott vágyát.

A szentmise után –melyen közel 300 hívő járult a szentáldozáshoz– a derék igazgatónő, Csaja Ivanica tanítványai több kisebb jelenetben kedves, közvetlen, meleg szavakban köszönték meg a puszta lakossága nevében gróf Hunyady Ferencnek és nejének a nagy áldozatkészséget, mellyel az idei nagy elemi csapások mellett is lehetővé tették, hogy pusztájuk népének régi óhaja teljesüljön. Megköszönték a jóságos jószágfelügyelőnek, Adamecz Eleknek közbenjárását, Horváth Dezső plébánosnak, Thullner János intézőnek és Tamáska Ferenc községi főjegyzőnek fáradságot nem ismerő buzgalmát, mellyel az ügyet előbbre segítették.

A megyéspüspök az ünnepség végén megelégedésének és nagy örömének adott kifejezést, hogy a puszta népe teljes számban vett részt ezen a lélekemelő ünnepségen, további buzgóságra és áldozatos lélektől áthatott életre hívta fel őket.”

Október 29-én meghalt Győry Teréz grófnő Perkátán, a szegények jótevője, temetése november 2-án, óriási népsokaság az ország minden részéből. Birtokát dr. gróf Hunyady Imre örökölte.

November még erősebb volt, mint október, alig bírtuk a répát és kukoricát betakarítani, kinti földeken olyan vízállás volt, hogy a kukorica egy részét le sem lehetet szedni. E miatt elkéstünk mindennel és lehet, hogy tavaszi alá majd csak tavasszal lehet szántani, mert lefagyunk.

Püspök úr engedélyével Luczenbacher Rita megalakította a „leánykört”, amelynek címét ’Sennyey grófné kifogásolta.

22-én reggelre volt az első 3 fok fagy, amely folyton erősödött.

Az egész hónap száraz fagyos és ködös.

30-án a gróf úr feljelentésére bementem Fehérvárra. A jelentés tárgya, hogy november 1. vasárnapján a grófné és 2 fia jött áldozni, és én Nagylókon voltam. Igazoltam, hogy téves a beállítás, mert november 1. vasárnapja Mindenszentek volt. Itthon voltam és 8 órakor többen áldoztak is. Kis tévedés, mert jó dolgukban azt sem tudják milyen nap van.

A 2. pont, hogy egyik napon a grófné és két fia akartak szent misét hallgatni és áldozni, de nem lehetett, mert a plébános elment vásárra, itt betegnek se lehet lenni. Az éjjel, mint sokszor máskor a gyomrommal volt bajom. ¾ 7 volt megnézettem a sekrestyéssel nincs-e a templomba valaki, nem volt. Bevettem a gyógyszeremet, elmentem ki, hogy kocsira üljek, jött a grófné és 2 fia megáldoztattam őket. Végre hétköznap van. 4 év alatt egyszer, az is betegség miatt történt, hogy nem miséztem. Kilesték valósággal és jelentették.

3., hogy november 22-én vasárnap az oltártól felszóltam a kántornak, hogy vigyázzon és a respondeálással ne csináljon cirkuszt, mert nem az első eset, hogy nem úgy válaszolt, amint kellett. De Potyondy család, hát neki szabad, ha máshol ilyen kántor van, már rég kidobták volna, ezek marták ki az elődömet és biztosan engem is, de nem baj. A jó Isten se nem siet, se nem felejt. Legalább nem látom őket, mert itt másból nem áll az élet, mint pletykából, azok kedvesek gróféknak, de én mint pap erre kapható nem voltam, nem is fértem soha a bögyükbe. De híveim szerettek mindenfelé és volt is munkámnak hála Isten eredménye.

December 7-én reggelre nagy hó esett, lehet szánkózni, de 9-én vége mindennek.

Az egész decemberben 7 fok hideg a legnagyobb, fekete karácsony van. A pusztákon a hívek szépen elvégezték a szent gyónást és áldozást. Nagylóknak és Kislóknak papot kértem az ünnepekre, kaptunk is. Burján Imre Szent Imre konviktus prefektusa Székesfehérvárról. Nagylókon megvolt az első éjféli szentmise és mind a három ünnep alatt szentmiséjük volt. Boldogok voltak.

Nagylók és Kislók minden áldozatot megérdemel, én meg is tettem nekik mindent és sok lelki örömet szereztek, sok jó napot töltöttem velük. Igazán csak ott érezheti jól magát az ember, meg Keményéknél Világosban. De itthon még azt is lesik, hogy mit eszik az ember. Legjobb távol mindenkitől, én kipróbáltam.

Lélek katolikus: 2.096. Lelki statisztika:

1932-ben gyónt, triduum volt 3.269, áldozott 3.828.

1933-ban gyónt, triduum volt 2.763, áldozott 3.470.

1934-ben gyónt, triduum volt 2.909, áldozott 4.349.

1935-ben gyónt, Nagylók, Kislók triduum 3.236, áldozott 4.876.

1936-ban gyónt, Nagylók, Kislók triduum 3.351, áldozott 5.465.

Még Kislókban van vissza az oltárfülke, de már az is elő van készítve, akkor jöhet egy káplán is, hogy a puszták rendesebb leki gondozást kaphassanak.

Ami tőlem telett mindent megtettem.

Omnia ad maiorem Dei gloriam

Horváth Dezső

adminisztrátor

[Horváth Dezső plébános (1932-1937) bejegyzésének vége]

[Erdődy Lajos ideiglenes adminisztrátor (1937) bejegyzései:]

1937. év

Isten kegyelméből püspöki intézkedésre 1937. február 2-án foglaltam el a római katolikus plébánia ideiglenes vezetését azzal a szándékkal, hogy míg pályázat útján plébános nem jön Nagyhantosra addig ideiglenesen vezetem a nagyhantosi plébánia lelkipásztorkodását. Helyemet Bicskén Horváth Dezső volt ideiglenes adminisztrátor foglalta el. Ez a hirtelen váltás nagy anyagi összeroppanást jelentett volna egy hitoktató részére, akinek fix fizetése volt s előre kalkulált törlesztés alapján tudta rendezni reális alapú és ésszerű adósságát. Viszont másrészről a volt plébános 4 esztendei beúntonális és földmunkálás után a saját maga részére üzemképessé tette a plébánia gazdálkodását. A gazdasághoz előnyére volt édesapja, ki szakszerűen tudta vezetni a gazdálkodást és állattenyésztést. 6 lóval 14 tehénnel sok disznóval és malaccal, csirke, kacsa rendelkeztek s nagy roppanást jelentett volna ha a gazdálkodást hirtelen kellett volna leépíteni. Ezért megegyeztünk vele a kegyúr és megyés püspök beleegyezésével, hogy javadalom cserében élünk, ők tovább gazdálkodnak szeptember 1-ig, s akkor én más beosztást kapok. Így emberséges volt a jól berendezett gazdálkodás leépítése, s mikor Horváth Dezső a gazdasági évet befejezte kb. 15.000 pengő készpénzzel távozott Hantosról. Megfelelő cselédje volt a rokonságból, aki szorgalmas munkával és befektetésével nagyszerű eredményeket hozott ki. Ez a plébánia csakis oly egyének részére való, akik saját maguk tudják megmunkálni a földet. Felesbe és bérbeadni alig lehet. Aki gazdálkodik és szorgalmasan gazdálkodik az tej és tojás haszonból és a kert hasznából fenn tudja tartani a háztartást és pénzel is, de bérbe adni és ebből élni lehetetlen. Ezen évben egy q búza ára 19-20 pengő 1 q kukorica 6-6,50 pengő.

A gróf ’Sennyey Ferenc kegyúr nem tudta kivenni a földet, még 1 q-ért sem, mert szegény ember. Ha 1 q-ért ki lehetne adni úgy 40 q búzából kellene élnie a papnak, ruházkodni, személyzetet tartani és kulturális célokra költeni. Havonta kb. 120-122 pengő esik a párbérből. A stóla nagyon alacsony s alig éri el évente a stóla bevétel a 100 pengőt.

Az ezidei tél és tavasz túl erős volt. Csak áprilisban lehetett jóformán vetni, de bőséges kukorica és burgonya termés volt. 1 holdon 22-25 q kukorica termett. Nevezetes esemény volt, hogy az osztrák kancellár májusban Budapesten járt és májusban pedig az olasz király Victor Emmanuel. Pompával és nagy katonai parádéval lettek fogadva s élvezték a magyar haza szeretetét és kiváló vendégségét. Ha egy volt ellenségünk királyát ilyen parádéval fogadták, annál inkább kellene itthon látni Ottó őfelségét, az örökös magyar királyt, akinek apja szerette a magyarokat s nekik száműzetés a sorsuk.

A XXXIV. Eucharisztikus[111] szentév Magyarországon lesz 1938. májusában. A XI. Pius pápa reánk gondolt szegény magyarokra. A szláv Oroszországban a rémes és istentelen bolsevizmus, Spanyolországban a keresztény gondolkozású Franco tábornok küzd nagy megfeszítéssel a vörös spanyol hadsereggel. Németországban Hitler istentelenkedik a nemzeti szociálizmussal, mely az egyházat gyalázza s minden jogától megfosztja. A Krisztushoz való hitet és hűséget akarja akarja a pápa ezért tette központba Magyarországot, hogy az Eucharisztiákon élő Krisztus királytól kérjünk olyan békét, amelyet a világ nem adhat. Megyés püspökünk Húsvéttól augusztus 18-ig (1937. évben) Amerikában járt s hívta őket haza a 900 éves Szent István jubileum alkalmából az Eucharisztikus ünnepekre. Szépen és eredményesen dolgozott. Ünnepelte az egész egyházmegye papsága, és minden egyházközség küldöttségileg köszöntötte Fehérváron, amikor 1937. augusztus 18-án hazaérkezett. Diadalmas és szép volt a fogadtatás.

Május 18-án Pünkösdhétfőn a leánykör zászlószentelése volt. A zászlóanya gróf ’Sennyey Ferencné. A zászlót dr. Potyondy Imre méltóságos úr prelátus kanonok, szemináriumi és irodaigazgató, püspöki helynök szentelte fel nagy parádéval. Az ünnepi beszédet Preiner István adonyi kerületi esperes, Dunapentele plébánosa mondotta. Az ünnepi misét dr. Potyondy prelátus úr. A kastélyból körmenetileg hoztuk le a szép fehér zászlót harangzúgás között. Szívgárdisták, leventék, leánykör tagjai, Oltáregylet, Rózsafűzér Társulat mind kivonultak. A zászló a nagyhantosi római katolikus egyházközség leánykörének tulajdona. Ide tartozik Nagylók 6 leány, Kislók 26 leány s kb. 46 hantosi leány és újabban 6 világos leány Kishantosról. Itt volt az ünnepségen a sárosdi leánykör és a pentelei leánykörök is. Mise után díszgyűlés volt és ünnepies számok. Az összes uradalmak itt voltak. Díszebéd is volt. A leánykörök és leventék birkapörköltet kaptak. Ugyanezen alkalommal leánykör avatás, szívgárda avatás s a leventéknek s a leányifjúságnak is keresztségi és bérmálási fogadalom megújítása volt. Előzőleg gyónás, még késő este is gyóntak s közös szent áldozás. Itt volt Rita néni is a leánykör országos szervezője: Luczenbacher Rita is.

Fehérvári leány napon a nagyhantosi leánykör kitett magáért. Népies magyaros táncokat mutattak be. A leányköri zászló képét, a Jó tanács anyját a grófnő festette s 10 pengővel hozzájárult a zászló előállításához, a többit a hívek adták össze.

Húsvétkor eső volt. A feltámadás szertartása csak a templomban volt. Elvégezték majdnem minden a húsvéti szent gyónást. Lókokon is szép a hitélet. Kislók oltárfülkés kápolnát kap, Nagylók gyóntatószéket vett, díszes keresztet az iskolafalra s hősök emléktábláját, Világos bársonyfüggönyt kap az iskolakápolnára. Világoson kissé nehezen megy a hitbuzgalmi élet. Most vette át 2 éve Semsey Lászlóné grófné kegyelmes asszony a zsidó bérlőktől vissza. Református az intéző, ő ígéri a támogatást, hogy küldi a népet a templomba. Hétköznap este, vasárnap délután is kiszálltam már, de nehéz ott a nyájat összeterelni. A fehérvári ferences rendi barát sem kapja a tőlük ezt az 1 mázsa búzát, amit a zsidó bérlő is megadott.

Nagylókon minden második héten szerdán miséztem. Szép az eucharisztikus élet. Csaja Ivanica tanítónő, Tamaska Ferenc főjegyző, Thullner János intéző igen buzgólkodnak. Ha az öreg inspector Adamecz méltóságos úr meghal, minden jó dolog támogatója, mi lesz akkor. Nagylókon Hunyady Ferencné grófnő minden leányköri tagot megajándékozott leányköri ruhával. Minden újszülött babakelengyét kap. Áldassék Nagylók emléke, ahol az iskolakápolnában állandó oltáriszentség van. Az Eucharisztikus szentév emlékére december 8-ára szeplőtelen fogantatás napjára örök időkre szentségimádási napot kaptak. Ezidén volt a legelső nagylóki búcsú. Szent Márton a védőszentje utána való vasárnap tartottuk július havában. Példásan és nagy számban járultak a szentségekhez. Szentséges mise és prédikáció volt 10 órakor. Délután litánia. Bazár és tánc.

Hantoson a hitélet szép. Nagyban segítségemre volt Nikovits József kántortanító és felesége mindenben s Kincses harangozóék. Kb. 720 eucharisztikus jelvényt adtak el a plébánia területén. Kiszálltam toborozni a filiákhoz is. 160 jelentkező akadt az eucharisztikus kongresszusra. Az uradalmi tisztek (a nagyhantosi kivételével) mindenütt s itt különösen Nikovitsék és Kincsesék segítettek a toborzás munkájában. A nép nagyon jó és buzgó csak a kegyúr ’Sennyey Ferenc gróf úr nagyon fukar, önző és zsugori, keveset áldoznak egyházi célra. Itt minden pusztul és pusztul. A temető vadas kert. Ha ő a kegyúr és sajátjának tartja a temetőt mért nem gondozza. A szénáját és fáját elviszi, de nincs kerítése a temetőnek, nincs ajtaja, nincs körülárkolva, nincs hullaháza s mily siralmas az a 40 esztendős berozsdásodott fakereszt, mintha panaszkodóan mondaná ebben a bozótos, tüskés, gondozatlan útu elhagyott temetőben vagy vadas kertben: „Én Istenem, Én Istenem mért hagytál el engem.” Ha az egyházközségre lenne táblázva az bizonyára gondját viselné. A nagylóki uradalom ez idén is adta a nagylóki temetőből az egy szekér szénát a javadalmat élvező Horváth Dezsőnek.

Hercegfalván templomszentelés volt. A püspököt a hantosi keresztnél fogadták, akik itthon maradtak. 400-an voltunk a plébánia területéről körmenetileg. 2 kereszt, 6 zászló, pap s az iskolások is gyalog tették meg pappal együtt az utat.

Hercegfalvára érkeztünkor este 6 óra. (Október 10-én volt) gyertyás körmenettel jöttünk a zsúfolt templomba, ahol oltárszentséggel áldás volt. A hercegfalvi templomot assistantiával Shvoy Lajos püspök szentelte fel sok zirci pap és világi pap segédletével. A zirci apát[112] Weiner Adolf építtette, Hagyó Kovács cisztercita gazdasági főtanácsos eredménye és plébános Orsovay buzgólkodására. Az uradalmi cselédség is résztvett Előszállás és Hercegfalváról a díszebéden, s őket is köszöntötte az apát, mind a rendjüknek munkatársait.

A hitélet szép. Az eucharisztikus szentév bontogatja Isten kegyelméből eredményeit, ezt a népet lehet szeretni, mert hajlik a jó szóra. Hátha új iskolája lenne Nagyhantosnak és kultúrháza? Össze lehetne terelni a nyájat, de erről a gróf úr hallani sem akar. Ő szegény ember, de most vett egy másik autót. Az új iskolában, ahová 79 elemi iskolás jár egy rossz felszerelésű tanterembe egy tanító vezetése alatt a fehérvári királyi tanfelügyelő az egyházmegyei hatósággal egyetértve ajánlatot tett, sőt sürgette a grófot, hogy létesüljön új iskola, az állam 80 %-kal hozzájárulna, egy új tanerőt is fizetne 80 %-ban, s mi maradna 20 %-ból a Sennyey grófra, aki a hantosi temetőt is magáénak mondja, vajon gondol-e arra, hogy ott a bozótban a csalit és tüske bokrok között pihenő áldozatos lelkipásztorok sírja fölött szól-e néki az elhagyatott Krisztus: gróf úr, gróf úr mért nem gondozod ezt a kertet, mért engeded, hogy a papok sírját befonja a tüske és folyondár, s mért engeded, hogy itt berozsdásodva szörnyülködjek az eucharisztikus szent évben, s gorombáskodol papommal, aki akarta, hogy szép legyen és kedves legyen az örök béke otthona, ahová te is meg fogsz térni Feri gróf és feleséged? A sok téglából, amiből az épületek bomladoztak össze mily szép kultúrházat, iskolát lehetne létesíteni, meg a temető fájából kerítést az iskolának, mert ennek az iskolának udvara sincsen. Jobb lenne, ha a kegyúr ezekkel törődne nem pedig azzal, hogy állandóan a harangozókat és ministráló gyerekeket macerálja. Törődjön az ő dolgával, a lelkipásztor pedig szívesen megteszi és elintézi a papi dolgot, ő pedig seperjen a maga ajtaja előtt. Legyen buzgó az Isten ügyeiért nemcsak lélekben és külsőleg, hanem cselekedetben, ajándékozáskor is mutassa meg, hogy úr, hogy kegyes adományokat ad Isten ügyeiért, mert annyit jelent az a szó, hogy kegyúr. Okulására írtam ezt paptestvéreimnek s tanulják meg nem jó nagy urakkal egy tálból cseresznyézni.

Istennek legyen hála és dicsőség. Sok öröme legyen munkájában és híveiben az új lelkipásztornak, akinek híveit 9 hónapon át, 1937. február 2-től november 1-ig szeretettel és áldozatos lélekkel gondoztam.

Kelt: Nagyhantos, 1937. október 30.

Erdődy Lajos

ideiglenes adminisztrátor

[Erdődy Lajos ideiglenes adminisztrátor (1937) bejegyzésének vége]

[Nyitrai József plébános (1937-1942) bejegyzései:]

1937. november 4-én vettem át a plébánia vezetését. Alig hogy megérkeztem kezd esni az eső. Ma vetett el a nagyhantosi uradalom a plébánia földből 8 holdat búzával. A rossz idő miatt abba kellett hagyni a vetést. A többi még szántatlan. Majd csak kapok segítséget az uradalmakból.

November 9-én Perkátán kerületi papi gyűlés volt, az eucharisztikus szent év szellemében.

Mindjobban kibontakozik az a lázas készülődés, amellyel az 1938. évben Budapesten tartandó Eucharisztikus világkongresszust előkészítik.

December 1-8-ig Misszió volt a plébánia területén. Tartotta Pater Markó Dénes székesfehérvári Szent Ferenc rendi Atya. Jól sikerült. Misszió költségeit Gróf ’Sennyey Ferenc kegyúr vállalta.

Püspök Urunk 2656/1937. számú engedélyével a szent év emlékére a nagylóki oltárfülkében ezután minden év december 8-án szentségimádási napot engedélyezett. Az első szentségimádási nap ez év december 8-án volt, melyet a missziós Atya tartott meg.

December 8-án szentmise után az iskola falába hősök tábláját helyeztek el.

December 14-én tartotta a kerületi Egyháztanács és Eucharisztikus bizottság gyűlését Szabolcson. Papság és világiak át voltak hatva az Eucharisztikus Világkongresszus jelentőségétől. Farkas Elemér országgyűlési képviselő beszélt az Eucharisztiáról, mint a szánalom caritatisról. Mélységesen megható volt világi ember szájából hallani ily hitvalló beszédet.

December 31-én, Szilveszter napján ünnepélyesen hirdettük meg a Szent István jubileumi esztendőt. Ezen alkalommal felolvastuk a Magyar Püspöki Kar közös pásztorlevelét és elimádkoztuk ez alkalomra elrendelt imádságot.

1938. év

Az előző évben megkezdett toborzás az Eucharisztikus Kongresszusra tovább folyik. Március 13-án Adonyban esperes kerületi Eucharisztikus nap volt. Nagyhantosi plébániáról 60 személy vett részt. Az uradalmak kocsit adtak a résztvevőknek ezen alkalommal.

Április 18-án a sárbogárdi Legénynapon vettünk részt. 40 legény és 40 leány. Rossz esős időnk volt. Az ünnepséget úgy rendezték, hogy a program kint folyik le szabadban. A rossz idő miatt beszorultunk az iskolába. Óriási tömeg, kicsi hely. Püspök Atya is ott volt. Fiatalságunk jól érezte magát. Délután műsoros bemutatók voltak, amelyen a nagyhantosi legények és leányok is szerepeltek tánccal. Szép volt.

Nincs nap, hogy a Kongresszusi irodától ne jönne valami rendelkezés. Kongresszusi jelvény igénylés, ülőhely jegyek igénylése, a kongresszusi vonat jegyei árának beküldése.

Már Székesfehérvár is készíti elő a június 1-i ünnepségeket, melynek színhelye Székesfehérvár lesz. Ez alkalommal az „Arany vonat” eljön Székesfehérvárra elhozza legdrágább nemzeti ereklyénket a Szent Jobbot. Kb. 120-an veszünk részt. Ennyien jelentkeztek a toborzólapokon.

Május hónapja! Közelednek a nagy napok. A vasúti jegyekről kimutatást kell készíteni és megrendelni. Megjöttek az ellátásos füzetek, melynek ellenében a Kongresszus alatt lakást és élelmet lehet kapni olcsó áron.

Megyünk a Kongresszusra két csoportban. Az első csoport 25-én reggel a második csoport 28-án reggel. A Kongresszusi vonattal 109 személy vett részt az ünnepségeken, de sokan voltak akik privátian mentek fel Pestre.

Hazaérkeztünk! Gyönyörű napok voltak. A dunai körmenet tündéri szép látvány volt. A Lipótvárosi Bazilikában volt a papi gyűlés. Pacelli Jenő bíboros államtitkár beszélt, a Pápa követe. Egész közelről láttam. Azt hiszem ennyi bíborost, püspököt nem látok többet életemben. A rendezés nagyszerű volt.

Június 1-én Székesfehérváron voltunk. Szép, felejthetetlen ünnepség volt ez is. Festőien szép volt a Szent Jobb körmenete. Délután Prohászka Ottokár püspök urat ideiglenes sírjából átszállították az Ő emlékére épült Prohászka templomba végleges nyughelyére.

Június hó 14-én Szolgaegyházán tartottuk a tavaszi papi gyűlést.

Augusztus 28-án Dunapentelén részt vettünk az esperes kerületi Legénynapon. Kb. 80 személy volt legény, leány vegyesen. Részt vettek a délutáni műsoros bemutatón tánc számmal. Jól sikerült nap volt.

A Kongresszus emlékét több dologgal örökítettük meg. Még ideiglenes elődöm az én kedves Erdődy Lajos testvérem gyűjtötte össze a hívektől a Kongresszusi kehely árát, melyet a Kongresszus alkalmával az áldoztatásnál használtak. Kongresszus után el is küldötték. Ez a kehely kongresszusi jelvénnyel van ellátva. Van hozzá paténa és fedő is, liboriumnak használjuk. A Kegyúr március hónapban díszes vaskaput állítatott a templom ajtóba, mely lehetővé teszi a templom egész napos nyitvatartását.

A jó telepi hívek gyűjtést rendeztek a telepen felállítandó kőkereszt javára. Ezzel örökítik meg az Eucharisztikus Kongresszus és a Szent István jubileumi év emlékét. A kislóki iskola megnagyobbítási munkálatatit már végzik. A nagylóki iskola oltárfülkéjének mintájára készül itt is az oltárfülke.

Szeptember 18-án Bergendy János püspöki irodaigazgató úr áldotta meg az új kislóki iskolát és oltárfülkét. Az ünnepségen részt vett gróf Zichy György úr is, aki az iskolát és oltárfülkét építette. Felemelő, szép ünnepség volt.

Szeptember 25-én szentelte fel Pater Rónai György ferencrendi Atya az új, szép telepi kőkeresztet. 9 órakor szentmise volt a templomban, szt.mise után körmenetileg mentünk a kereszt megáldására. A főtisztelendő Atya gyönyörű beszédben fejtette ki a kereszt jelentőségét.

Szeptember és október hónapok történelmi jelentőségűek voltak hazánk életében. Az elszakított Felvidék egy részét visszacsatolták az anyaországhoz.

Október 1-el Nikovits József tanítónkat és kántorunkat Székesfehérvárra választották meg tanítónak. Nagy veszteség. Mélyen vallásos család volt. Sokat dolgoztak a népért. Utódja Schmidt Zoltán kántortanító Kaposszegcsőről. Nem jó választást csináltunk. Nem idevaló ember.

Kegyelmekben gazdag év volt az elmúlt 1938-as év. Ezért mondunk most az év utolsó napján, Szilveszter napján a jóságos Istennek szívből köszönetet.

1939. év

Isten tartsa meg számunkra azt a sok indítást és kegyelmet, melyet az elmúlt 1938. évben kaptunk.

Mélységes gyász érte Anyaszentegyházunkat. Jóságos Atyánk XI. Pius pápa meghalt. Megölte a sok aggódás Egyházunkért. Folyik Krisztus Egyházának üldözése mindenfelé. Nem csak a vörös Oroszországban, de a barna Németországban is. Február 10-én halt meg XI. Pius pápa. Püspök Atyánk külön körlevélben emlékezik meg fenséges Atyánkról.

Összeültek a bíborosok a pápa választásra. Ki lesz az Egyház új feje? Ki tudná azt megmondani. A Szent Lélek Isten majd gondoskodik alkalmas egyházfőről. Emlegetik Paccelli Jenő bíborost is, aki a szent évben itt járt nálunk, mint pápai Követ.

Március 4. „Habemus Papam”[113]. Az új pápa Pacelli Jenő bíboros lett. Március 12-én lesz a koronázása. XII. Pius pápa néven fog uralkodni. Püspök Atyánk körlevélben közli az örömhírt.

Megint hívják be a katonákat! Nagyhantosról is sokan bevonultak. Azt mondják visszakapjuk ruténföldet.

Megindultak csapataink ruténföld megszállására. Nehéz az előnyomulás. Oroszokból álló bandák végzik az ellenállást. Végre megtisztították Kárpátalját. Megvan a közös Magyar-Lengyel határ!

Március 1-vel Világospuszta csere által új tanítónőt kapott. Németh Istvánné szül. Nagy Jolán. Alkalmas, jó tanítónő benyomását kelti. Nagyon szereti növendékeit!

Június 21-én volt Baracson a „tavaszi” esperes kerületi papi gyűlés.

Október 26-án Szabolcson tartottuk a kerületi Egyháztanács gyűlést és beszámolót.

Az idén szeptember hónapban tervezett esperes kerületi Legénynap a zavaros időkre való tekintettel elmarad. Gyűléseket a Hatóságok nem engedélyeznek.

Az ősz borzalmas katasztrófát zúdított Európára. Lengyelországot három hét alatt eltörölték a Német és Orosz hadsereg. Franciák és angolok szintén megtámadták Németországot. Mi még semlegesek vagyunk, de mégis érezzük a háborút. Az orosz Szovjet Finnországra vetette szemét. Már áll ott is a háború. Mi lesz még ennek a vége azt csak a jóságos isten tudja?

December 6. Szent Miklós püspök napja. Ezen a napon kapták meg a Nagyhantosról bevonultak az emlékérmet, akik részt vettek a felvidék visszafoglalásánál.

December 8. Egésznapos szentségimádás Nagylókon. Szép számmal végezték el szent gyónásokat és szent áldozásokat a nagylóki hívek. Előző három nap este szentbeszéd és litánia volt.

December 16. Az adventi szentbeszédek tárgya az Actio Catholica által kiadott program szerint a világi apostolkodásra való buzdítás volt.

December 31. A világi apostolkodás jegyében fejeztük be az 1939. évet és kértük a jóságos Istent, hogy adjon Egyházunknak sok bátor katolikus embert, akikre a mai nehéz időkben különösen nagy szükség van.

1940. év

Január 1. A múlt nehéz esztendő után a jobb idők reményével mentünk át az új esztendőbe. Az új esztendővel beköszöntött a nagy hideg is. Oly nagy hideg és hó van hogy a legöregebb emberek sem emlékeznek ilyen télre. A nagy hó miatt napokig ki sem lehet mozdulni a pusztáról. Püspök Atya meglátogatta Kislók pusztát január 14-én. Felemelő, szép ünnepség volt. Nagyon sok férfi gyónt, áldozott. Rendkívül hideg idő volt.

Február 8. Február első napjaiban volt egy gyűlésünk Székesfehérvárott. Én is bementem, de csak másnap tudtam visszajönni a nagy hófúvás és vihar miatt. A vonatok nem közlekedtek. Február 11-én Püspök Atya meglátogatta Világospusztát. Nagyon jó hatással volt erre a lelkileg szegény pusztára. A férfiak teljes számmal meggyóntak.

Március 20. Majláth János sárosdi plébános triduumot tartott. Ugyanakkor én Sárosdon tartottam. Oly nagy víz áradások vannak, hogy az országút kb. 400 méteren víz alatt van. Wéber Imre házát egy méter magasságig elöntötte a víz. Alig tudtak a házból kijönni, mikor a víz hirtelen elöntötte őket.

Május 28. Kerületi egyháztanács gyűlés Pusztaszabolcson. E hónap 6-án volt Székesfehérvárott a központi papi gyűlés. Kimagasló pontja volt Pater Kertenzi Jenő Societas Iesu beszéde a Kalot[114] mozgalomról. Május 16-án volt Iváncsán a tanító-gyűlés.

Június 23. Leánynap Székesfehérvárott. 25 nagyhantosi leány vett részt. Június 19-én volt Iváncsán a kerületi papi gyűlés.

Szeptember 26. Központi papi gyűlés Székesfehérváron. E hónapban volt Pusztaszabolcson az esperes kerületi tanács gyűlés.

November 14. Nagyhantoson volt az őszi esperes kerületi papi gyűlés. Gerencsér János adonyi plébános kivételével itt volt az egész kerület.

November 17. Schmidt Zoltán tanító és Hingyi István pernyéspusztai (Bihar megye) tanító állást cseréltek. Így megszűnt az az áldatlan állapot, amely a tanító és az iskolafenntartó gróf között volt. Meggyőződésem, hogy Nagyhantos Hingyi István tanító úrban igazi, meggyőződéses katolikus tanítót kapott.

December 9. December 5-én 6-án és 7-én Triduumot tartottam Nagylók-pusztán a katolikus öntudat elmélyítésére. Ezen alkalommal kb. 190 járultak szentáldozáshoz. 8-án egész napos szentségimádást tartottunk, amikor a puszta apraja-nagyja a férfiak buzgó vezetésével egész nap tömegesen vettek részt a szentségimádáson.

December 21. December 16-20-ig a leányköristáknak Pécelen lelkigyakorlat volt, melyet Langhammer János székesfehérvári hittanár tartott. Nagyhantosról 5, Nagylókról 3, Kislókról 3 vett részt. Igazi mélyszántás volt számukra és a három nap egész életükben felejthetetlen lesz számukra.

December 31. Az adventi idő alatt az Actio Catholica által előírt beszédsorozatot a katolikus öntudat elmélyítésére az Egyházról egész plébánia területén megtartottam. Az évvégi hálaadás is ebben a szellemben történt és elmélkedésünk lelkiismeret vizsgálat volt, hogy mennyi bennünk a katolikus öntudat és a következő évre Isten kegyelmét kértük, hogy adja meg számunkra az igazi katolikus öntudatot.

1941. év

Február 1. Január hónapban megtartottuk az Actio Catholica által előírt világnézeti kurzust, amelynek megnyitásán Preiner István kerületi esperes úr is részt vett. A világnézeti előadásokat Majláth János sárosdi plébános úr tartotta. A kurzuson kb. 30-35 férfi vett részt.

Március 31. E hó utolsó vasárnapján tartottuk meg a nagyhantosi leányköristák katekizmus versenyét. A versenyt Majláth János sárosdi plébános esperes kerületi leánykörök lelki igazgatója és Maucha Ilona tanítónő, kerületi vezető vezette. A nagyhantosi leányköristák ezen vizsgával szorgalmas és lelkiismeretes munkáról tettek tanubizonyságot.

Május 23. Áldozócsütörtökön május 22-én tartottuk meg az első áldozást szép időben és a szülők nagy részvételével, akik közül sokan ezen a napon gyermekeikkel együtt szent gyónáshoz és szentáldozáshoz járultak. A szentáldozás után az iskolában a gyermekek a hívek adományaiból bőséges szeretet lakomán vettek részt.

Június 2. Pünkösd másnapján gyönyörű napsütéses időben tartották meg az esperes kerület legény és leány napját Perkátán. 35 leány és 16 legény vett részt. A nagyhantosi leányköristák a szentmise és közös áldozás utáni bemutatón népi táncokkal szerepeltek ügyesen.

Június 22. A tavaszi nagy vízáradás és talajvíz következtében gróf ’Sennyey Ferenc kegyúr arra kényszerült hogy az amúgyis és már régen nem embernek tanítói lakást fölemeltesse illetve újjá restauráltassa. A tanító lakás első részét teljesen lebontották és ugyanúgy ahogyan azelőtt állt a padozatot 56 cm-rel föltöltötték és a falakat ugyanannyival felemelték. Azt gondoltuk, hogy a kagyúr végre alapos munkát végeztet és a földig lebontott tanítói lakás helyébe egy modernebb és a mai kornak megfelelő egészséges tanítói lakást építtet, de mint mindig úgy most sem vált ez a reményünk valóra, hanem ehelyett nagy munkával a régitől nem sokkal különböző egészségtelen lakás építtetett amelyet nem csak a belső nedvesség tesz hideggé és rideggé, hanem a lakás belső beosztása és kivitelezése is.

Augusztus 12. Nagylókon mint minden évben úgy az idén is ünnepélyesen ültük meg az iskola szép oltárfülkéjének búcsúját. Fiatalok, idősek egyaránt már előző napon nagy számmal végezték el szentgyónásukat és másnap szentáldozásukat. Ezen a napon örvendő és jókedvű alkalmazottai között ott volt gróf Hunyady Ferenc és felesége Nagylók birtokosa, akiknek a fiatalság kedves műsorral kedveskedett.

Augusztus 16. Augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján tartottuk meg plébánia templomban az évi szentségimádást. A hívek a szent mise alatt tömegesen járultak a szentáldozáshoz és egész napon keresztül úgy férfiak, mint asszonyok nagy számmal végezték szentségimádáskat.

December 1. November hónapban az Egyházközség áldozatkészségéből a plébánia fürdőszobát kapott. Köszönet ezért azoknak a megértő és jólelkű intézőknek, akik a plébános előterjesztésének alkalmával megértéssel fogadták a kérést és szívesen hozzájárultak ahhoz, hogy azt a kívánságot, amit a kegyúrnak ha nem is kötelességből, de méltányosságból kellett volna teljesíteni azt ők szívesen teljesítették.

December 10. December 6-7-8-án lelkigyakorlat volt Nagylókon. A lelkigyakorlatot Müller Anna Mária Societas Cordis Iesu[115] tartotta. Beszédje nem csak a nőkre, de a férfiakra is nagy hatással volt. Az iskolát zsúfolásig megtöltötték és ebben az aránylag kis pusztán 2 nap alatt több mint 400-an járultak a szentáldozáshoz. Megható volt a pusztának Jézus Szívébe való felajánlása, amelyet a nép nevében Thullner János nagylóki főintéző végzett.

December 20. November havában megtartottuk az Actio Catholica által előírt beszédsorozatot, mely a szentmiséről szólt és ezzel megindítottuk a mozgalmat, hogy a hívek minél jobban szeressék, megértsék és látogassák a szentmisét. Ezen alkalommal plakátokkal és röpcédulákkal hívtuk fel a hívek figyelmét.

December 22. December 13-17-ig Pécelen a lányköristáknak lelkigyakorlatuk volt, amelyen a plébánia területéről 11 leány vett részt.

December 31. Az évvégi hálaadáson hálatelt szívvel mondtunk köszönetet a Mindenhatónak az elmúlt év kegyelmeiért és a háború vérzivatarában bizalommal kértük a jó Istent, hogy népünket továbbra is kímélje meg a háború borzalmaitól.

1942. év

Január 10. Jézus nevének ünnepén indítottuk el a Actio Catholica másik nagy mozgalmát, a káromkodás elleni harcot. A lakóházakra és vendéglőkre kifüggesztett plakátok hívták fel a hívek figyelmét a káromkodás elleni harcra. Ezen kívül oktató tartalmú röpcédulákat adtunk a hívek kezébe. Ezen mozgalom eredménye nemcsak plébániánkon, hanem országszerte szép eredménnyel mutatkozik.

Január 13. Január 9-11-ig a Manrézában az egyházmegye földmíves férfiainak lelkigyakorlata volt, amelyen tőlünk négyen vettek részt.

Január 20. Január 16-17-18-án tartotta Müller Anna Mária Societas Cordis Iesu a lelkigyakorlatot, amely a nagylókihoz hasonlóan szép eredményre vezetett.

Február 5. Február 1-2-3-án Pater Hámor fehérvári Szent Ferenc rendi szerzetes tartott Kislókon 3 napos lelkigyakorlatot, amely alkalommal a hívek buzgón végezték el szentgyónásukat és szentáldozásukat.

Március 20. A tél igen kemény volt, 4 hétig tudtuk használni a szánkót. A hó nemcsak a hófúvások miatt hanem a hó mennyisége miatt is oly magas volt, hogy a filiákra való közlekedés teljesen megakadt. A tél folyamán nem volt ritka a 35 fokos hideg sem. Igaz, hogy mi ez ahhoz képest, amit a hadba vonult Majláth János sárosdi plébános írt messze Oroszországból, ahol a hőmérő 45 fok hideget mutatott, de az ő szavai szerint csak azért ennyit, mert a higany lejjebb már nem bírta. Tavasszal a hó lassan egyenletesen kezdett el olvadni. Most alig van belőle és reméljük, hogy az előbbi két év nagy árvíz veszélyét az idén elkerüljük.

Március 31. Március 23-án tartotta Bergendy János püspöki irodaigazgató úr és Preiner István kerületi esperes úr a bérmálás előtti canoni vizsgálatot. A bérmálás előkészítése minden pusztán folyik és a hívek buzgón készülnek a főpásztori látogatásra.

Április 20. Fehérvasárnap tartottuk meg délután a nagyhantosi és nagylóki leányköristák részvételével a lányköri hittan-vizsgát, melyen dr. Halmos Béla sárosdi helyettes plébános elnökölt és résztvett azon gróf ’Sennyey Ferencné a leánykör nagyhantosi elnöknője, aki a kiválóbbakat szép emlékkel jutalmazta.

A filiákon bérmálkozók előkészítése buzgón folyik. Nagylókon, Kislókon, Világospusztán valamint helyben nemcsak a bérmálkozók, hanem a bérmaszülők és a hívek közül sokan végezték el a bérmálásra szentgyónásukat és szentáldozásukat.

[Nyitrai József plébános (1937-1942) bejegyzésének vége]

1942. április. 23-án tartottam meg a bérmálást és a kánoni vizsgálatot. Nyitrai József helyettes plébánosnak lelkes és apostoli munkájáért főpásztori köszönetem és elismerésem fejezem ki.

Shvoy Lajos

megyéspüspök

[Zahola Károly plébános (1942-1949) bejegyzései:]

Isten nevében!

A nagyhantosi plébánia vezetését 1942. szeptember 1-vel kezdettem meg. A keleti frontról, ahol 9 hónapig 1941. november 17-től 1942. augusztus 17-ig voltam, hazatérve augusztus 19-én leszereltem és szeptember 1-én már el is foglaltam helyemet. Fáradt és kimerült voltam, ukrán betegségben[116] is szenvedtem, pihenésre lett volna szükségem, azonban fontosabb volt, hogy a megadott időre elfoglaljam helyemet és elődöm Nyitrai József súlyos megtévelyedése nyomán beállott lelki káoszt rendezzem, amennyire tőlem telik.

Nyitrai József Majláth Jánost Sárosdon helyettesítő Halmos Béla hatására és befolyásolására zsidóknak keresztleveleket hamisított. A legsúlyosabb hamisítások azok, amelyek antedatálva[117] lettek 1916-ra. Az 1916. év végén 2 üres hely volt az anyakönyvben és erre tette Nyitrai két zsidónak megkeresztelését, ami csak 1942. évben történt meg valójában. Sőt –amint hírlik– történtek olyan keresztlevél kiállítások is, amelynél a megkeresztelés de facto meg sem történt. Természetesen mindezt nem félremagyarázott humanitásból tette, hanem pénzért vagy más anyagiakért. A híveknek feltűnt a sok autójárás a plébániára, valamint zsidók megjelenése a plébánián. Egy ízben egy megrekedt zsidó autót segítettek ki az emberek, borravalónak 100 pengő kaptak, ami önmagában gyanús volt. Az eddig pénzzavarban szenvedő Nyitrai költekezni kezdett, ami még inkább feltűnő volt, és gondolkodóba ejtette a híveket, főképpen az intelligenciát. A csendőrség is felfigyelt a furcsa viselkedésre és nyomozni kezdett és a nyomozás adatai adatai mind jobban és jobban megvilágították a tényt, hogy Nyitrai Halmossal – aki Sárosdon csinálta ugyanazt – keresztleveleket hamisítanak. Nyitrai távollétében – Szovátán nyaralt – detektív jelent meg a plébánián és keresztlevél szerzés felől kérdezgetett Nyitrai húgától, aki a portát vezette. A detektív az adott válaszokból biztosra vette a hamisítás fennállását, amit egy véletlen egész bizonyossá tett. Lóréval[118] ment ki a vasútállomásra és egy nagy csomagot vesz észre a lórén, amit a plébánia ad fel Budapestre. A csomag tartalmaként gépalkatrészek voltak feltüntetve. A csomagban anyakönyvek voltak azzal céllal adva fel Budapestre, hogy szakhamisító vegyszerekkel hamisítsa meg az anyakönyvi bejegyzéseket. A nyomozás következményeként Nyitrait és Halmost lefogták a csendőrök augusztus 5-én. Az Egyházmegyei Hatóság dr. Luttor Ferenc hitoktatót rendeli ki Nagyhantosra az ügyek vezetésére addig, amíg én a frontról haza nem érkezem. Dr. Luttor olyan megbízást kap az irodaigazgatótól, hogy semmi lényeges változtatást ne eszközöljön, hanem várja be amíg én el tudom foglalni helyemet. Azonban ezen utasítást megszegve Nyitrainak állatállományát Nyitrai húgának közreműködésével áruba bocsájtotta és ebből legtöbbet önmaga vett meg olcsó áron, amire én jöttem csak olyan dolgok voltak, amik senkinek sem kellettek. Ezért az Egyházmegyei Hatóságnak jelentést tettem, ahol Bergendy igazgató úr kérdőre is vonta Luttort. Nyitrait és Halmost a székesfehérvári törvényszékre vitték, ahol vizsgálati fogságba helyezték.

A grófi család szeretettel fogadott. Nagyon tetszett nekik az a levél, amelyben jelentkeztem mint kegyúrnál. Azt mondotta, amikor először találkoztunk személyesen, hogy olyan levelet még egy hantosi plébánostól sem kapott.

Ideköltözködésünk szeptember 1-én történt. Húgom, aki már Székesfehérváron is velem volt, mint házvezetőnő, jött velem. A székesfehérvári hitoktatáskodásból –amikor kevés havi fizetést kaptam– nem tudtam félretenni és gyűjteni, ezért bizony a kezdés Hantoson nagyon, de nagyon nehéz volt. Az évi termés 1/12 részét kaptam, ami a felesben lévő földek után bizony nagyon kevés volt. Még az volt a szerencsénk, hogy a fundus instruktusként átadandó gabona legalább a kezdéshez nyújtott valami alapot. Az uradalmak ajándékaikkal segítettek a kezdeti nehézségeinken. A gróf úr egy alkalommal megkérdezte: „Mondja plébános úr, miből élnek?” Feleltem: „Mint az ég madarai, semmiből.” Erre küldött burgonyát, fát. Az első év nagy nehézségekkel kezdődött.

Szeptember 1-re a kegyúr a plébániát kívül és belül rendbe hozatta, bemeszelte. A Nyitrai bútorai a nagy ebédlőbe voltak bezsúfolva. Minden borzasztó összevisszaságban. Az irattár szerteszórva.

Szeptember 8-án Veni Sometet tartunk megkezdjük 9-én a tanítást az iskolákban.

Szeptember 13-án Kislókban búcsú, sokan gyónnak és áldoznak. Búcsúi ünnepséget rendez a tanítónő.

Az Egyházmegyei Hatóság utasítására az érdi Kalot népfőiskolán veszek részt szeptember 21-25-ig. Sok szépet és jót tanultunk.

Szeptember 20-án első ízben tartunk a telepi keresztnél sub divo misét. A puszta népe is kijön és szép és bensőséges búcsúi misét tartunk.

Szentséges Atya fölmentést ad a háború idejére a böjt alól.

Szeptember 27-én Leánynap Székesfehérváron, ahol 32 Kalász[119] és Kalot tag vesz részt.

Október 6-án ünnepélyes gyászmise. Hősi halottaink képletes temetése. Egyenruhás leventék állnak a tumba[120] körül. Mise után ünnepség.

Október 18-án missziós vasárnap. A gyűjtés eredménye: 59,28 pengő.

Október 25-én hadigondozó vasárnap. Gyűjtést rendezünk a hadigondozottak részére.

Az ősz száraz, eső kevés. A termésünk csak közepes.

Hingyi István tanító november 3-27-ig katonai szolgálatra vonul be. Felesége helyettesíti.

December 8-án Nagylókon szentségimádás. 8 órakor szentségkitétel ½ 6 órakor szentségbevétel. Sokan jönnek a szentségimádi órákra.

December 9-én 5 Kalásztag Pécelre megy lelkigyakorlatra.

December 13-án az egyházközségi választások meghirdetése. A szentmise után az 1943 évi költségvetés tárgyalása és a Actio Catholica program ismertetése.

December 21-én 5 órakor a lányok, 6 órakor a leventék gyóntatása.

December 24-én 6 órakor „éjféli” szentmise.

December 25-én kiosztjuk a gyűjtésből befolyt összeget 5 rászoruló családnak.

Karácsonykor dr. Luttor Ferenc mint kisegítő működik Nagy- és Kislókban.

Karácsony másodnapján Világosban szentmise.

Karácsonyig az időjárás szép és megfelelő. Utána megjött a hideg, télies idő.

Nyitrai ügyében több ízben berendelnek a törvényszékre, ahova magammal kell vinnem az anyakönyvet is. Maga a vizsgálóbíró: dr. Nagy János hivatalosan kiszáll a plébániára, hogy helyszínen mindent átvizsgáljon.

A telepiek szépen eljárulnak a misékre, de a cselédek bizony nem akarnak, és részben – mivel a saját földjük megmunkálása csak vasárnap lehetséges és ügyes-bajos dolgaik elintézése – nem is tudnak templomba járni.

A hívek jó lelkek, szorgalmasak, tisztelettudók, Istenszeretők, vallásos kötelezettségeiket elvégzik, de sajnos káromkodók.

Sok bizonytalanságot okozott, és a komoly munka megindítását hátráltatta, hogy a plébánia átadás csak szeptember végén történt meg.

1943. év

Isten nevében!

Január 1-én „Klárica” című színdarabot játszák a Kalász és Kalot tagok. Bevétele a péceli lelkigyakorlatozók kiadásait fedezi.

Január 4-én 12 Kalász-tag vesz részt a csoportvezetői tanfolyamon.

Január 31-én tea estet rendezünk a hadbavonultak hozzátartozói és a vöröskereszt javára.

A Vallás- és Közöktatásügyi Minisztérium megszervezi a II. számú nagyhantosi állást. Eddig 103 gyermeket 1 tanerő tanított. Az iskolafenntartó Hingyi Istvánnét nevezi ki a II. számú állásra. A tanítónő február 1-én megkezdi a tanítást. Február 12-én teszi le az esküt. A tanítás délelőtt (IV.-VI. osztály) és délután (I.-III. osztály) folyik.

A tél nagyon kemény, sok a hó.

Február 9-12-ig az uradalmak 5-5 embert küldenek uradalmi költségen a Manrézába.

Március 2-a XII. Pius pápává választásának 5 éves évfordulója.

Március első péntekje: engesztelés a hősi halottakért.

Március 6-án ismét 4 mennek a Manrézába lelkigyakorlatra.

Március 8-án gyászmise a véztelen hősökért.

Március 10. hamvazó szerda. Itthon szentmise és hamvazás. Kis- és Nagylókban is hamvazás.

Tizenötödikén ünnepélyes szentmise. A leventék nagy ünnepélyt rendeznek.

Március 21-én az 1942. évi számadások letárgyalása.

Április 1., 2. és 3-án triduumot tartok. Nagyon szép számban megjelennek a hívek. Ugyanezt a triduumot Nagy- és Kislókban is megtartom, szintén szépen eljönnek.

A fájdalmas Szűzanya péntekjén 8 órakor szentmise. Nagyon sokan gyóntak.

Április 24-én este 6 órakor feltámadási körmenet. Sokan vannak a körmeneten még a környező pusztákról is, sőt Garda és Szilfamajorból is vannak.

Húsvéthétfőn a szentmise után búzaszentelési körmenetet tartunk. A férfiak nagy számban vannak jelen.

Április 29-én Preiner esperes úr apáti miséje Dunapentelén. A kerület papság csaknem teljes létszámban jelen van. Én motorkerékpárral megyek. Hazafelé utólér az eső, nagyon megázom.

Május 9-én a Leányköristák katekizmus vizsgája. Csaknem kivétel nélkül mind értelmesen és okosan felelt.

Május 10-19-ig lelkigyakorlaton vagyok a Manrézában.

Hunyady Ferenc gróf a szüleit elhozatta Soborsinból és Nagylókban a Belátó hegyen csináltatott kriptában helyeztük el őket.

Nyitrairól azt hallani, hogy kiszabadult, nem ítélték el bizonyítékok hiányában. Pomázra ment, ahol a plébános úrnak segít.

Május 31-én és június 1-én apát úr látogatja meg iskoláinkat. Június 1-én Világosban megtartjuk a vizsgát.

Június 3. áldozócsütörtök. Az elsőáldozás. 28 elsőáldozónk van. Nagyon szép az elsőáldozási szentmise sok és szép imákat mondanak a gyermekek. Még ilyen szép elsőáldozást nem láttam sehol sem. Utána szeretet lakoma. Nagyon bőségesen van minden. Kávé, sütemények bőven.

Június 4. A nagyhantosi iskola vizsgája.

Június 5. A kislóki iskola vizsgája.

Június 6-án itthon és Kislókban anyák napja. Kedvesen ünnepli az anyákat.

Június 7-én a nagylóki vizsga.

Június 13-án a Központi Szentlélek templomra 60,70 pengő gyűjtés.

Június 14-én nagy levente nap Nagylókban. A falu levente csapatai mind itt vannak. Tábori misét mondok a football pálya oldalánál felállított sátorban. Meccsek, versenyzések. A hantosiak különösen a céllövésnél ügyesek.

Június 18. Kormányzó úr 75. éves születési évfordulója.

Június 20. Püspök atya püspökké szentelésének évfordulója.

Úrnapján szeles, rossz idő van, de azért a körmenetet megtartjuk.

Július 4. Templomunk búcsúja. Vendégszónok: Vödör László hitoktató. Kellemetlen helyzet állott elő. Várjuk a kocsit, ami az állomásra vinné a szónokot és nem jön. Felmegyek a gróf úrhoz. Azt mondja ő elengedte a kocsisokat a búcsúba és így nem tud befogatni. A motorkerékpárommal vittem ki az állomásra. Éppen hogy csak odaértünk.

Augusztus 1. A nagylóki búcsú. Szónok: Horváth Dezső. A férfiak és nők is nagy számban végezték el szentgyónásukat és szentáldozásukat.

Augusztus 15-én templomunk szentségimádása. 8 órakor szentség-kitétel, 5 órakor eltétel.

Augusztus 20. Sok gyermekes családok megjutalmazása.

Beiratások az iskolába szeptember 2-3-án.

Szeptember 4-én iskolaév kezdés. Mivel a kártortanító katonai szolgálatra bevonult csak a I-IV. osztályok járnak iskolába. A felső osztályok minden kedden bejönnek hittanra.

Szeptember 5-én Veni Somete.

Szeptember 19-én a telepiek búcsúja. Ismét sub divo mise a keresztnél. Gyűjtünk a diákotthonra.

Szeptember 26. Békezarándoklat Bodajkra. Nagy és Kislókban sokan mennek a zarándoklatra. Műsoros estet rendezünk a diákotthon javára.

Október 1-5-ig XXXI. Országos Katolikus Nagygyűlés.

Október 3-án engesztelő szentóra Szűz Máriához. A Leánykör teljes számban jelen van.

Október 4-én a kegyúr 20 éves házassági évfordulója. Szentmisét mondok értük.

Október 6. Aradi vértanúk ünnepe. Szentmise, utána ünnepség.

Október 16. Pusztaszabolcson esperes kerületi gyűlés, tanácsülés, a diákotthon ügyének megbeszélése.

Október 24-én Missziósvasárnap. 70,41 pengő gyűjtése.

November 1-én este 6 órakor halotti ájtatosság. Tömve a templom hívekkel.

November 2-án a kántortanító ismét katonai szolgálatra vonul be.

November 14-én újjászervezzük a Kalot egyesületet. 18 tagja van az egyesületnek.

November 18-án Corona.

November 28-án Szívgárdagyűlések megkezdése. Gyermekelőadás a diákotthon javára. 39,21 pengő bevétel.

A sorató miséket – mivel a kártortanító katonai szolgáton van – csendben tartjuk.

December 6. Kormányzó Úr névnapja. 8 órakor van a aszentmise.

December 8. Nagylók szentségimádása. 8 órakor szentségkitétel este 5 szentségbetétel. A szentségimádók egész napon át szép számmal vannak.

Költségvetés tárgyalása és közszemlére való kitétele.

Az elsötétítés miatt az idén is este 6 órakor volt az „éjféli” mise.

Szilveszterkor este 5 órakor volt az évvégi hálaadás. Az idén is teljesen megtöltötték a hívek a templomot.

Hála Istennek ismét elmúlt egy év. A hívek sok-sok áldozatos lelkületről adnak tanubizonyságot. Lassan-lassan elülnek a hullámok, amit Nyitrai viselkedése keltett az emberek lelkében. Deo gratias![121]

1944. év

Isten nevében!

Január 6. Hercegprímás Úr Rómából azt a felvilágosítást kapta, hogy január 19-én az egész ország ünnepelheti Árpádházi Boldog Margit szentté avatását. 17. 18. és 19-én minden templomban triduum tartandó Árpádházi Boldog Margit tiszteletére.

Január 9-én a perkátai plébános 3 napos Kalot tanfolyamot kezdett nálunk. Kalot legényeket hozott, akik szintén beszédeket tartottak, rövid színdarabot játszottak, táncokat tanítottak. Kinn laktak a fiúk a telepen. A befejező estén egész tele volt az iskola nézőkkel.

Január 17-én, 18-án és 19-én megtartottuk a triduumot Árpádházi Szent Margit tiszteletére.

Január 30., 31. február 1-én jezsuita páter lelkigyakorlatot tart. Eleinte gyengének mutatkozott, de az utolsó beszédek már nagyon jók voltak. Nagyon meg volt elégedve a hantosi hívekkel. Nagy tisztelettel vette körül a grófi családot a grófi család is nagyon tisztelte. Az egyik fiút mindenáron papnak akarta elvinni.

A lelkigyakorlat után többen rendeltek kegytárgyakat, rózsafűzért, Jézus Szíve képeket.

Február 23. Hamvazó szerda. 8 órakor szentmise, utána hamvazás.

A bor című színdarabot játszottuk le vasárnap nagy sikerrel. A szereplők kitűnően játszották a különben nagyon nehéz darabot.

Március 15. Nemzeti ünnepünk. 8 órakor szentmise. Utána rövid ünnepség az iskolában.

Március 16., 17. és 18. Nagy- és Kislókban tartottam triduumot. Mindkét helyen szép számban voltak jelen az előadásokon.

A bor színdarabot leadtuk Sárosdon is óriási erkölcsi és anyagi sikerrel.

Perkátára is készülünk vele.

A perkátai színdarabozással kapcsolatban kellemetlen körülmény jött közbe. A gróf úr – mivel nagy volt a sár – megtagadta a kocsik adását, amit kértem a szereplők részére. Nagyon bántott a dolog. A végén csak a saját személyemre kértem, mivel a szereplők vonattal mentek el, de azt is megtagadta. A motorbiciklimmel voltam kénytelen elmenni. Fel kellett mennem Seregélyesig és onnan vissza Perkátára, mert más köves út nem volt. Bánatomat egy levélben írtam meg a gróf úrnak, mire ő is levélben válaszolt.

Április 3-án nyári időszámítás lépett életbe.

A háború mindig jobban és jobban dúl. Az amerikai és angol repülők rendszeresen bombázzák hazánkat. Az állandó légi veszély miatt az iskolát befejezzük, az I. és II. osztályokat csak szülők felelősségére engedjük iskolába.

Április 25-én Szent Márk napján tartottuk a búzaszentelést, mivel a rákövetkező vasárnap elsőszentáldozás volt. Sajnos nem sokan jöttek el. Dolgozni mentek.

Április 30-án volt az elsőszentáldozás. Nagyon szép volt most is. Szeretet lakoma is bőséges volt.

Az idei keresztjáró napokon – amit a templomkertben tartottunk – ismét kevesen voltak.

Pünkösd első ünnepén a hantosi, nagylóki és kislóki Kalász leánykörök évzáró ünnepélyt rendeztek. Délután az országúti kereszthez engesztelő körmenetet vezettünk, amelyen nagyon sokan jelen voltak, főképpen nők.

Pünkösd hétfőn Nagylókban levente nap. Tábori misét mondok.

Június 4-én a litánia helyett Oltáregyleti imádási órát tartottunk szép számú résztvevővel.

Június 20. Corona Adonyban.

Július 2. Templomunk búcsúja. A perkátai plébános úr volt a búcsúi szónok.

A légitámadások – amelyek nap mint nap erősebbek – károsultjai részére belügyminiszteri engedéllyel gyűjtést rendeztünk a Kalász tagok közreműködésével.

Július 23. Az egyháztanács a választói névjegyzéket jogerős választói névjegyzékké mondotta, mivel nem volt felszólalás ellene. A választással kapcsolatban a hivatalos listát 15 napi közszemlére tesszük ki.

A tanfelügyelőség úgy rendelkezik, hogy az iskolai beiratások augusztus 1., 2. és 3-án lesznek.

A hivatalos lista ellen nem adott be senki ellenlistát; a hivatalos listán szereplők tehát egyhangúlag megválasztattak.

Augusztus 15. Templomunk szentségimádása. 8 órakor szentségkitétel, délután 5 órakor szentségbetétel.

Az angolszász gépek minden nap itt járnak és osztják a halált és pusztulást. Félelmetes látvány Budapest bombázása eset. Az úgynevezett Sztálin-gyertyák bevilágítják a főváros területét. Óriási tüzek látszanak egy-egy bombázás után.

Hingyi István kántortanító súlyosan megtévedt. Bár három családos édesapa udvarolt a telepi Virág cipész feleségének. A férj ez idő alatt a fronton volt. Amikor hazajött és maga is félreismerhetetlenül meggyőződött a tények valódiságáról jelentést tett a püspökségen Hingyi ellen. Az egyházi tanfelügyelő csak abban az esetben állt el a fegyelmi vizsgálattól, ha Hingyiék szeptember 1-re máshova helyezkednek el. Sok kellemetlen szituáció volt ezzel az üggyel kapcsolatban.

Fehérvárt bombázták szőnyegbombázással. A vasút vidékét érte a támadás. Borzalmas pusztulás. Innen tőlünk is jól látható volt a nagy tűz.

Az egyháztanács által megválasztottak ellen fellebbezés nincs. Az iratokat az Egyházmegyei Hatósághoz terjesztem.

Hingyiék Gevágra mennek. Anyagilag jobb, mint Hantos.

A felterjesztett iratokat az Egyházmegyei Hatóság jóváhagyta. Szeptember 10-én volt a képviselő testület alakuló gyűlése a szentmise alatt eskütétel.

A német hadsereg állandóan visszanyomul. Már a nagy harcok színtere lett országunk. Nagy tankcsaták vannak Debrecen körül.

Nagy és Kislókban már megkezdtük a tanítást az iskolában.

A keddi szentmiséket a fronton küzdő katonáinkért ajánlom fel és kérem a katonák hozzátartozóit, hogy a keddi szentmiséket hallgassák meg.

24-én volt a telepiek búcsúja. Már nagyon félő, hogy gyakran félbeszakítják a repülők a szentmisét. Emiatt a sub divo misét reggel 8 órára tettük a keresztnél.

Október 1. Ma szentségimádási óránk volt litánia helyett.

Október 2. Ismét a régi időszámítás lépett életbe.

Október 6., 7. és 8-án engesztelő triduum volt. Este rózsafűzér ájtatosság.

Október 4. A kegyúri család 21 éves házassági évfordulója szentmisével.

A püspöki kar gyűjtést rendelt el az összes templomokban a menekültek felsegélyezésére. Mi is megrendezzük a gyűjtést, hogy segítségére lehessünk az otthonukat elvesztett magyar testvéreinknek.

A missziós vasárnapi gyűjtés 120,17 pengő.

November 1. Az iskolás gyermekek a kántortanító vezetésével a temetőbe ment, hogy az elhalt plébánosok és tanítók iránt imában leróják hálájukat.

November 1. délután 5 órakor halotti ájtatosság.

December 3. Szentségimádási óra. A szentségimádási órát és kegyelmeit Püspök atya intenciója szerint azokért ajánlottuk fel, akik már ellenséges megszállás alá kerültek.

Az elsötétítési előírások szerint ¾ 7 óráig nem lehet a templomban világítani, a varábék ezért elmaradnak, csak ½ 8 órakor vannak rendes szentmisék.

A front átjött a Dunán és lassan közelednek a mi egyházközségünk területéhez.

Hingyiék eltávoztak tőlünk, csak egyedül vagyok az egyházi és iskolai vonalon.

Soha nem látott népvándorlásnak vagyunk tanúi. Az országutakon ezrével menekül a nép a bizonytalan jövő felé. Pusztánk sok magyar testvérnek ad éjszakai szállást. Az iskola, a kántorlakás nap nap után lát vendégeket, aki éjszakára megpihennek, hogy másnap ismét tovább folytassák menekülésüket.

A front véres lávája idehatolt hozzánk is.

December 6-án elfoglalták pusztánkat az orosz erők. Első megjelenésük tűrhető volt. Fellégzettünk a sok-sok propaganda utá, és örültünk hogy ilyen könnyen „megúsztuk” a háborút.

De csak utána jött a fekete leves. Amire gondolni sem mertünk volna a szörnyű háború itt dőlt el tulajdonképpen tőlünk 5-10 km körzetben. December 6-tól március 23-ig a poklok pokla volt plébániánk területe.

A nehéz napok és órák december 12-én kezdődtek, amikor a kegyurat gróf ’Sennyey Ferencet orosz tisztek agyonlőtték. Ezen a napon délután már ott jártak a gróf úréknál és bejelentették, hogy este újra felmennek a kastélyba. A grófi család elzárkózott a hálószobában, eltorlaszolta magát hatalmas szekrényekkel, hogy ne tudjanak bejönni az oroszok. A megjelenő oroszok próbáltak behatolni az ajtón keresztül, de nem tudtak. Ezért az egyik az ajtón és szekrényen keresztül lőtt, a golyó a szekrényt nyomó gróf gyomrába fúródott, aki pár lépést tett és összeesett, meghalt. Az oroszok behatoltak a szobába egy másik ajtón és lövöldöztek, de halálos sebesülés nem történt. Kizavarták a szobából a családot és bezérték a fürdőszobába 2 másik emberrel együtt, ők maguk pedig elmenekültek kocsival. Temetése december 14-én volt gyalulatlan deszkakoporsóban. Megdöbbentett az eset mindnyájunkat.

Több-kevesebb nehézségekkel, de lassan folytak a napok. Tőlem vitték el először a pusztából a hízott disznót, még akkor az uradalomban több mint 100 hízó volt.

A vasárnapi és ünnepi miséket csak félve és pár hívő jelenlétében tartjuk. Karácsonykor nem tudunk misézni, útra vagyunk kirendelve dolgozni.

Több ízben visszajönnek a frontról kocsival és kastélyt, templomot, plébániát kirabolják. A templom 7 ízben lett feltörve, különösen a fehérnemű (alba, corporale, purificatorium) veszett el. Volt idő, amikor egyetlen egy alba sem volt a 9 darabból. Az orgona teljesen fel lett dúlva. A ministráns és mise ruhák eltűntek.

A plébánián rengeteg orosz katona fordult meg. Minden szoba telis-tele. A lovamat elvitték, hagytak helyette a fáradt lovat, de mire az megpihent mások azt is elvitték. Elvitték a motorkerékpárom. A baromfi állományunk csaknem teljes egészében eltűnt. A disznó állomány szenvedte aránylag a legtöbb kárt. Az iskola és tanító lakás teljesen tönkrement, bútorait elégették. A padokból is csak töredék maradt. A tanító lakásban és iskolában lovak voltak bekötve.

Karácsony után már a vasárnapi szentmisék megtartására sem volt lehetőség. Ilyen körülmények között köszöntött ránk az 1945. év.

A puszta népe állandóan munkára van kirendelve, utak javítására, állatok levágására.

A grófi család a halál után átköltözik Nagylókba Csaja Ivanicához, ahol egész front alatt tartózkodnak. Egyedül vagyunk az intézővel, Kóczán Györggyel a pusztában intelligens emberek. Hingyiék már elmentek, grófék is Nagylókba mentek.

A tél nagyon hideg.

Tankok százai jönnek a pusztába, nagy támadásra készülnek.

A németek betörnek Hantosra és 2 hétig tartják itt magukat. Hantosról Adonyon át Budára akarnának menni, hogy kiszabadítsák bajtársaikat, de csak Ercsiig tudnak eljutni. Nagylókon már egy héttel előbb bejöttek ismét az oroszok, mint Hantosra, amit mi nem is tudtunk, csak utólag meglepődve hallottuk. Borzalmas bombázások, aknázások, lövések vannak. Stalin orgonázás a legborzasztóbb.

Kóczánék és több család a bunkerban van velünk a pincénkben, ahol szalmán üldögélve alszunk. A bunkert egy kis kályhával fűteni tudjuk. Élelem is kevés, de enni úgy sem tudunk az állandó éjjeli és nappali zaklatások miatt.

Pusztánk 4 hatalmas bombát kapott. Egy a plébánia udvarra, tőlem 11 lépésre, egy a templom elé esett, 2 az iskola és kántorlakás elé. Hála Istennek emberéletben nem esett kár, annál nagyobb volt az ablakokban és épületekben.

Január 19-én ismét visszajöttek az oroszok. Most még türelmetlenebbek voltak, mint mikor először jöttek be. A pusztában az állatállományt csaknem 100 %-ban felhasználták a katonák élelmezésére, az uradalomét éppen úgy, mint a magánosokét.

Amikor tisztább egy kissé a levegő, nincsenek olyan sokan már misézek vasárnapokon, sőt egy tolmáccsal Nagylókra is átjárunk vasár és ünnepnapokon misézni, természetesen gyalog. Amikor a német betörés volt is mentem Lókra, de csak egyedül, mert nem volt senki, aki kísérőnek vállalkozott volna. A két vonal között jártam, de hála Istennek semmi bajom nem lett. Voltam azonban több ízben olyan súlyos helyzetben, amikor Isten csodás segítsége mentett meg. Egy alkalommal húgom védelmében már a homlokomon volt a hideg pisztolycső.

A front mindig jobban és jobban dúl. Egyik fél sem akar engedni. Borzasztó erők vonulnak fel. A német is erősen tartja a vonalat. Minden pusztát, házat körülárkolnak. Rengeteg ágyú, tank vonul fel.

Kislókban január 30. egy bunkerban meghaltak 27-en, csaknem mond kat. és gyermek. Voltak családok ahol csak egy tag maradt életben, 6-8 elveszett. Április 29-én jutottam el oda és ünnepélyesen eltemettem őket. A tanítónő írt egy kis búcsúztatót, egy iskolás elmondotta, zokogott mindenki. Általában a borzalmas front alatt nem sokan vesztek el ezen a bunkerszerencsétlenségen kívül.

Március 23. előtti napokon lángol fel a harc a legnagyobb erővel. Sárosdot is kiürítették, ide hozzánk menekültek sokan, Majláth plébános úr édesanyja és testvérei is. Azonban innen is velünk együtt tovább kellett menekülniök, Baracs Széchényi telepre mentek ökrösfogattal. Én maradtam itthon, nem hagytam el a templomot és plébániát. Egy darabig a hívekkel együtt voltam kamrákban, konyhákban, de később innen is kizavartak. Istállóban laktunk együtt az orosz lovakkal, de annyi helyünk sem volt, hogy lábainkat kinyújthassuk. Két hétig voltuk így.

Március 23-án megindult a front, órák alatt teljesen üres lett a puszta a katonáktól.

Lassan visszatér az élet, kezdenek egyik másik helyen hozzáfogni a föld megmunkálásához.

A front megindulása előtt teljesen egyedül voltam a pusztában intelligens ember. Az intézőék is elmentek Baracsra.

Május 6-án újra megkezdjük a litániákat.

A háború véget ért, a németeket legyőzték.

Az úrnapi körmenetet is meg tudjuk már tartani.

Május 27-én kántortanítót választunk Takács Mihály sukorói kántortanító személyében.

A kántorlakást és iskolát a gyermekek és felnőttek közös munkával rendbehozzák.

Június 3-án tartottuk az elsőszentáldozást.

Június 13-án kezdtük meg a tanítást az iskolában. Mivel a padok a háború alatt elpusztultak a gyermekek maguk hoznak kis székeket amikre ülnek.

Július 8-án volt templomunk búcsúja. A helyzeti adottságoknak megfelelően szerény keretek között. Délután Kalot alakuló gyűlés. Szép számmal megjelentek az ifjak.

Július 11-én tartottuk meg a vizsgát az iskolában.

Július 12-én Nagy és Kislókban volt a vizsga.

Július 14-én Világosban vizsga.

Nagylókban az egyesített Kalász és Kalot fiúk hálaadó ünnepséget rendeztek. Az ünnepély komoly és hatásos volt. A Madisz egyesület több tagja is részt vett az ünnepélyen és elismerését fejezte ki.

A templom gyertyái elfogytak. Venni nem tudunk, ezért csak azoknál ég gyertya a mise alatt, akik hoznak.

Augusztus 15. Szentségimádása templomunknak. 8 órakor szentségkitétel, 6 órakor este szentségbetétel. Már többen eljönnek erre a szép napra szentségimádást végeznek.

A Püspöki kar elrendelése alapján augusztus 19., 20. és 21-én Szent István ájtatosságok.

Szeptember 1. Iskolás gyermekek beiratása.

Szeptember 2. Veni Sancte.

Szeptember 3. Megkezdjük a tanítást az iskolában.

Szeptember 16. Kislóki búcsú.

Szeptember 23. A telepiek búcsúja a keresztnél.

Szeptember 25-én Szent Gellért imaórát tart a Kalász és Kalot egyesület. Megható és mély a szent óra. Sokan vannak jelen felnőttek is. A Kalász és Kalot tagok elvégzik gyónásukat és áldozásukat.

Október 7-én Perkátára voltunk a Püspök atya seregszemléjére. A Kalász és Kalot tagok táncokkal versekkel szerepeltek. Kis- és Nagylók is velünk volt. Püspök atya külön megdicsérte a hantosiak szolíd, magyaros táncát. Még az ebédnél is előhozta.

Templomunk tetőzete bombázás és géppuskázás következtében megrongálódott. A Kultusztól e célra 36.000 pengőt kaptam, amiből meg is javíttattuk.

A missziós vasárnapi gyűjtés eredménye 1.271 pengő.

Kislókba és Nagylókba Fehérvárról Badányi Klára és Amback Mária tanítónőket választottuk.

November 1. Az iskolás gyermekek a temetőbe mentek az elhalt plébánosok és tanítók sírjaihoz és imájukkal lerótták hálájukat irántuk. Halottak ájtatossága este 5 órakor.

November 18. Egyházközségi tanács ülés, az iskolai és egyházközségi számadások tárgyalása.

November 26. Egy földes egyablakos szobában tanítást újra megkezdjük, mivel a régi iskola ablak nélkül van.

Turnovszky Rezső és Turnovszky Rezsőné szül. Vadkerty Mária tanító házaspárt osztotta be, mint állami tanítókat a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium iskolánkhoz. Menekült tanítók Czantavérről, a férj nem régiben került haza fogságból.

A Leánykör tagjai gyűjtést rendeztek Püspök Atyánk felhívása alapján a kispapok részére. A terményeket lovas kocsival szállítottam a szemináriumba, ahol az eredményes gyűjtésért köszönetet mondottak.

Püspök Atya körlevélben felkéri az egyházközségeket, hogy fehérvári éhező gyermekeket fogadjanak vidékre. 32 gyermeket hoztunk ki és több-kevesebb hónapon keresztül jó ellátásban részesítették a vendégfogadó családok.

Az éjféli szentmise ismét este 6 órakor lesz a hivatalos rendelkezéseknek megfelelően.

Szilveszterkor nagy sikerrel játszották a Kalász és Kalot tagok a „Falu rossza” színdarabot.

Ismét véget ért egy háború borzalmaival telített év. Az emberek lelkét megremegtette a háború. Sokan Istenhez tértek és a vallás útját járják, de sajnos vannak sokan akik nem tanultak a háborúból, sőt elvesztették a vallásos és erkölcsi alapot, csak a mának élnek. Deo gratias.

1946. év

Isten nevében!

Az új évet még mindig a nagy háború hatása alatt kezdjük. Az emberek még mindig nem szabadultak fel az erkölcsi és anyagi hatása alól.

Az iskolát megkezdjük a szünet után. A gyermekek hordják a tüzelő anyagot az iskolába, nincs pénzünk beszerezni.

Vízkereszt 2. vasárnapján meghirdetem az orgona renoválását és kérem a hívek segítségét.

Február 3-tól kezdve minden első vasárnap itthon van két mise, ahogyan háború előtt volt. Nagy nehézségekbe ütközik a hittanóra és a vasárnapi szentmise ellátása a fíliákban. Eddig az uradalmak adták a fuvart, de most már a földreformmal kapcsolatban ez megszűnt, kiosztottak minden földet, szétosztották az ingóságokat is. A fehérvári bátyámnak lovai vannak nálam földművelésre és ezekkel a lovakkal szoktam menni lóháton a filiába, de ezért sajnos a hívektől semmi megtérítést nem kapok. Ha lovak el vannak foglalva kénytelen vagyok gyalog menni, vagy esetleg biciklivel.

Hercegprímás Úr megrázó szózatot intézett a kat. hívekhez az éhező pestiek megsegítése érdekében. „Csak egy csomagot a pesti éhezőknek” jeligével. A hívek vállalják, hogy küldenek. És érdekes olyanok vállalkoznak inkább, akik maguk is szegények. Minden pusztáról 5-6 csomag küldését vállalják. Nagylókban a Kalász egyesületi tagok gyűjtenek erre a célra és közösen elküldik.

Február 10. A nagylóki ifjúság Kalász és Kalot „A falu gyöngye” című színdaradot játsza nálunk úgy anyagi és erkölcsi sikerrel, amelyből itthagynak az orgona javára 50 %-ot.

Február 17. Délután az iskolában szülői értekezlet, de sajnos nem sokan vannak.

Február 28-ig a Vörös Hadsereg által kibocsájtott pénzegységeket visszavonják.

Március 3. Színdarab volt az iskolában. A pénzhelyzet miatt terményekért: kukorica, burgonya, tojásért.

Az orgona javítására szépen gyűlik az összeg a terményekből. Valószínű sikerül megcsináltatni.

Március 15. Nemzeti ünnep. 8 órakor szentmise. Utána ünnepség.

Március 17. Népművelési előadás.

Március 22, 23 és 24-én a Kalász lányok részére triduum tagavatással. Meglepő számban vettek részt a lányok rajta. Olyanok is, akik nem Kalász tagok.

Március 24. Megszólalt az orgonánk. Nagy öröm volt mindenki számára. Azért értékes ez, mert önmagunk erejéből, adományokból csináltattuk meg. Marsalek Károly pestszenterzsébeti orgonamester javította. Szép és lelkiismeretes munkát végzett. Bár mág 120 síp hiányzik, de mégis gyönyörűen szól. Belekerült 160 kg lisztbe, 100 db tojásba, 200 kg kukoricába, 5 kg zsírba, 15 kg olajba és 2 q. burgonyába.

Március 25. Katolikus Nők napját rendez a Kalász. Szavalatok, énekek, beszédek. Nagyon szépen rendezték a lányok a tanítónővel, aki szeretettel foglalkozik a Lánykörrel.

Március 28., 29. és 30. lelkigyakorlat volt a férfiak és ifjúság részére. Elég szép számban vettek részt.

Április 1-vel a nyári időszámítás lépett életbe.

Április 7-én az első szentmise Nagylókban, mert tegnap lelkigyakorlat volt Lókban.

Püspök úr felkéri a plébániákat, hogy szappan gyűjtéssel segítségére legyenek a Szent György kórháznak. Mi is gyűjtünk és 5 kg szappant adunk át az Egyházmegyei Hatóságnak a kórház részére.

Április 11. Lelkigyakorlat az asszonyok részére, akik meglepő nagy számban vesznek részt rajta. A feltámadási körmenet este 6 órakor volt. Nagyon szép időnk volt.

Az időjárás nagyon kedvező a tavaszi munkákra; korán lehetett hozzáfogni a földek szántásához.

Jászfényszaruról megérkeztek a telepesek. De – sajnos – nem nagy örömünk van bennük. A bemutatkozásuk nem volt kellemes. Arrogánsok, követelők és mindenek felett egy-két kivétellel kommunisták. Az egyik kijelentése pl. így hangzott, mikor meglátta a templomot: „Talán itt Isten is van, mert van templomuk.”

Megpróbáljuk az iskolai, egyházi adó és párbér összeszedését, de nem nagyon sikerül. A párbért 20 kg vettük, de alig akadt, aki ezt meg tudja adni. Az egyházi adót: 180.000 pengőbe, az iskolait: 140.000 pengőbe állapítottuk meg, de ez is csak néhány embertől szedhető be. Ha így marad állandóan, hogy a volt cselédek és telepesek nem tudnak, sőt nem is akarnak fizetni az egyházközség és az uradalmaktól átvett iskolák mindig a legnagyobb nehézségekkel fognak küzdeni.

Május 5. Májusi szentóra délután 4 órakor egy időben a Hercegprímás Úr által vezetett máriaremetei zarándoklattal és szentórával, melyben az igazságos és tartós békéért könyörögtünk.

A telepesek nem iratják be gyermekeiket az iskolába az állandó felszólítás ellenére sem. A beírtak pedig nem jönnek iskolába. Nagyon furcsa nép.

A Szív újságot ismét két hétre betiltották. Úgy látszik sok baj van vele.

Május 30-án volt az elsőáldozás. 105 elsőáldozó volt, mivel a II. és III. osztályosok gyóntak, eddig csak a III-sok gyóntak. Bőséges szeretet reggeli volt utána.

A plébániai földeket az itt Külmajorban földet igénybevett oroszok szántják traktorral borért, szalonnáért, zsírért, kenyérért. Ha ez a megoldás nem jött volna közbe bizony műveletlenek maradtak volna a földek.

Június 3. Nagyhantosi iskola vizsgája.

Június 9. A Prohászka emléktemplomra gyűjtés.

Pünkösd hétfőn a Kalász és Kalot tagok pünkösdi hitvallása.

Az infláció borzasztó méreteket ölt, mért a 10 és 100 ezres bankjegyeket kivonták a forgalomból.

Június 20. Úrnapja. Szép körmenet.

Június 30. Sárosdon gyönyörű békezarándoklat. Templomi zászló alatt, búcsújárás szerűleg reggel 7 órai mise után megyünk át. A nagy és kislókiak is jönnek. Sokan megyünk. A legtöbben vagyunk a vidékiek közül, mindenki megbámul bennünket. Közös áldozás. Délután bemutató a parkban. Nagy elismerést kapunk a bemutatónkért.

Az idei búcsúnk alkalmából az abai plébános úr volt az ünnepi szónok. Nagyon tetszett a híveknek szónoklata.

A kerületi Esperes Úr értesít, hogy Püspök Atyánk meglátogatja Nagylók és Nagyhantos telepes községeket július 13. szombaton. Kihirdetem híveimnek, kérem, hogy már most méltóképpen való fogadáshoz készüljenek.

Július 13. Püspök Atya megérkezik Nagykarácsonyról Nagylókra. Közben betér Nagylók Erdőmajorba, ahol szeretettel fogadják és köszöntik. Kíséretében van a kerületi Esperes is. Erdőmajorban bemegy Csihos telepes vezető házába is. Egy súlyos beteg aszonyt is meglátogat. Csodálkozik a telepesek súlyos nyomorán és elhelyezésén. Lókban az iskola udvarán köszöntjük. Útbaigazító szavakat mond hozzánk. Pandy János főintézőéknél ebédelünk, ebéd közben a nagylók-szilfamajori lelkészség lehetőségeit beszéljük meg. Mivel a telepesek 50-60 % növelték a lakosságot és ezek mind katolikusok, így szükségesnek látszik egy új lelkészség felállítása Nagylók központtal, mely Kislókot és Garda-Szilfamajort ölelné fel. Ebéd után kiszaladunk Szilfamajorba, ahol ezt a problémát beszéljük meg. Hantosra délután 5 óra után érkezünk. A hantosi határban magyar ruhás bandérium fogad és kísér a templomig. Itt röviden köszöntjük, majd litánia. Litánia után a kastély parkjában üdvözlő műsor, versek, énekek, köszöntők. A grófnét az atya nem engedi beszélni, mivel jelzem neki, hogy a földosztással kapcsolatos véleményét akarja elmondani. Az ünnepség után meglátogatjuk atyával a grófnét, aki csupa panasz. Vacsora után megy el atya Nagyvenyimre, autóval jöttek érte. A hantosi telepesek nem jöttek el a Püspök Úr üdvözlésére, egy-két asszony volt csak jelen. Elmentek a férfiak árpát aratni. Atya Asztalos vezetőjük lakásába be is ment, de azonnal ki is jött, mert a férfi itt sem volt otthon.

Augusztus 15. Nagyboldogasszony ünnepe, templomunk szentségimádása. Örvendetes jelenség, hogy a telepesek is jöttek szentségimádásra.

Augusztus 18. Iskolaszéki gyűlés az iskolatermek helyrehozatalával kapcsolatban. Elhatározzuk, hogy küldöttség megy a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy legyen e téren segítségünkre.

Augusztus 25. Székesfehérvárott Mindszenty Hercegprímás Úr tartja a Szent Istváni körmenetet, amit azonban a hatóságok nem engedélyeznek. Tőlünk is többen mennek kocsikkal és biciklikkel.

Szeptember 2. és 3-án az iskolás gyermekek beiratása.

Szeptember 15. Telepiek búcsúja a keresztnél. Ma van Püspök Atya által vezetett bodajki zarándoklat. Erre a nagy távolság és rossz közlekedés miatt nem jelentkeztek a hívek.

Felkérem a híveket, hogy az iskola és tanító lakások helyrehozatalánál legyenek önkéntes munkavállalással az iskolaszék segítségére.

Szeptember 24. Szent Gellért 900 éves vértanúságának évfordulója. Szünet és ünnepség az iskolában. Előtte 3 nap esti ájtatosság a templomban.

Október 6. Megszűnik a nyári időszámítás.

Püspök Atya megszervezte a Nagylók-Szilfamajori lelkészséget és Szopori János volt zámolyi plébánost nevezte ki nagylók-szilfamajori lelkésszé. Amíg ő meg nem érkezik Szakszon Dezső káplán helyettesíti. A lelkészség megszervezésével kapcsolatban itthon a templomban minden vasárnap – kivéve a hónap utolsó vasárnapját, amikor Világos pusztán lesz mise – 2 mise lesz. És a szerdai misék is itthon lesznek ezentúl, amik eddig Nagy- illetve Kislókban voltak.

Október 20. Magyarok Nagyasszonya ünnepséget rendezett a Kalász utódja – amit július 23-án betiltott a belügyminiszter – az egyházközségi hitbuzgalmi leány csoport. A Kalotot is betiltotta a belügyminiszter augusztus 5-én, de az erről szóló leiratok csak most kerültek kezünkbe.

November 1. Az iskolás gyermekek a temetőbe mennek hálájukat leróni az elhalt plébánosok és tanítók iránt. 5 órakor halotti ájtatosság.

Meghirdetem a kultúrház létesítését a régi, egyházközség tulajdonát képező iskola teremben. A munkát már meg is kezdtük. Felkérem az egyesületeket, hogy kézi munkával legyenek az építésnél segítségünkre. Gyűjtést is bejelentem.

November 6. Áthelyezik Turnovszkyékat Székesfehérvárra. Nem sokat vesztettünk velük. Egyedül maradt a kántortanító 182 gyermekkel. Már több ízben a Minisztériumban jártam, hogy a megszervezett III. és IV. számú állást hagyják jóvá, de még mindezideig nem történt meg.

A kultúrház munkálatai folynak. Beépített színpadot csinálunk.

A Szív újsággal ismét baj van, 30 napra betiltották.

November 18. Pusztaszabolcson coronánk van.

November 24. Kultúrházunk avatása, színdarabbal egybekötve. Áldozatos munkával sikerült megépíteni. Az Országos Földbirtokrendező Tanács 6 m2 üveget ajándékozott. Az itteni telepes építkezéseket végző Bognár cég padlódeszkát juttatott. A többi kiadás gyűjtésből folyt be. A színdarab címe: Tépett rózsa.

November 25-től az iskolások a kultúrházban tanulnak.

December 8. Szeplőtelen fogantatás ünnepe. A perselypénzt felsőbb utasításra a Katolikus Főiskolák céljaira küldjük el.

Az adópengős pénz címletek érvényességét megszüntetik.

December 12-én gyászmise a volt kegyúrért.

Az idén éjfélkor tartottuk az éjféli szentmisét.

Szilveszter estéjén 5 órakor hálaadó ájtatosság.

Végére értünk az 1946. évnek. Sok-sok gond és nincstelenség jutott ez évben egyházközségünknek. Teljesen bizonytalan egyházközségünk jövője. 20-25 telepi családon kívül alig akad egy-két család, akik akarnak és tudnak is anyagiakban egyházközségi kötelezettségeiknek elegtenni. A földosztás elvette a kegyuraság anyagi alapját. Teljesen magunkra maradtunk. A telepesek csak politizálnak, dolgozni részben nem is tudnak a földdel, részben nem is akarnak. Vallási kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, sőt bántólag viselkednek az egyházzal szemben. Deo gratias!

1947. év

Isten nevében!

Január 1. A Püspöki Kar előírása szerint egész napos szentségimádást tartottunk. Reggel 6-tól este 6-ig. A telepesek is többen résztvettek a szentségimádásban. Bár adná a jóságos Isten, hogy az ő nagy kegyelmének hatása alatt megtérnének Istenükhöz és Egyházukhoz. Pesti hivatalos kiküldöttek szerint – akik az összes telepes községeket végigjárták – a legrendetlenebb és leghitványabbak a hantosi telepesek az egész országban, mindenesetre érthető, de silány vigasz számunkra. Az kár, hogy éppen a templom köré kerültek ilyenek. A világosi és kishantosiak jobbak és vallásosak.

Vízkereszt ünnepe. A világosi régi és új telepes ifjúság színdarabot játszott a kultúrházban: „A cigány” című színdarabot. Jó és szép volt.

Január 12. A községi átiratot ismertetem a Siess! Adj! Segíts! Mozgalomra vonatkozólag a kismisén. A nagymisét azonban azonban már nem tudtam megtartani, mert a rendőrség elvitt a telepfelügyelővel együtt. A világosiak színdarabja miatt. A kérvényt egy 4 polgárit végzett fiú írta meg és ezeket a szavakat használta a rendőrségnek szóló kérvényben: a színdarab előadására engedélyt kér a szervezésben lévő Katolikus Agrárifjúsági Egyesület, amit a rendőrségen félreismertek, azt vélték, hogy szervezzük titokban a beszüntetett Kalotot, pedig a fiú csak azt akarta kifejezni, hogy kat. földdel dolgozó ifjúság akar színdarabot rendezni. Ezt a kérvényt én, mint egyházi elnök aláírtam, ugyancsak aláírta a telepfelügyelő is. Ezért vittek el bennünket. Attól tartottunk, hogy az összeesküvésbe kevertek bele bennünket. Először Sárbogárdra vittek, ahol éjszakáztunk, utána reggel rendőri kísérettel Fehérvárra az államvédelmi osztályra, ahol fát vágattak velünk és este 5 órakor kihallgattak és 6 órakor elengedtek megfelelő instrukciók mellett. Megható és jóleső érzés volt számomra, hogy híveink közül 12 hétfőn szánnal Sárbogárdra mentek érdekünkben. Felkeresték a kisgazdapárti képviselőt és segítséget kértek, aki bár nem is katolikus azonnal telefonált Székesfehérvárra érdekünkben és feltehető, hogy így sikerült rövid időn belül kiszabadulni.

Február 1. Köztársaság megalakításának évfordulója. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szünetet rendel el az iskolákban. Ünnepély is volt.

A Kultusz utánjárásomra a nagyhantosi és világosi iskolához új 40 személyre szóló padokat utalt ki.

Kultúrház bizottságot alakítunk, kultúrház gondnokság címén, akik a terembér beadása felett dönt, hogy a sok zaklatástól e téren megszabaduljak.

A hívek jelentik, hogy a telepesek elvitetésem után másnap már gyűlést tartottak arról, hogy helyettem honnan hozzanak papot.

A kultúrházban megkezdődnek a szabadművelési előadások.

A régi böjti rendelet ismét érvénybe lép.

Március 2. Bár még csak mint tervezetet, meghirdetem a május 13. bérmálást.

Március 2. XII. Pius Szentséges atyának pápává választásának évfordulója Te Deum a misén.

Március 15. Nemzeti ünnep. ½ 9 órakor mise, utána ünnepség.

Az időjárás a földművelés szempontjából nem jó. Nagyon hosszú és hideg volt a tél. A tél fagya nem akar kiengedni.

Március 17. Püspökségről az amerikai katolikusok adományaként ruhasegélyt kap egyházközségünk. Elég bőségesen, csak kissé silány minőségben.

Március 18. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által kiutalt padokat a nagyvenyimi gyár lehozta Pestről Nagyvenyimre és onnan kocsikkal elhoztuk. A világosiak között nem akart akadni szülő, aki gyermekeiért ezt a fuvart megtegye. Végre nagy nehezen mégis hazahozták.

Március 23. A hitbuzgalmi leánycsoport Katolikus Nők Napját rendez. Közös áldozás a kultúrházban, szép ünnepség, versek, beszédek, énekek. Mély hatása volt az ünnepségnek. Többen jelen vannak a telepesek közül is. Az önkéntes adományokat elküldtük a pesti központnak.

Március 30. Felszabadulási ünnepség a mise után a kultúrház előtt pártok bevonásával, ahogy a községi nemzeti bizottság előírta.

Az egyházi földek (pap és kántor) végleges rendezése megtörtént. Az eddigi, a sárosdi országút és sárosdi határ melletti plébánia és kántor földeket a régi helye mellé, az ágotai út mellé helyezték kérésünkre ugyanolyan nagyságban. A régi plébánia és kántor földet pedig a telepeseknek osztották ki. Már egy 1945-ös Megyei Földbirtokrendező Tanácsi határozat így döntött, azonban véglegesen csak most intéződött el az ügy a 3672/1947. számú leirat alapján, ami véglegesnek tekinthető.

Az idő hirtelen jóra fordul és megkezdhető a földek szántása.

Április 4. Nagypéntek. Meghirdetem a fehérvári Prohászka ünnepségeket.

Ismét az új időszámítás lép életbe.

A Budapesti Központi Oltáregylettől egy karinget és két ministráns inget kaptunk ajándékba özvegy Fiáth Istvánné közbejárására. Az a tervünk, hogy a bérmálásra szoknyaanyagot veszünk hozzá gyűjtési pénzből, hogy egy komplett ministráns ruhánk legyen. Jószívű adakozó 30 szál gyertyát adományozott a templomnak.

Húsvétkor a Leány és Fiúcsoport a „Gyurkovics lányok” színdarabot játszották nagy anyagi és erkölcsi sikerrel a kultúrházban.

A fehérvári Prohászka ünnepségeken 45-50-en vettünk részt, részben kocsikkal részben vonattal vagy biciklivel. Itthon este 6 órakor volt a szentmise. A résztvevők boldog örömmel tértek haza. Nagyon tetszett nekik Mindszenty kardinális fennkölt beszéde.

Április 20. Meghirdetjük a Pápa őszentsége imahadjáratát a világ ínséges országainak megsegítésére. Szombatonként este a harangszó után 5 percig szólnak a harangok a hadifoglyokért. Vasárnap pedig a mise után egy Miatyánk, Üdvözlégy és Dicsőség van hazajövetelükért. Az Oltáregyleti és Rózsafűzér tagokkal megbeszéljük a ministránsruhák anyagának megvételét, egy tag vállalja Pestről való beszerzését. Két másik tag egy új alba anyagának adását és megcsinálását vállalja bérmálásra.

Április 27. A pápai imahadjárat kapcsán a következő lelki csokrot ajánlották fel a hívek a Szentséges Atyának: 1.040 szentmisehallgatás, 363 szentáldozás, 269 rózsafűzér, 50 röpima, 50 jócselekedet, 28 napi böjt és 10 intenciót.

A temető sírjainak rendezésére kérem fel a híveket. A gyermekek az utakat és közsírokat teszik rendbe.

Május 1. Munka ünnepe. ½ 9 órakor szentmise, utána rövid ünnepség a kultúrház előtt.

Május 4. Tanácsülés, az 1947. évi költségvetés tárgyalása. A bérmálásra mindenki készül, bár még soknak nem érkezett meg a keresztelési igazolása. A Központi Oltáregylet részére szóló gyűjtés megindítása.

Május 11. Az elsőszentáldozás napja. 26-an áldoznak. Bőséges szeretetlakomát rendeznek az elsőáldozók részére a hitbuzgalmi leányok. Meghirdetem a bérmálás programját. A ministráns ruhák és az alba elkészül. Délután 7 órakor az első bérmálás-előkészítő beszéd, amit én tartok, mert a prekurzor csak holnap érkezik meg.

Május 12. Az iskolás gyermekek a templomkertet és környékét rendbe hozzák.

1947. május 13-án tartott bérmálás és kánoni vizsgálat emlékére főpásztori köszönetem és elismerésem kifejezésével

Shvoy Lajos

megyéspüspök

A bérmálás Isten segítségével szépen befejeződött. Püspök atya meg volt elégedve mindennel. Köszönő szavaiban kiérződött jóságos szívében lakozó nagy szeretet és a puszta világa iránti megértése. Szavaiban Takács Mihály kántortanítót igazgatónak nevezte lapsuslinguae folytán, amit ő nagy örömmel vett tudomásul. Az ebédnél – szokás szerint – Németh István telepfelügyelő, egyháztanács és képviselőtestületi tag leitta magát. Atya ezért a vacsoránál megfedetett, bár úgy érzem ezért nem vagyok felelős, hiszen meg kellett hívnom. A dolog nagyon bántott, mert elrontotta Püspök Atya hangulatát. Az ebédre meghívtam a képviselőtestületi tagokat is. 168 bérmálkozó volt. Püspök Atya, Preiner apát – esperes úr, Neményi Lajos személyi titkár itt aludtak nálam; másnap Nagylókon volt a bérmálás.

A Szív újságot 2 hétre betiltották.

Áldozó csütörtökön volt az első áldozás, ezúttal először járultak első szentáldozáshoz a II. osztályosok. 105 elsőáldozó volt. Nagyon szép és felemelő volt az elsőáldozás. Utána a hívek jóvoltából szeretet reggeli volt.

Június 3-án volt az iskolások vizsgája.

Pünkösd vasárnap volt az iskolások Te Deuma.

Pünkösd másnapján volt a Kalász és Kalot egyesületek pünkösdi hitvallása. Mindkét egyesületből 2-2 tag az oltár lépcsőjén térdelve ajánlották fel az ifjúságot Istennek, kérve az ő segítségét.

Az Úrnapján megtartottuk a körmenetet. A puszta népe nagy számban vett részt a körmeneten.

Június 30. Nagyon szép békezarándoklatot rendezett Sárosd, amelyen mi is részt vettünk búcsújárás szerűen. A környékből mi voltunk legtöbben. Reggel 7 órakor volt itthon szentmise, utána gyalog mentünk processióban Sárosdra. A Kalász tagok szépen szerepeltek táncaikkal.

Templomunk búcsúján szép számban jelentek meg a hívek. Az ünnepi szónok Szopory János nagylóki plébános úr volt.

Július 6-án volt az új iskola átadásának ünnepsége. Bornemissza Virgil államtitkár úr is jelen volt. Az új iskolát a volt kastély főépület részéből alakították át. Veres Péter református újjáépítési miniszter szobrát is elhelyezték az iskola folyosóján.

Augusztus 15-én templomunk szentségimádása volt. Meglepően sokan jelentkeztek szentségimádási órára, még a telepesek közül is.

Augusztus 20-án Székesfehérváron voltunk Püspök atya 20 éves püspöki évfordulójának ünneplésére. 57-en vettünk részt. Kocsikkal mentünk Fehérvárig. A legelsők voltunk Fehérváron. Leányaink és fiaink mindenütt elsők voltak. Este 9 órakor volt itthon mise.

Nagyboldogasszony napján nyitta meg Hercegprímás Úr Esztergomban Boldogasszony évét. A Boldogasszony évére készített érmeket híveink közül sokan megvették.

Lelki gyakorlaton vettem részt Székesfehérváron a szemináriumban. Pater Dám ferences atya tartotta, magas színvonalú volt.

Szeptember 2-án volt az iskolakezdés elrendelve, azonban szeptember 16-ra tolta el a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a választások miatt. A választójogot sok nem kívánatos elemtől elvették; tőlem is, de visszaszereztem. Slachta pártjára[122] szavaztam. Kevés volt is nálunk, aki rá szavazott. Sok volt a kommunista szavazat; a telepesek majdnem mind odaszavazott.

Szeptember 14-én volt a telepiek búcsúja. A búcsú miatt nem tudtunk résztvenni a Püspök atya által vezetett bodajki zarándoklaton.

Országos Mária kongresszus volt Budapesten október 4-7 között. Hárman vettünk részt az egyházközségek országos gyűlésén, pedig kedvezményes utazás sem volt. Gyönyörű és impozáns volt a kongresszus. A kongresszusi levelezőlapot sokan vásárolják.

Október 1., 2. és 3-án a Mária kongresszussal kapcsolatban ájtatosságot tartottunk.

3. sz. ¼ órás harangzúgás hirdette a kongresszus kezdetét.

Kongresszussal kapcsolatban bevezettük a szombat esti litániát.

A Püspöki kar elrendelte, hogy október 12. templomi gyűjtés legyen a kongresszus költségeinek fedezésére.

Október 12-én vasárnap meghirdetem az egyházi és iskolai adó beszedésének megkezdését; még eddig a front óta nem szedtünk adót.

Kongresszusi jelvényeket árusítunk a templom ajtajában. Szépen veszik.

Püspök Atya elrendelte a kat. intézmények részére való gyűjtést. A hitbuzgalmi lánycsoport tagjai végezték a gyűjtést. Esperes kerületünkben az elsők között voltunk a gyűjtés eredményében.

Mindenszentek ünnepén délután az iskolás gyermekekkel kimentünk a temetőbe a volt hantosi plébánosok és tanítók sírjához.

November 9-től 15-ig misszió volt egyházközségünkben. Minden családhoz eljuttattuk a missziós plakátot és levelet. Pater Honvéd Polikárp és Pater Horváth Bernárd voltak a missziós atyák. Különösen Pater Honvéd Polikárp ért el nagy hatást beszédeivel. Világospusztára is kijártak az atyák felváltva. Ott is és itthon is gyönyörű eredménye volt a missziónak. Megalakítottuk a Credo férfiegyesületet 73 taggal. A november 9-i gyűjtést a templomban a katolikus ifjúság céljaira küldtük el.

November 23-án színdarabot játszott a Hitbuzgalmi Csoport.

A lelki gyakorlaton kapott indítás alapján megalakítjuk a Vöröskereszt helyi fiókját, hogy egyházközségünk szegény családjai részére adományokat kaphassunk.

A világosi hívek kérését teljesítve bevezetjük Világosban minden második vasárnap egy hónapban a szentmisét.

Az egyházi és iskolaadót nagyon nehezen fizetik; alig 30 % fizette eddig ki; a nem fizetőket behajtás végett az adóhivatalnak adjuk át.

A missziós atyák részére is természetbenieket gyűjtünk; szép eredmény mutatkozik.

December 12-én a volt kegyúrért mondottunk gyászmisét.

Világosba új tanító házaspár érkezett Szlovákiából: Molnár János és felesége. Eddig tanítás nem volt, mert nem tudtunk tanítót szerezni. A szülők már nagyon várták a tanítóékat. Németh Istvánnét beválasztottuk Hantosra.

Takács kántortanító igazgatói kinevezése nem jött meg papíron. Ki akarta Püspök Atyától kényszeríteni a kinevezést, ezért hálákodó levelet írt a Püspök Úrnak a – szerinte – bérmáláskor mondott kinevezésért. Esperes Úrnak leírt a tanfelügyelőség, hogy ha érdemes rá ki lehet nevezni, mert a bérmáláskor nem lett kinevezve. Esperes Úr leküldte nekem a leiratot véleményezés végett. Ő is neheztelt rám, hogy tudta nélkül kineveztettem igazgatónak. Természetesen a jelentésemben mindent megírtam róla, és így kinevezése elmaradt.

Karácsony előtt Hantosra is megjött egy tanító házaspár, Kunos Rezső és felesége; így 4 tanerőnk lett.

Az iskolák részére a községi bírótól, Lepsényitől szereztem fát, és a gyermeket édesapja, vagy nagyobb testvérei jöttek el közösen behordani és felvágni.

Szilveszterkor kabaré és bál volt a kultúrházban a Hitbuzgalmiak rendezésében. 1947-es évben: 27 gyermek született, 2 törvénytelen; 9 halálozás és 18 házasság volt.

Nagylók és Kislók puszták, mint filiák leváltak az anyaegyházból Nagylók-Szilfamajor címmel új lelkészség alalkult belőlük. A telepesek 50-60 %-ban megnövelték a lakosság létszámát, ezért volt szükség az új lelkészség alapítására. A lelkészség terve már a nagylóki bérmáláskor szóba került.

Ez év hála Istennek mozgalmas volt egyházközségünk életében. Sok szép megnyilvánulását láttuk az önállóvá vált egyházközségnek. Eddig – a front előtt – a kegyurasági egyházközség nem élte, nem is élhette öntudatos egyházközségi életét, hiszen minden gond, teher a kegyúr vállán nyugodott. Most már önállóan a képviselő testületnek kell vinnie egyházközségünk életét. Ez meglátszik az egyházközség életén. Még nem öntudatos, harcos egyházközségi tagok. Mindenik csak egyházközségi tagnak érzi magát, de nem felelős vezetőnek, akinek mindenben vállalni kell az egyházközség vezetését.

Adja Isten, hogy ezt átérezve és mindenben vállalva tudjon az egyházközség dolgozni Istenért, egyházért és hazáért.

Deo gratias! Isten adja, hogy jobb és boldogabb év virradjon egyházközségünkre.

1948. év

Isten nevében!

Január 1-én a Credo egyesület határozata alapján az egyesület tagjai szentáldozáshoz járulnak. Méltó kezdése ez az új évnek, különösen a férfiak részére.

Az iskolai tanítás csak január 19-én kezdődik, tüzelőanyag spórolás miatt. Bár éppen ezekben a január eleji napokban nagyon szép, enyhe az idő, még szántani is lehet.

Január 18-án teaestet rendezett a Credo egyesület Credo zászló javára. Sajnos meggondolatlan credisták, köztük az elnök maga is meggyanúsítottak személyemben, és a hitbuzgalmi lányokat, hogy hűtlenül kezeltük a rumot stb. Bizony nem jól esett az ilyen alaptalan és becstelen vád akkor, amikor mindent megtettünk vendégeink érdekében.

A Credo egyesület határozata alapján a templomban az ülőhelyeket felosztottuk férfi és nő ülőhelyekre. A jobb oldali padok a férfiaké, a bal oldaliak pedig a nőké. Meghatároztuk a lányok és fiúk helyeit is.

Január 27-én Pusztaszabolcson tanító gyűlés volt. Részt vettek rajta új tanítóink is.

A Püspöki Kar határozata értelmében minden első vasárnap szentségimádási órát vezetünk be.

Február 8-án kultúrházunkban színielőadást rendeztünk.

Február 15-én a Szív újság akciója alapján kat. könyvnapot rendeztünk. Versek, beszédek, rövid színdarabokkal vezettük rá hallgatóinkat a jó könyv és újság elolvasásának szükségességére. Meglepő volt az eredmény. Sokan vásároltak aránylag drága, de jó könyveket. A hitbuzgalmi leány és fiú csoport részére is vásároltunk jó könyveket, és ezzel megalapoztuk könyvtárukat.

A könyvnapi előadás után volt a Credo gyűlés, amelyen otromba támadást intéztek ellenem és a lány és fiú egyesület ellen éppen azok, akik nem is dolgoznak az egyházközség érdekében, ha ugyan a szájhősködést nem nevezzük annak.

Március 7-én ünnepeltük XII. Pius Szentséges Atyánk megválasztásának és megkoronázásának évfordulóját.

Meghirdetem az egyházmegyei takarékrészvény jegyzését.

Március 12., 13. és 14-én triduumot tartunk az 1848. év 100 éves évfordulójának egyházi megünnepléseként.

Március 15-ikét szentmisével és ünnepséggel ültük meg a kultúrházban. A telepes Madisz ifjúság is szerepelt énekkel, szavalatokkal és beszéddel.

A nagyheti szertartásokat és miséket a szokásos módon tartottuk meg.

Templomunknak húsvéti gyertyát ajándékozott egy jólelkű hívő.

Húsvét vasárnap délután és este színielőadást tartottunk kultúrházunkban.

Húsvét vasárnap délután Világosban 2 kis harangot szentelt Majláth János sárosdi plébános.

Tervbe vettünk egy templomgondozói tanfolyamot nálunk a nők számára, de a közbejött akadályok miatt nem tudtuk megrendezni.

A budapesti bazilika tűz martaléka lett, ennek helyreállítására lev.lapokat nyomtattak, hogy bevételéből helyre tudják hozni a károkat. Meghirdetem a levelezőlapok árusítását.

Május 1-én, a Munka ünnepén ½ 9 szentmise tartunk, utána ünnepség a parkban. A telepesek kis számban vesznek részt rajta.

A keresztjáró napokat a szokásos módon megtartottuk, de – sajnos – a szokásos kis létszámú résztvevővel.

Május 23-án tartottuk az első szentáldozást a szokásos kedves meghittséggel és agapéval.

Május 26-án a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 10 éves évfordulóján este a harangszó után ½ óráig szóltak a harangok emlékezésül.

Május 29-én este szentségimádási órát tartottunk a vasárnapi, 30-ikai Mária-nap bevezetéseként. A szentségimádási órát Pater Honvéd Polikarp ferences atya tartotta.

Május 30-án délután 3 órakor Mária napot tartottunk a keresztnél. Impozáns és bensőséges volt. Még Sárosdról, Hercegfalváról és Nagylókból is jöttek hívek. Pater Honvéd Polikarp mondotta az ünnepi beszédet. Versek, énekek és felajánlások szerepeltek a programban. Körmenetileg mentünk ki a kereszthez.

Június 6-án a pusztaszabolcsi hitbuzgalmi leány csoport tagjai tartottak bábszínház előadást a kultúrházban. Nagy elismerést arattak leányaink táncaikkal és énekeikkel.

Június 13-án délután anyák napját tartottunk az iskola parkjában. Megható és felemelő volt az ünnepség és sokan vettek részt rajta. Bevezettük az utolsó évesek ballagását. Sírnak a búcsúzó VIII-sok és a szülők is.

Takács kántortanító részt vesz a kommunista gyűlésen, a szónokok mellett foglal helyet. Igazgatói kinevezése érdekében fellázítja a képviselő testület tagjait, akik elpártolnak tőlem, sőt jegyzőkönyv hamisítással vádolnak meg, hogy nem írattam alá a hitelesítőkkel. Ebben előljár Horváth János egyházközségi világi elnök, aki elfelejtette, hogy aláírta a jegyzőkönyvet és támad az aláírás hamisítása miatt. Borzasztó fájdalmas ez nekem, amikor mindig és mindenben az egyházközségért dolgoztam. Teljesen egyedül vagyok bánatommal.

Államasítják a Stephaneumot. Tiltakozunk ellene, mint egyházközség. A tiltakozást – ami az iskoláink államasítása ellen megy – Takács hittanító nem írja alá, mint a Szülők Szövetségének világi elnöke.

Az Actio Catholica az Eucharisztikus kongresszus 10 éves évfordulójára jelvényeket nyomtatott. A hívek szép számban vásárolják.

Július 4-én volt templomunk búcsúja, a hercegfalvai plébános úr volt az ünnepi szónok. A kántortanítói állásokat a Püspöki Kar megszünteti.

Amitől féltünk bekövetkezett. Évszázados iskoláinkat az állam elvette.

Augusztus 12 és 13-án rózsafűzéres litániát tartottunk. 14-én szentségimádási óránk volt.

Nagyboldogasszony ünnepén szentségimádási napunk volt. Szép számban voltak minden órában szentségimádók. A nagymise alatt felajánlottuk egyházközségünket Jézus és Mária Szentséges Szívének.

Takács Mihály kántortanítót bízták meg az iskola vezetésével.

’Sennyey Ferencné Püspök Atyánál járt Takács egyházi részről történő igazgatói kinevezése érdekében és Atyánál ellenem vádaskodott. Atya éreztette is ezt velem.

Június 4-én levélben kértem kihallgatást Atyától, de a mai napig nem válaszolt levelemre. Biztos ’Sennyeyné referálásának eredménye. Majd egyszer kiderül az igazság.

Kisboldogasszony ünnepét – bár a kormány eltörölte – a Püspöki Kar határozata értelmében ünnepélyesen ültük meg.

Szeptember 19-én volt a telepiek búcsúja a telepi keresztnél. Pater Honvéd Polikarp volt az ünnepi szónok.

Készülünk a bodajki nagy zarándoklatra, Mária napra, ahová Mindszenty József bíbornok és hercegprímás is el fog jönni.

Szeptember 24-én délben indultunk 35 gyalog – búcsút járva – Bodajkra, magam is híveimmel mentem gyalog. Fehérváron a vizivárosi otthonban éjszakáztunk meg. Reggel 4 órakor indultunk tovább gyalog, de sikerült egy teherautóval egész a bodajki templomig elmenni mindnyájunknak. Már 6 órakor ott is voltunk. Miséztem híveimnek és utána megnéztük Bodajk nevezetességeit. Délután érkezett a Bíbornok úr és püspök atyánk autón. Este fáklyás körmenet volt fel a kálváriára és egész éjjel szentségimádás, mi is be voltunk osztva. Nagyon szép volt. Másnap mise és a Bíbornok gyönyörű beszédje. Én 12 órai vonattal eljöttem – alig fértem fel a vonatra – mert este 8 órakor itthon misém volt. Kb. 35.000 ember volt jelen a bodajki zarándoklaton. Híveim gyalog jöttek vissza is, hétfőn délben értek haza. Nagyon tetszett nekik a zarándoklat.

Október 17-én 9 órakor – a két mise között – tartottuk a Credo gyűlést.

Október 19-én Coronánk volt Dunapentelén; Püspök Atyánk is jelen volt. A jogi coronatételt én olvastam fel. A kerület elhatározta, hogy minden hónap első keddjén a Pápáért, szerdáján a Hercegprímásért, csütörtökjén a Püspök atyáért mondja a plébánis misét.

A kispapok részére való gyűjtést megkezdtük. Jó indulattal adnak természetbenieket.

Krisztus Király ünnepét megelőzően, október 28., 29. és 30-án triduumot tartottunk. A hívek, különösen a lányok szép számban jelentek meg. Krisztus Király ünnepén egész napos szentségimádást tartottunk. Meglepően sokan jelentkeztek egy-egy imádási órára.

November 1-én délután 5 órakor halotti ájtatosságot tartottunk.

Nov. 3-án koporsós requimet tartottunk egyházközségünk elhalt papjaiért és tanítóiért.

Az időjárás száraz; nem jó ez a vetésekre. A termés kukoricából jó volt.

A Szív újságot az illetékes hatóságok 1 hónapra betiltották.

Az idén is meglepően sok volt a missziós vasárnapi gyűjtés: 63,46 a vasárnapi 15-20 forintos perselyhez képest.

November 14-én a Credo egyesület megválasztotta Kincses Antalt elnökének, Takács Mihály volt kántortanító helyett, aki lemondott az elnökségről, mert felesége itthagyta és amint hírlik össze fog állni egy másik emberrel. Isten nem ver bottal!!!

Takács Mihály, hogy a gyermekek ne jöhessenek szentmisére, ¼ 8 órára berendeli a gyerekeket egyszeregyet mondani. A híres, nagy katolikus kántortanító!

Kibocsájtottuk az egyházközségi adóíveket. Az egyházközség képviselőtestületi tagjai vállalták pusztánként az adó összeszedését. Az iskola adót csak ½ évig szedjük.

November 23-án tartotta hivatalos esperesi látogatását Preiner István apát, esperes, dunapentelei plébános. Este 6 órakor Pater Szarvas Miklós jezsuita misszionárius tartott előadást a kultúrházban a hazai hittérítésről. Teljesen tömve volt a terem. Nagyon örültek a hallgatók az előadásnak.

Megkezdtem a katekéziseket a vasárnapi litániákon.

Esperes úr felszólítására a templomot nyitva tartjuk, hogy a hívek napközben is adoválhassanak.

A Szív újság újra megjelent, de – papírhiány miatt – csak 10 db-ot küldenek, 16 helyett.

December 6-án kezdődött a hitbuzgalmi lányok 6 napos lelkigyakorlata a szépen rendbehozott kultúrházban, amit a lányok végeztek. 45 lány vett rajta részt: a sárosdi, szolgaházai, nagylóki és hantosi hitbuzgalmi lánycsoportok kiküldöttei. A papi részt dr. Jáki Adorján ciszter tanár, jelenleg hercegfalvai káplán adta le, a többit Margó néni. Nagyon szép és tartalmas volt a lelkigyakorlat. A lányok nagyon boldogok voltak.

December 8-án dr. Jáki Adorján 38 szívgárdistát avatott, ünnepélyes keretek között a templomban.

December 12-én választottuk meg az Oltáregylet vezetőségét: elnöknő lett özvegy Virág Mihályné, pénztáros Virág Margit.

December 13-án a volt kegyúrért mondottunk misét.

Az éjféli misén és karácsonykor nagyon sokan vettek részt a szentmisén, még Világosból és Kishantosról is.

Karácsonykor – miután először letartóztatták titkárát – letartóztatták Mindszenty József bíbornokot, Magyarország hercegprímását. Megdöbbent az ország katolicizmusa.

Szilveszter estére a Püspöki Kar – mivel péntekre esett – felmentést adott a böjt alól.

Ez év sok meglepetést és fájdalmat hozott a magyar katolicizmusra. Adjon a jó Isten egy boldogabb és áldásosabb új esztendőt.

Deo gratias!

1949. év

Isten nevében!

A Credo egyesület új év első vasárnapján, Jézus Szent Neve ünnepén közös szentáldozáshoz járult.

A Püspöki Kar elrendelte minden mise végén egy Miatyánk és egy Üdvözlégy imádkozását az Anyaszentegyház békéjéért a Szentatya szándékára.

Takács Mihály volt kántortanító a grófné tanácsára beadta az Egyházmegyei Hatósághoz az egyházi elválasztás iránti kérelmét, illetve beadatta a feleségével, hogy újra nősülhessen egyházilag is.

Február 1-én, a köztársasági ünnepen a 8 órai szentmisét hazánkért ajánlottuk fel.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén ¼ 8 órakor mondottam szentmisét külön az iskolások részére, mivel rendes tanítás volt az iskolában, de – sajnos – nem sokan jöttek el az iskolások közül. Amióta állami az iskola baj van a templomba járással, nincs felvezetés a misére. A Gyertyaszentelői hívek miséje 9 órakor volt.

Az egyházközségi adót Világos és Kishantosról csak 7-en fizették meg, akkor amikor az egész évi fuvart – szentmise és hittanóra – 600 forintért vállaltam magamra. Nem tudom mi lesz így a szentmisékkel. A többi helyen – kivéve a hantosi telepeseket – még aránylag fizetik az adót.

Farsang vasárnap este farsangi estet rendeztünk a kultúrházban „ki mit szán” alapon. 384 forint volt a bevétel, amit a hitbuzgalmi csoport egy templomszőnyeg vételére ajánlott fel.

Életfogytiglani fegyházra ítéltél Mindszenty József bíborost, Hercegprímást. Megdöbbent az oszág katolicizmusa. Hazaárulás, valutázás és kémkedés voltak a vádak.

Megyéspüspök úr elrendelte, hogy minden első vasárnap gyűjtést rendezzen minden plébánia egyházmegyei célokra, amit a perselypénzzel együtt küldjünk be.

Március 15-én a 8 órai szentmisét hazánkért ajánlottuk fel.

Március 25-ét, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét 9 órai szentmisével ünnepeltük meg.

Az egyházközség tulajdonát képező kultúrházunkat a falujárónő tanácsára elvették, illetve a szövetkezeti gyűlésre kölcsönkért kultúrház kulcsát nem adták vissza. A rendőrséghez fordultam és jelentettem, hogy semmiféle hivatalos írást nem mutattak fel az elvételre vonatkozólag és a rendőrparancsnok a kulcsot visszaadatta.

Április 3-án volt XII. Pius Szentséges atyánknak 50 éves papi jubileuma, aranymiséjének ünnepes. Minden pap 2 szentmisét mondhatott, az egyiket a Szentatya szándékára kellett felajánlani a világ bűneiért. Mi is nagy ünnepélyességgel végeztük ezt a szentmisét.

Április 4-én a felszabadulás ünnepén a szentmisét a hazánkért ajánlottuk fel.

Ismét elvették a kultúrházat, az előbbihez hasonló trükkel, minden írás nélkül és az MDP tábláját is felszögezték, leverve az „r.k. kultúrház” feliratot. Azonnal jelentést tettem az Egyházmegyei Hatóságnak és a járási főjegyzőnek. Az Egyházmegyei Hatóság utasít, írjak egy tiltakozó kérvényt a Népjóléti Miniszternek és az Egyházmegyei Hatóságon keresztül küldjem fel, amit azonnal meg is tettem.

Április 10-én a Credo gyűlést nem tudtuk megtartani, mert nem engedtek be a kultúrházba, sőt rendőrért szaladtak, aki még a templomban sem engedte megtartani a gyűlést, jelezve, hogy 8 nappal előtte be kellett volna jelenteni.

A nagyheti szertartások rendben lezajlottak. A föltámadási körmeneten igen sokan vettek részt, különösen meglepő volt a sok férfi részvétele; Kishantos és Világos is bejött.

A hívek eddig még soha nem tapasztalt áldozatkészséggel siettek a templomunk hiányainak pótlására. Húsvétra az egyik család megcsináltatta a Fájdalmas Szűz Anya szobrának üvegét; az oltárszekrény elé függönyt, a főoltárhoz új szőnyeget vettünk a Credo egyesület, a hitbuzgalmi leány és fiú csoport pénzén és egy család 70 forintos ajándékából. Az Oltáregyleti tagok gyűjtésből vettek 1 albát, 2 minister inget, 2 alsó terítőt, 2 vállkendőt, 3 kéztörlő kendőt 550 forint értékben. Egy leánycsoporti tag kézihorgolású zászlót ajándékozott. Egy oltárterítőt, egy szószékterítőt, több mint 50 szál gyertyát is ajándékoztak a templomnak. Húsvét vasárnapján köszöntem meg nevek nélkül az adakozóknak.

Az új járási főjegyző Németh László a kultúrház ügyben május 19-re helyszíni tárgyalást tűzött ki.

Május 1-én akartuk megtartani a búzaszentelési körmenetet, de egy sárosdi rendőr leállította, illetve megüzente, hogy ha kimegyünk a körmenettel leállítja és engem pedig a helyszínről elvisz. Oka a május 1. felvonulás, pedig ez csak délután 2 órakor volt, tehát nem is ütköztünk volna, sőt pénteken a felvonulást rendezőkkel meg is állapodtunk abban, hogy meg lesz a körmenet és 12 órára befejezzük.

Egy jólelkű család megcsináltatta a templom előtti feszületet: új bádogot és festést kapott.

A grófné ismét kellemetlenkedett. Az Egyházmegyei Hatóságtól kieszközölte, hogy a temető fű- és fahasználata az övé legyen, holott az ő családjuk előtti kegyurak alatt mindig a plébánosé volt ez a jog és ezt biztosítja a Statulák[123] is. Hivatkozik valami rendelkezésre, amely szerint kegyeleti fásított helyek nem esnek földosztás alá, de ez a rendelet állami rendelet és nem érinti a fa- és fűhasználati jogot. Sőt 1945-ben az egyházközség hivatalosan is átvette a volt uradalmi temetőket, a jegyzőkönyvet az Egyházmegyei Hatóság jóvá is hagyta. Nem tudom miből tüzel a hantosi plébános, ha az Egyházmegyei Hatóság meg nem változtatja döntését.

A keresztjáró napokat megtartottuk, de sajnos kevés résztvevővel, sőt a megbízott kántorunk is, aki állami tanító, vonakodott énekelni jönni, félvén, hogy az iskolából ½ órát mulaszt és baj lesz belőle. Az iskolások egy része a 2. és 3. napon eljött, de ennek fejében egy hittanórát át kellett engednem.

Május 29-én a Credo gyűlést – helyiség hiányában – a templomban tartottuk meg. Az oltáriszentséget a gyűlés idejére a sekrestyébe vittem.

Május 31-én Dr. Büttner Ferenc főesperes úr átvizitálta a templomot és a plébániát. Hála Istennek mindent rendben talált, egy-két még hiányzó dolgot kivéve, mint pl. az oltárra szentségi trón, zárt gyóntató szék, fémből való olajos edények stb., amiket eddig pénzhiány miatt nem tudtunk megcsináltatni. Kértem a főesperes urat, hogy járjon közbe áthelyezésem érdekében, de –sajnos– nem nagyon bíztatott. Preiner István apát-esperes úr is vele volt.

Németh László járási főjegyző a helyi pártvezérek jelenlétében megtartotta a kultúrház ügyében a helyszíni tárgyalást, de nem ítélte vissza az egyházközségnek a kultúrházat. Jelezte, hogy a döntést majd Sárbogárdról megküldik.

Szent Antal perselyt helyrehoztuk és felhelyeztük a régi helyére.

Pünkösd hétfőn volt az első szentáldozás, 9 órai szentmisén. 35 hantosi és 3 világosi gyermek volt elsőáldozó. Az egész elsőáldozást – még az éneket is - magam tanítottam be; nem mertek segíteni a tanítók, sőt a megbízott kántor sem, aki állami tanító. Sőt a mise alatti imák és ének vezetését is alig-alig merte vállalni az osztálytanítónő. A mise után a plébánia udvarán szeretetreggeli volt, amit a hitbuzgalmi lányok rendeztek. Tejes kávét és rengeteg süteményt kaptak a gyermekek. A szülők is megjelentek a szeretetreggelin is.

Június 15-én délután volt az alsó osztályosok hittanvizsgája, amelyen több szülő is megjelent, nagyobb részben a Tóth-majori szülők.

A nyolcadikosok ballagására nem hívott meg az iskola vezetősége, én tehát nem is mentem el. Nagyon kerestek volt tanítványaim, el akartak búcsúzni tőlem. Vasárnap a szentbeszéd kapcsán búcsúztattam el őket.

Meghirdettem, hogy ismét lehet alapítványi szentmisét jegyezni: 300 forint egy kismise és 600 egy koporsós szentmise ára.

Úrnapján nagyon szépen elkészítettük a sátrakat és a körmenet útvonalát, azonban az eső miatt csak a templomban tudtuk tartani a körmenetet.

Június 15-én, vasárnap tartottuk az iskolások Te Deumát.

Június 24., 25. és 26-án az Oltáregylet alapításának 100 éves fordulója alkalmából triduumot tartottunk, befejező szentségimádási órával és pápai áldással.

Július 3-án volt a templomunk búcsúja. Pater Lusinszky jezsuita atya volt a szónokunk. Nagyon szépen járultak a hívek a szentségekhez, amit a páter is elismert. A nagymise 3 papos volt – a páter, Szopory János nagylóki lelkész és én.

Megköszöntem a híveknek a templomcsatorna megcsináltatásához felajánlott összegeket, az ügyesen vállalt munkát és egy oltárterítő ajándékozását. Egyben újra gyűjtést hirdettem a templomtető javítására.

Július 27-én volt az új kerületünk barátságos összejövetele Sárosdon, az új esperesnél: Majláth Jánosnál. Az új kerülethez tartoznak: Seregélyes, Sárosd, Szabadegyháza, Perkáta, Nagyhantos, Nagylók. A kerület tanfelügyelője lett: Kemény János seregélyesi plébános.

Július 30-án nálam volt a kerület barátságos találkozón.

Beadtam a pályázatom Vajtára. Úgy hírlik sok a pályázó. Talán sikerülni fog.

Július 31-én volt a nagylókiak Márta búcsúja. Szopory János lelkész úr engem hívott meg búcsúi szónoknak; ő pedig itthon engem helyettesített.

Augusztus 6-án kézhez kaptam vajtai kinevezésem. Hála a jó Istennek egy nyugodt, egységes, jólelkű egyházközség élére mehetek, hogy újra ambícióval dolgozhassak.

Borzasztó meleg időjárás van. Még 43 fok meleget is mértek. Eső nincs, a kukoricák tönkremennek, ha így tart tovább az időjárás. A termés nem a legjobb. Nagyon változó, vannak 10-13 q-s termések is búzából, de viszont 3-4 q-sak is.

Augusztus 15-én Nagyboldogasszony ünnepén volt templomunk szentségimádási napja. Minden órában nagy számban voltak adorálók, még Világos és Kishantosról is. E napon volt a Credo Egyesület közös áldozása. Csaknem minden tag szentségekhez járult.

Augusztus 14-én volt az Oltáregylet gyűlése a templomban.

Szeptember 17. és 18-án volt a bodajki zarándoklat. 53 gyalogos, 7 kocsival, 16 biciklivel és sokan vonattal mentünk, vagy 100 voltunk. A telepi búcsút 18. helyett 11-én tartottuk. Meglepően sokan voltak. Az idén már több árús sátor is volt.

A kormányzat bevezette a fakultatív hitoktatást. A szülőknek írásban vagy szóban jelenteni kell, ha akarja gyermekét hittanra járatni. Világosban mindenki, Nagyhantoson 16 kivételével mindenki beiratta hittanra gyermekét. A kimaradottak közül 7 elkésett és így maradt ki.

Szeptember 25-én megtartottam a búcsúmisét Világosban.

Szeptember 27-én vettem át a vajtai plébániát.

Szeptember 28-án lesz a hantosi átadás.

Kérem a jó Istent segítse ezt a sok nehézséggel küzdő egyházközséget. Legyen béke, megértés egymás között. Zárjanak ki magukból minden személyválogatást és hozza őket össze a vallás, az egyház szeretete és akkor majd megértés lesz a régi és új lakosság között. Adja Isten hogy így legyen!

[Zahola Károly plébános (1942-1949) bejegyzésének vége]



 

Megjegyzések

 

Az eredeti szöveghez képest a könnyebb olvashatóság és egységes írásmód érdekében (egy évszázad tucatnyi szerzőjének műve) a következő változtatások történtek:

-        a mára meghonosodott idegen szavak mindenütt magyaros helyesírással szerepelnek, például:

plébánia (plebánia)

adminisztrátor (administrator)

akció (actio)

sztrájk (streik)

prédikál (praedikál)

szeminárium (seminarium)

szociális (socialis)

katolikus (katholikus)

misszió (missio)

akkumulátor (accumulator)

abszolút (absolut)

-        a rövidítések feloldásra kerültek (kivéve: dr., id., szül.), például:

báró (br.)

gróf (gr.)

herceg (hg.)

méltóságos (Mltsg., Mtg.)

esperes (esp.)

főtisztelendő (ft.)

helyettes (h.)

szent (szt.)

Egyházmegyei Hatóság (E.H.)

-        a dátumok a mai helyesírással szerepelnek, például:

1848. évi (1848-ik évi, 1848-dik évi)

-        a nyilvánvalóan pontatlanul írt személynevek helyesen szerepelnek, például:

Kossuth (Kosuth)

Kostyelik (Kastyelik)

Fiáth (Fiath)



 


[1]

annales: krónika

[2]

protocollum: jegyzőkönyv

[3]

Canonica visitatio: ’kánoni látogatás’ (a megyés püspök hivatali kötelezettsége egyházmegyéjének időközönkénti végiglátogatására)

[4]

áldozár: áldozó pap

[5]

helyi káplánság: a filiánál nagyobb, a plébániánál kisebb rangú egyházközség

[6]

Ez a plébánia új, legelőször misszionáriusok állomáshelye volt, a perkátai misszióhoz tartozott, és miután a jezsuita atyák gondoskodása és aggódása elkezdett egyházközséget építeni (ugyanis azelőtt szinte egyedülálló házakat kerestek fel), lassanként a hívő lakosság gyarapodni kezdett; a hívők számának növekedése az első eredményt 1773-ban hozta: plébánosi jogot és kötelességet kezdett gyakorolni Tann József jezsuita, őt követte a szintén jezsuita Ibellaker József. Ezután 1788-ban a plébániák első rendszabályozásának alkalmával kegyes királyi rendelkezéssel helyi káplánsággá emelték. Végül az Úr 1807. esztendejének január 23-án 3075. számú kegyes rendelettel rendes új plébániává változtatták.

[7]

Régi időktől fogva a következő leányegyházai voltak: Kishantos, Nagy- és Kislók. 1774. február 21-én a püspöki helynök Felsőkörtvélyest, valamint Alsó- és Felsőtöbörzsököt hozzákapcsolta; ettől kezdve nyolc puszta tartozott hozzá leányegyházként, de ahogy ezt a plébániát elkezdték szabályozni, úgy lassanként leányegyházakat választottak le róla, mégpedig Kisvenyimet és Sismándot a nagyméltóságú püspök rendelkezésére 1799-ben a hercegfalvi plébánia, Körtvélyest, valamint Alsó- és Felsőtöbörzsököt pedig a sárkeresztúri plébánia kebelezte be. Jelenleg ehhez a plébániához a következő kétségtelen leányegyházak tartoznak: Külmajor, Erdőmajor, Téglaház, Zichy-Kishantos, Fiáth-Kishantos, Nagylók, Józsefmajor, Kislók, Annamajor, Károlymajor, Középhantos, összesen 11, és ide télvíz idején nehéz eljutni. 1773-tól, miután a hívek száma növekedni kezdett, először Tann József gyakorolt plébánosi kötelességet, később Ibellaker József, mindketten a Jezsuita rendből; 1788-ban pedig helyi káplánsággá emelték, a lelkészi hivatalt Korherr József töltötte be, akit később, midőn ezt a káplánságot 1807-ben plébániává emelték plébánossá neveztek ki; őt a plébánián Dulánszky Pál követte 1830-ban, aki a következő évben meghalt egy járványban; több adminisztrátor következett, mint Babotay János, Horváth József és Jankovics Károly, azonban ezek cselekedetei örök feledésbe merültek. Őket a lelkek ápolásában 1832-ben főtisztelendő Varga János plébános úr követte; az ő 1854-ben bekövetkezett halála táján a lelkek ápolásában beiktatott plébánosként ugyanazon év vége felé Pados János következett, azonban szerencsétlen hivatalba kezdett bele, amivel csakhamar nemzeti érzése miatt, az állami vezetés rendelkezésére felhagyni kényszerült; őt a plébánián 1855. június eleje táján Benedek Ferenc vérteskozmai plébános követte, aki hét hónapot töltött Nagyhantoson, majd a hantosi plébániát a csákvári plébániával cserélte fel. Így történt, hogy méltóságos gróf vásonkeői Zichy Károly kegyúr a megüresedett plébániára Lajos József polgárdi udvari káplánt és [haerulorum praefectus]-t találta méltónak felterjeszteni.

[8]

adminisztrátor: plébániát megüresedés vagy plébános akadályoztatása idején kormányzó pap

[9]

azonban ezek cselekedetei örök feledésbe merültek

[10]

contractus: szerződés

[11]

deputatus: képviselő

[12]

naturale: természetbeni juttatás

[13]

stóla: egyházi szolgáltatásokért (mise, esketés, temetés, keresztelés) fizetett jövedelem

[14]

quietantia: nyugta

[15]

assistentia: közreműködés

[16]

harmadfél: kettő és fél (kettő egész és a harmadiknak a fele)

[17]

grationale: szívességből adott

[18]

Deus retribueret eis!: ’Isten fizesse meg neki!’

[19]

congrua: a plébánosi javadalmakkal nem rendelkező lelkipásztorok jövedelmének kiegészítése állami részről

[20]

matricula: anyakönyv

[21]

A legrégebbi anyakönyv talán a Hantosi Egyházközség 1773-ból való anyakönyve, mikoris plébánosi jogot és kötelességet szerzett. Anyaegyház: Hantos, leányegyházak: Kishantos, Kisvenyim, mindkét Lók, Sismánd. Mind a hat puszta. A két későbbit (Kisvenyim és Sismánd) nagytiszteletű püspöki helynök úr 1774. február 21-én csatolta az állandó leányegyházakhoz (így szólnak az iratok). A végrehajtással főtisztelendő kerületi alesperes úr bízatott meg.

1775. december 29-én ugyanezen nagytiszteletű püspöki helynök úr Körtvélyes és mindkét Töbörzsök pusztát is csatolta.


[22]

missionarius: kisebb egyházközség lelki gondozását végző pap

[23]

iure parochiali gaudens: plébánosi jognak örvendő

[24]

resignál: lemond

[25]

secularisál: világivá tesz

[26]

A Hantosi Egyházközség anyakönyve az 1797. háborús év november 1-től, mikoris plébánosi jognak örvendett. Anyaegyház: Nagyhantos, amelyhez királyi intézkedéssel a következő pusztákat csatolták leányegyházként: Nagylók, Kislók, Kishantos, Kisvenyim. A többi leányegyházat leválasztották.

1799-ben Kisvenyim leányegyházat nagyméltóságú Milessin püspök úr intézkedése leválasztotta Nagyhantos anyaegyházról, majd új faluhoz, Hercegfalvához irányította.


[27]

localis: helyi

[28]

diversa: különfélék

[29]

benedikálás: megáldás

[30]

1807. június 3-án a vitézlő Redl József bérlő úr által biztosított új temetőt áldotta meg Kishantoson a helyi plébános, Korherr József, aki a felhatalmazást erre nagyméltóságú Milassin Miklós püspöktől kapta.

1816. április 12-én Nagyhantoson új temetőt áldott meg Korherr József plébános, aki a felhatalmazást erre nagytiszteletű Nagy Pál püspöki helynök úrtól kapta.

1814. május 15-én a Nagy- és Kislók pusztai leányegyházakban új temetőket áldott meg Korherr József plébános, aki a felhatalmazást erre nagytiszteletű Nagy Pál káptalani helynök úrtól kapta.

1817. március 18-án Kishantoson új temetőt áldott meg főtisztelendő Dobos János dunapentelei plébános és alesperes úr.

1818. szeptember 7-én méltóságos és nagytiszteletű Vurum József pöspök úr újonnan öntött harangot szentelt meg szent József tiszteletére.

1818. szeptember 14-én nagytiszteletű Dobos János adonyi alesperes úr új fakeresztet áldott meg Nagyhantoson, Boldogságos Szűz Mária képét szegezték rá, ez az új kereszt aranyozott fával készült.

1821. november 29-én nagytiszteletű Dobos János alesperes úr megáldott két képet a főoltárra, az egyiket Boldogságos Szűz Mária megtestesülésének ünnepére, a másikat pedig a mi Urunk Jézus Krisztus születésének ünnepére.

1826. június 4-én, az első körmenet évfordulójának alkalmából Kishantoson a temetőben kőkeresztet áldott meg Korherr József nagyhantosi plébános, aki a felhatalmazást erre nagytiszteletű Simonyi Pál káptalani helynök úrtól kapta. A kereszt felállításáról vitézlő Ritter Jakab kishantosi bérlő úr gondoskodott.

1828. május 4-én kőkeresztet állított fel Nagylókon és Kislókon méltóságos Zichy Károly gróf úr, Korherr József nagyhantosi plébános áldotta meg, aki a felhatalmazást erre nagytiszteletű Simonyi Pál káptalani helynök úrtól kapta.


[31]

Aláírás: Nagyhantos, 1830. január 10. előttem: Korherr József nagyhantosi plébános

[32]

1804. A hívek összegyűjtött adományainak köszönhetően 340 fontos harang öntetett Pesten Eberhard Henriknél, melyet ugyanezen év június 23-án, Keresztelő Szent János ünnepének előestéjén a székesfehérvári ferences atyák előtt áldott meg nagyméltóságú Milassin Miklós fehérvári püspök úr Páduai Szent Antal tiszteletére.

[33]

Az utódok emlékezetére és iránymutatására. 1831-ben romlás dühöngött csaknem egész Európában, a kolera ezen a nagyhantosi plébánián és a nagylóki leányegyházban is kitört, midőn ezen év július 22-én az egyik idegen aratón, a Veszprém megyei Palotáról való 48 éves Kaposi Józsefen a kolera biztos tünetei mutatkoztak. Néhány óra alatt irtózatos görcsök között a gondoskodás minden módjának alkalmazása ellenére meghalt. Ezután ez a rettenetes betegség megkülönböztetés nélkül kiterjedt az egész plébániára és minden leányegyházra úgy, hogy a halotti anyakönyvek tanúsága szerint július 22-től ugyanazon év szeptember 22-ig az anyaegyházban és a leányegyházakban 62 különféle nemű és korú személy halt meg a valódi kolera tüneteivel. Magában az anyaegyházban 51 személy. A plébános abban az időben Dulánszky Pál volt, aki a kolera egyik utolsó áldozataként halt meg.

A kolera (közönségesen epe kórság) hazája leginkább India és Kelet-Ázsia szokott lenni, a levegő miazmatikus fertőzésén keresztül szokott terjedni. Egy oka van, amiért a nagyon dühöngő kolera nem támadja meg szakadatlan gyengeséggel a kórokozó birtokosát, mivel megelőzéssel megóvja magát, ezekkel szemben a kibocsájtók és a szállítók között, akik a testükben hordozzák, elsőként tör ki.

A kolera legközelebbi oka bizonyos bűzöknek és savanyú epének a túlságos kiömlése, és ezért együtt jár hányással és petyhüdtséggel. Mindazonáltal a felpuffadás kezdetén szelek vannak erős fájdalommal összekötve. A megkönnyebbülés nagyon fájdalmas, a megnyilvánuló erők elgyengülnek. A pulzus kezdetben mindenképpen gyors és lázas, de kevéssel ezután felgyorsul és nemsokára változékony lesz, ezt erős fájdalommal összekötve kísérni szokták a végtagok görcsei, és ha gyorsan nem lesz kéznél gyógyszer, következik az összeomlás és általános görcsök; hideg testrészek, halálveríték és a halál legfeljebb 24 óra késedelemmel bekövetkezik.

Ez a betegség mindenhol előfordul nyáron, ahol a nagyon meleg levegő gyorsan lehül.

Az erek kezdeténél vágást ejtenek, de a hashajtó és a hánytató mindig ártalmas. Stb.


[34]

fundatio: alapítvány

[35]

1836. A nagyhantosi plébánia templomát teljesen helyreállították kívülről és belülről a tetővel együtt; új oratórium csatlakozott a sekrestye felett, ezáltal a sekrestye nagyobb lett; a korábbi bejárat kelet felé volt, a helyreállítás alkalmával áthelyezték nyugat felé, tudniillik a sekrestye bejáratát; ez az egész a méltóságos kegyurak, tudniillik Batthyány Gusztáv és Kázmér bőkezűségéből, Pintzker Ferenc úr tiszttartósága és Zombat Ferenc felügyelősége alatt. Plébános Varga János. Tanító Limbek György. Kasznár Pschik Mihály, írnok Benedek Mihály. Hadnagy Kis Mihály. Templomatya Horváth alias Gyöpös István. 1836. A szenteltvíznek a nagy bejáratnál kívülről a szegények házánál egy rézedényt ajánlott fel Vidiman József. Szintén ő az apszis tornyán levő kereszt bearanyozására tett 50 bécsi forintot kitevő felajánlást.

[36]

1842. A nagyhantosi plébánia temploma megújításra és díszítményre a következőket birtokolta kegyes és ájtatos jótevők által, úgymint tekintetes Ritter Jakab kishantosi bérlő özvegye, nemes Ritter Rozália szül. Bauer: a főoltár vagy közönségesen öreg oltár bearanyozási és beszínezési munkáira felvett és kifizetett 120 forintot ezüstben vagy jó vert pénzben; másodszor a Szent Vendel és Hétfájdalmú Szűzanya képek megújítására, valamint az orgonakarzatért, ahogy most van, minden tartozékával 100 forintot ezüstben; harmadszor a keresztelő kút megújítására 6 forintot ezüstben; negyedszer adott a templomnak egy becses bojtokkal körbevett pompás karinget; ötödször gyönyörű becses selyemkendőt, egyik része kék színű, a másik rószaszín, lelógó szélei ezüst díszítménnyel körbevéve; hatodszor a sekrestye bejáratához helyezett harangocskához [amfrigia] festett [veleream] nyelvet.

A templom meszelését és a szentély színes díszítését tekintetes Tekus Gusztáv nagyhantosi bérlő úr fizette, ő adta a kőművesek napi élelmét, az anyagokat és más segédeszközöket, hasonlóképpen a kézműveseknek, közönségesen „aranyozó szabadművesek”-nek, akik a templomot díszítették, ennek a két kézművesnek urasági ételt, jó reggelit, mosást, gyertyát, egyszóval mindenről jól gondoskodott; négy hónapig dolgozott Kliunert Ignác bécsi polgár és társa a szintén bécsi Hauper János. Továbbá gyönyörű takarót a nagyobb oltárhoz, függönyöket az ablakokhoz, mosást, a kisebb haranghoz a felszín újraöntésére fizetett 60 forintot külföldi pénzben, a templomhajóban levő új ablakok készítéséről gondoskodott.

Ragyogó fehér színű, arannyal díszített szent emelvényről gondoskodott a buzgó és igen vallásos vitézlő Papp János úr, méltóságos gróf Zichy Károly úr kasznára Nagylókon, erre a munkára 120 forintot fizetett ki ezüstben; az ünnepi díszítményért és díszítésért a tiszta emelvényhez arany bojtokkal ellátott lelógó selymek készítéséről ugyanezen Papp úr gondoskodott; és ő gondoskodott az emelvényhez vezető lépcsőről is.

A szentély oldalán délnyugat felé elhelyezett kisebb oltár helyreállításáról a szerencsétlen nagyhantosi közösség gondoskodott ugyanabban az évben, ugyanazokkal a kézművesekkel állapodtak meg 28 pengőforintban, a gabona csépléséből gyűjtötték össze ezt az összeget. A szentélyhez tartozó nagyobb feszület és hat hordozható lámpás helyreállításáról a hívek kegyes adományából gondoskodtak. Hercz Salamon perkátai izraelita kereskedő két forintot adott ezüstben erre a feladatra. Egy másik bogárdi zsidó biztos tartozásként átadott a templom színezésére 2 forintot és 15 krajcárt külföldi pénzben. – A plébános abban az időben Varga János volt, a tanító Limpek György, a közösség hadnagya Kis Imre. A puszta haszonbérletben volt Tekus Gusztáv úrnál, az ő uradalmi gazdatisztje Miker József igen rossz szívű ember, ez szerencsétlenül véget vetett a szolgálatának stb. stb.


[37]

cingulus: az alba felkötésére szolgáló öv

[38]

ampulla: misekancsó

[39]

rituale: a katolikus egyház liturgikus könyveinek egyike

[40]

requiem: gyászmise

[41]

alba: miseing

[42]

superpellicium: karing

[43]

purificatorium: kehelytörlő kendő

[44]

corporale: oltárterítő

[45]

esperes: az esperesi kerület (az egyházmegye több plébániából álló része) élére állított pap

[46]

káptalan: az egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik

[47]

monstrantia: szentségmutató

[48]

Megjegyzésre érdemes! Méltóságos vásonkeői gróf Zichy Károly, ő császári és apostoli királyi felségének kamarása és aranysarkantyús vitéz 1856. július 23-án kötelezvény ellenében egy pompás drágakövekkel díszített ezüst szentségmutatót adott át a nagyhantosi plébánia templomának azzal a feltétellel, hogy egyedül áldozatoknál szabad használni, a kegyúr elhatározásából vagy más világi erők által nem megszentelt célra a legkevésbé sem.

[49]

A nagyhantosi templom valószínűleg a jezsuiták buzgóságából és több jótevő bőkezűségéből 1743-ban épült; abban az időben a hívek benépesítésének megkezdéséhez elég nagy és pompás volt, azonban 120 év elteltével annyira szűkké vált, hogy még a hívek negyed részének befogadására sem volt elegendő; mivel oly sok év több sérelme és viszonzása miatt már-már a falak áttörésének veszedelme fenyegetett, ezért méltóságos gróf Zichy Károly a földbirtok ura és kegyúr 1863-ban a régi helyén új templom felépítéséről gondoskodott, melynek szegletkövét 1863. március 1-én tették le, és 1864. november 4-én először Lajos József helyi plébános ideiglenesen, majd 1868. június 23-án méltóságos Jekelfalussy Vince fehérvári püspök úr a nagyhantosi plébánia kánoni vizsgálata és konfirmáció alkalmával valóságosan megáldotta.

[50]

Jekelfalussy Vince, Isten és az Apostoli Szék kegyelméből székesfehérvári püspök stb. emlékezetül adjuk mindenkinek a nagyhantosi templom Sarlós Boldogasszony tiszteletére való felszentelését; az egyházmegye főpapjának engedélyével a plébános azelőtt már megáldotta, a kánoni látogatás alkalmával 1868. június 22-én ünnepélyesen megáldottuk. Székesfehérvár, püspöki palota, 1868. július 1. Vince püspök s.k.

[51]

Az újonnan épült nagyhantosi katolikus iskolát 1870. november 4-én áldotta meg Lajos József helyi plébános az akkori kegyúr, méltóságos gróf Zichy paulai Ferenc és Stolmás Sebestyén tanító jelenlétében; az ő lemondásával 1877-ben Herder Károly lett a tanító.

Józsefmajorban az újonnan épült katolikus iskolát Lajos József nagyhantosi plébános 1876. szeptember 30-án áldotta meg.


[52]

A régi helyén új tanítói lakás épült méltóságos vásonkeői Zichy Károly kegyúr bőkezűségéből 1856-ban.

[53]

Józsefmajorban az elemi iskola 1890-ben megszűnt, helyette méltóságos gróf Zichy Nepomuk János kegyúr Nagylókon új római katolikus elemi iskola építéséről gondoskodott, amit Lajos József helyi plébános 1891. szeptember 20-án ünnepélyesen megáldott; tanító Streit Karolina.

1890-ben méltóságos gróf Zichy paulai Ferenc, a terület birtokosa Kislók pusztáján egy új elemi iskola építéséről gondoskodott, amit Lajos József helyi plébános 1891. október 11-én ünnepélyesen megáldott; tanító özvegy Bubregné.

Lajos József helyi plébánost életének 71. évében méltóságos Steiner Fülöp székesfehérvári püspök úr 1891. május 30-án alesperessé, Ferenc József apostoli királyi felsége pedig ugyanazon év november 11-én tiszteletbeli kanonokká nevezte ki.


[54]

casula: miseruha

[55]

kanonok: a káptalan tagja

[56]

disponál: beoszt

[57]

Zelus domus tuae comedit me: ’A te házadért való buzgóság emészt engem’ (68. zsoltár)

[58]

Requiescat in pace!: ’Nyugodjék békében!’

[59]

judicatura: igazságszolgáltatás

[60]

Dominus det retributionem ei!: ’Isten fizesse meg neki!’

[61]

praesenta: valamilyen állásra jelölt felterjesztése

[62]

káptalani helynök: püspöki széküresedés vagy akadályoztatás esetén az egyházmegye kormányzója

[63]

libera:’szabadíts meg’ (középkori eredetű szertartás a gyászmise végén a ravatalnál)

[64]

corona: az esperesség papjainak rendszeres összejövetele

[65]

investitura: egyházi hivatal betöltése és beiktatás egyházi javadalomba

[66]

installatio: beiktatás

[67]

Societas Iesu: Jézus Társasága (jezsuiták)

[68]

Welche Wendung!: ’Micsoda fordulat!’

[69]

tobalia: takaró

[70]

baldachium=baldachin: rúdra erősített hordozható díszmennyezet

[71]

ampolna: misekancsó

[72]

oltárkő: az oltárba épített márványlap, a közepén mélyedést vágtak, ebbe helyezték az ereklyét, vékony kőlemezzel befedték és lepecsételték

[73]

missale: misekönyv

[74]

piscina: szenteltvíztartó

[75]

velum: kendő (szent titkok letakarására, szent tárgyak megfogására szolgál)

[76]

cancellus: szentélykorlát

[77]

Requiem aeternam dona eis Domine!: ’Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik!’

[78]

more patrio: hazai szokás szerint

[79]

ex lex: törvényen kívüli (állapot)

[80]

Te Deum: latin nyelvű magasztaló és hálaadó liturgikus ének

[81]

báró ’Sennyey Béla és családja 1918. február 16-án kapott grófi címet

[82]

catecheta: hitoktató

[83]

inspector: intéző

[84]

Rózsafűzér Társulat: a katolikus nők legelterjedtebb egyesülete, célja a Szűzanya tisztelete és a rózsafűzér rendszeres imádkozása volt

[85]

sifli: mézeskalács

[86]

Patrona Hungariae: Magyarok Nagyasszonya

[87]

comtesse: grófnő

[88]

prépost: a káptalan, ill. bizonyos szerzetesrendek vezetője

[89]

infula: a főpapok liturgikus fejfedője

[90]

thuribulum: füstölő

[91]

navicula: tömjéntartó

[92]

ex offo: hivatalosan

[93]

aspersorium: hordozható szenteltvíztartó

[94]

pluviale: palást

[95]

I. H. S.: Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja

[96]

integer: egész

[97]

pontifikál: főpapi szertartást végez

[98]

Oltáregylet: hitbuzgalmi egyesület, feladata az Oltáriszentség tiszteletének előmozdítása volt

[99]

adorál: istentiszteletet kifejező szertartást és testmozdulatot végez

[100]

corpus: ’test’ (a feszületen levő Krisztus)

[101]

Credo: a katolikus férfiak tömörítésére alakult szervezet, célja a katolikus hitélet ápolása és bátorítása

[102]

praecursor: előhírnök

[103]

fungál: működik

[104]

triduum: háromnapos lelkigyakorlat

[105]

erigál: felállít

[106]

Omnia ad maiorem Dei gloriam: ’Mindent Isten nagyobb dicsőségére’ (a jezsuita rend jelmondata)

[107]

Veni Sancte: ’Jöjj el Szentlélek Isten’ (tanévnyitó szentmise)

[108]

Actio Catholica: ’katolikus tevékenység’ (a hívők közreműködése a papság apostoli munkájában, a laikus apostolkodás szervezett és irányított formája)

[109]

Manréza: a jezsuiták lelkigyakorlatos házának neve, amely 1928-ban nyílt meg Budapest-Zugligetben

[110]

Signum Laudis: ’dicséret jele’ (katonai és polgári érdemérem)

[111]

Eucharisztia: Oltáriszentség

[112]

apát: bizonyos szerzetesrendek vezetője

[113]

Habemus papam: ’van pápánk’

[114]

Kalot: Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete

[115]

Societas Cordis Iesu: Jézus Szíve Népleányai Társasága

[116]

ukrán betegség: vérhas

[117]

antedatál: visszadátumoz

[118]

lóré: keskeny nyomtávú, lóvontatású mezőgazdasági vasút

[119]

Kalász: Katolikus Lánykörök Szövetsége

[120]

tumba: jelképes ravatal

[121]

Deo gratias!: ’Istennek legyen hála!’

[122]

Keresztény Női Tábor, Slachta Margit alapította

[123]

statuta: szabályzatok