A Mezőföld kastélyai


    A II. világháború előtt a Mezőföld Magyarország egyik legtipikusabb nagybirtokos területe volt, a kitűnő mezőgazdasági adottságokat kihasználó virágzó gazdaságokkal. Az uradalmak területén mintegy 250 kastély és kúria állt.

    Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című monográfia 1896-ben megjelent, a Dunántúlt bemutató kötete a következőket írja:

    „Nincs az országnak egyetlen megyéje sem, melyben annyi valóban mintagazdaságot űző uradalom, annyi szép nagyúri lak és park lenne, mint Fejérmegyében. … Kisebb terjedelmű, de jól fölszerelt majorok, csinos kertek, kényelmes úrilakok sűrűn váltják fel egymást s közbe-közbe egy-egy nagyúri park és kastély képezi központját a községek között elszórt terjedelmes pusztákból alakított nagyobb uradalmi birtokoknak.

    Az alábbi idézetek a Magyar városok és vármegyék monográfiája sorozat 1937-ben megjelent, Fejér vármegyéről szóló kötetéből valók:

    „…a falu nevezetessége a Győry grófok szép kastélya és parkja…”, „…a helységet csinos úrilakok díszítik…”, „…a gyönyörű Esterházy kastély dísze a községnek…”, „…kastélyuk és parkjuk a főnevezetessége a községnek…”, „…ma több birtokos lakik a községben, kiknek csinos úrilakai kellemesen hatnak a szemlélőre…”, „…régi és új kastélyuk, hatalmas parkjuk nevezetessége a községnek…”, „…a község nevezetessége a Zichy grófok szép régi kastélya…

    Kisebbrészt a II. világháború, nagyobbrészt az azt követő emberi barbárság nagy pusztítást vitt véghez a kastélyállományban, közel 90 épület pusztult el az 1945 utáni években. A nemzeti identitást leromboló politika nem tekintette értéknek az évszázados kastélyokat. A sérült épületeket építőanyagként széthordták, a megmaradtak főként kastélyhoz méltatlan funkciót kaptak, díszeiktől megfosztva sok esetben jellegtelenné váltak.

    Napjainkban újra kezdik megbecsülni a történelmi épületeket, sok kastély és kúria nyeri vissza régi szépségét. (Példaértékű a nádasdladányi kastély hasznosítása.) Sajnos azonban a pusztulás/pusztítás is tovább tart. (Az Alsószentivánhoz tartozó Zedregpusztán pl. szemünk láttára dől össze a kúria, a Cecéhez tartozó gyulamajori kúria eredeti ablakait most cserélték ki jellegtelen műanyag nyílászárókra, a nagylángi és a dégi kastély üresen áll.)

Fejér megye

Aba Adony Alap Alsószentiván
Baracs Baracska Cece Csór
Dég Dunaújváros Előszállás Enying
Ercsi Gárdony Hantos Igar
Iváncsa Kajászó Káloz Kápolnásnyék
Lepsény Martonvásár Mátyásdomb Mezőfalva
Mezőszilas Nádasdladány Nagykarácsony Nagyvenyim
Perkáta Polgárdi Pusztaszabolcs Rácalmás
Ráckeresztúr Sárbogárd Sárkeresztúr Sárosd
Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya
Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Tordas
Vajta Vál Velence Zichyújfalu

Tolna megye

Bölcske Kajdacs Kölesd Medina
Nagydorog Ozora Paks Pálfa
Simontornya Szedres Tengelic  

Elpusztult kastélyok

 

A II. Mezőföldi Szomszédoláson (2005. augusztus 13-14.) és a Kulturális Örökség Napjain (2005. szeptember 17-18.) bemutatott kiállítás anyaga.

A bemutatott fotók 2000 és 2005 között készültek. (c) Mányoki Zsolt

 

Archív képek forrásai:

   Rados Jenő: Magyar kastélyok. Műemlékek Országos Bizottsága, Budapest, 1939.

   Magyar városok és vármegyék monografiája XXII. kötet: Fejér vármegye. Budapest, 1937.

   Károly János: Fejér vármegye története I.-V. kötet. Székesfehérvár, 1896-1904.

Felhasznált irodalom:

   Fejér megye művészeti emlékei. Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1998.

   Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon V. kötet: Fejér megye kastélyai és kúriái. Castellum Novum, Budapest, 2002.