Simontornya

 

Styrum-Limburg-kastély

A simontornyai uradalmat a holland Styrum-Limburg család kapta meg a török kiűzése után. Styrum-Limburg Károly 1749-ben a ferences templom mellett új kastélyt épített, és a várat magtárrá, raktárrá alakították át. Fia 1798-ban örökös nélkül meghalt, a kamarára visszaszálló birtokot az Esterházyak szerezték meg, majd Sina Simon bécsi bankár tulajdona lett. Mivel egyik család sem tartozódott soha Simontornyán, ezért a kastélyra sem volt szükségük. Romlásnak indult, és díszeit megfosztó átalakításokat szenvedett. Napjainkban már csak tömege emlékeztet egykori mivoltára, régi fényéről ma már szinte semmi nem árulkodik. Az épület ma iskola.


Vár

Az épület legrégibb része a XIII. századi lakótorony, aminek csak az alapfalait találták meg. A XIV. században gótikus palotaszárnnyal bővült, fénykorában, a XVI. század elején a budai királyi palota építőmesterei alakították reneszánsz rezidenciává. Az 1508-ban befejeződött reneszánsz átépítések révén lakályos palotává alakul át a vár, az udvaron körbefutó loggiasorral, és számos szobrászati díszítéssel. Az északi szárnyon késő gótikus stílusú várkápolna is épül. A kaputorony felvonóhídja melletti sárkányos címer évszázadokon át hirdette az új úr, Gergelylaki Buzlay Mózes országbíró hatalmát.
A XVIII. században az új gazda, Styrum-Lymburg Miksa Vilmos közbenjárására a vár elkerüli a lebontást. A Rákóczi-szabadságharc idején azonban a díszítő faragványokból meszet égettek, a reneszánsz ablakokat lőréssé falazták át, a palotaszárny oldalába ormótlan "támpillér", a kaputorony tetejére ágyúállás épült.
A harcok végeztével már nem felelt meg főúri igényeknek, rövid időn belül magtárrá alakították át. Ettől kezdve folyamatosan romlott az állaga, egészen 1964-ig, amikor elkezdődik régészeti feltárása.